Ugrás a tartalomhoz

Valisora

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Valisora (Vălișoara)
A valisorai vasúti viadukt
A valisorai vasúti viadukt
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
KözségValisora
Rangközségközpont
Irányítószám337029
SIRUTA-kód91946
Népesség
Népesség633 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság6[1]
Népsűrűség18,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság463 (Valisorai-hágó), 379 (faluközpont) m
Terület34,04 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 03′ 15″, k. h. 22° 50′ 02″46.054204°N 22.833938°EKoordináták: é. sz. 46° 03′ 15″, k. h. 22° 50′ 02″46.054204°N 22.833938°E
Valisora weboldala
SablonWikidataSegítség

Valisora (románul: Vălișoara) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevét arról a patakról kapta, amely tőle északra ered és mintegy húsz kilométeren keresztül délnek tartva, Bezsánnál egyesül a Kaján-patakkal, majd nem sokkal lejjebb a Marosba folyik. Ennek neve a román valea szó kicsinyítő képzős változatából való, jelentése 'kis patak'. Először 1506-ban említették, Walyssora alakban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Fehér-Körös és a Maros vízgyűjtője közti vízválasztón, illetve annak déli–délkeleti oldalán fekvő szórt – több falumagból álló – település. A Valisorai-hágó az E79-es út Brád és Déva közötti szakaszának legmagasabb pontja, amelyre az út Brád felől egy meredek domboldalon, több szerpentint alkotva kúszik föl. A falu egyes házcsoportjai közvetlenül a hágó délkeleti oldalán, a főútról elágazó és Ormingya felé emelkedő 76-os út mentén, az E79-es úton két kilométerrel lejjebb (itt találhatók a község kommunális épületei), illetve ettől nyugatra és keletre fekszenek. Négy-hatszáz méteres tengerszint feletti magasságú hegyek veszik körbe. Az E79-es és a DN76-os út kereszteződése Dévától 33 kilométerre északnyugatra, Brádtól 12 kilométerre délkeletre található.

Lakossága

[szerkesztés]
  • 1910-ben 1119 lakosából 1110 volt román és kilenc magyar anyanyelvű; 1106 ortodox és hét római katolikus vallású.
  • 2002-ben 827 lakosából 820 volt román és hét magyar nemzetiségű; 812 ortodox, hét római katolikus és hat baptista vallású.

Története

[szerkesztés]

Első említései idején, a 16. század elején a vajdahunyadi vár uradalmához tartozott. Hunyad vármegye és egyben Erdély határán feküdt. Lakói 1849. február 10-én megtámadták a piski csata sebesültjeit Nagyváradra szállító honvédeket. Április 10-én Csutak Kálmán felégette, de lakói már korábban elmenekültek. A 20. század elején a rudai bányákban dolgoztak, naponta több kilométert gyalogolva.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Az egykori DévaBrád-vasútvonal viaduktja, közel az ormingyai elágazáshoz, az 1970-es években épült. A vasútvonal építését a második világháború idején, szovjet hadifoglyok és zsidó munkaszolgálatosok munkájával kezdték el, de csak 1987-ben fejezték be, és mindössze tíz évig működött.[2]
  • Valisorán egy falumúzeum működik.
  • Szent arkangyalok ortodox fatemplom[3]

Gazdasága

[szerkesztés]
  • Helyi termesztésű alma tájfajtája a valisórai savanyú alma (mere acre de Vălișoare).[4]

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. [1]
  2. A Déva–Brád-vasútvonal története (románul)
  3. Lista monumentelor istorice: Județul Hunedoara. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
  4. Ioachim Lazăr és Marcela Balazs, ‘Agricultura hunedoreană între anii 1849 și 1949’, in Ioan Sebastian Bara – Marcela Balazs – Florin Dobrei – Vasile Ionaș – Ioachim Lazăr – Liviu Lazăr – Paulina Popa – Denisa Toma szerk., Județul Hunedoara: monografie, vol. 4, Om, natură, ocupații (Deva, 2014), 146. o. és Nagy-Tóth Ferenc, Régi erdélyi almák (Kolozsvár, 1998), 258. o.

Források

[szerkesztés]