Ugrás a tartalomhoz

Riskulica

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Riskulica (Rișculița)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
KözségKörösbánya
Rangfalu
KözségközpontKörösbánya
Irányítószám337012
SIRUTA-kód87816
Népesség
Népesség308 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 13′ 36″, k. h. 22° 43′ 18″46.226675°N 22.721692°EKoordináták: é. sz. 46° 13′ 36″, k. h. 22° 43′ 18″46.226675°N 22.721692°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Riskulica témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Riskulica (románul: Rișculița) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve a közeli Riska falu nevének román kicsinyítő képzős alakja. Először 1525-ben említették, Rezkulicya alakban.

Fekvése

[szerkesztés]

Az Erdélyi-érchegységben, a Fehér-Körös mellékvölgyében, Brádtól 15 kilométerre északnyugatra fekszik.

Népessége

[szerkesztés]

Etnikai és vallási megoszlás

[szerkesztés]
  • 1880-ban 927 lakosából 887 volt román és 38 egyéb (valószínűleg cigány) anyanyelvű; 920 ortodox és hét zsidó vallású.
  • 2002-ben 475 lakosából 473 volt román nemzetiségű és 472 ortodox vallású.

Története

[szerkesztés]

1876-ig Zaránd vármegyéhez tartozott, akkor csatolták Hunyad vármegyéhez. Határának túlnyomó részét még a 20. század közepén is erdők (tölgyesek, bükkösök) borították, lakóinak megélhetése is az erdőhöz kapcsolódott. Egy 1896-os statisztika szerint száz családja foglalkozott faragott használati tárgyak készítésével.[1] Főként szövőszékbordák készítésére specializálódtak. Ezeket az erdők tisztásain növő som és mogyoró fájából férfiak és nők munkamegosztással készítették. A bordákat november és március között szekerezve árusították. Mivel Délkelet-Európában kevés helyen készítettek szövőszékbordákat, két-három hetes utakat megtéve az Alföld peremét, a Bánátot, Szerbiát, Havasalföldet és Bulgáriát is bejárták.

Körösbányáról kiindulva 1928-ban egy fakitermelő vasút vezetett a faluba, majd innen kétfelé ágazva az Obârșa és a Valea Ciori völgybe, 34 kilométer hosszan.[2]

Gazdaság

[szerkesztés]
  • A faluban egy cipőgyár működik.[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Kovács Gyula: A háziipar törzskönyve, in Matlekovics Sándor szerk.: Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezredéves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye, 8. köt., Ipar. Kereskedés. Közlekedés. Bp., 1898, 329.
  2. Liviu Lazăr, ‘Căile de comunicație hunedorene’, in Ioan Sebastian Bara – Marcela Balazs – Florin Dobrei – Vasile Ionaș – Ioachim Lazăr – Liviu Lazăr – Paulina Popa – Denisa Toma szerk.: Județul Hunedoara: monografie, 4. köt., Om, natură, ocupații (Deva, 2014), 454. o.
  3. Strategia de dezvoltare a Comunei Baia de Criș (2014–2020) [1] PDF

Források

[szerkesztés]
  • Nicolae Dunăre: Sate din Zărand specializate în meșteșuguri țărănești. In Contribuții la cunoașterea regiunii Hunedoara. Deva, 1956, 131–33. o.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]