Ugrás a tartalomhoz

Marosnémeti

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Marosnémeti (Mintia)
A református templom
A református templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
KözségVecel
Rangfalu
KözségközpontVecel
Irányítószám337532
SIRUTA-kód92051
Népesség
Népesség1162 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság55[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 55′ 24″, k. h. 22° 50′ 54″45.923360°N 22.848289°EKoordináták: é. sz. 45° 55′ 24″, k. h. 22° 50′ 54″45.923360°N 22.848289°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Marosnémeti témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A hőerőmű
A kastély

Marosnémeti (románul: Mintia, németül: Bayersdorf) falu Romániában, Hunyad megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Dévától 6 km-re északnyugatra, a Maros bal partján, a forgalmas E68-as főút mellett fekszik.

Története

[szerkesztés]

A hőerőmű mellett, a Maros partján állt a Micia táborhoz kapcsolódó polgári település, egy kisebb castrummal. Nevéből következtethetünk rá, hogy a falut a középkorban német telepesek alapíthatták. 1330-ban Nempty, 1389-ben Nymiti, 1425-ben Nemethy, 1506-ban pedig Nemethfalvwa néven említik. Német lakosságát később magyarok váltották fel, vagy pedig elmagyarosodott. A reformáció korában református egyháza alakult, amely 1766-ban, Lesnyek filiával együtt 52 férfit és 49 asszonyt számlált. A 17–19. században a római katolikus Gyulay család birtokolta, amely előneveként is a falu nevét választotta. Román lakóinak jelentős jövedelemforrása volt a marosi tutajozás. 1784-ben a parasztok feldúlták a Gyulay-, Pogány- és Nádudvari-udvarokat és megölték a református papot. 1966–69-ben itt építették fel Románia harmadik legnagyobb hőerőművét. Egykori református családai elköltöztek, asszimilálódtak vagy kihaltak, mai magyar lakossága zömében római katolikus és a hőerőmű építése után költözött ide. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány 1994-ben cigányóvodát létesített a településen.

1900-ban 411 lakosából 363 volt román, 34 magyar és 14 német anyanyelvű; 237 görögkatolikus, 126 ortodox, 24 református, 14 zsidó és 10 római katolikus vallású.

2002-ben 948 lakosából 773 volt román, 91 magyar és 82 cigány nemzetiségű; 782 ortodox, 69 római katolikus, 45 baptista, 28 református és 15 görögkatolikus vallású.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Az egykori Gyulay-kastély 1641-ben épült, Gyulay Lajos 1834-ben klasszicista stílusban átalakította. 1784-ben és 1848–49-ben a felkelők feldúlták. Állami gazdaság működött benne, ma is jó állapotban áll egy öthektáros park közepén. Örököse, Petrichevich-Horváth-Tholdy Péter 2007-ben visszakapta.
  • A temetőben áll használaton kívüli református temploma. Román kori, a 16. és a 18. században átalakították. Kerített volt, padlózatába és falaiba római köveket és téglákat építettek, szentélyében a Gyulay és a Haller családok címere látható.
  • A hőerőmű tövében fekszenek az egykori Micia római tábor maradványai. Korábban Vecel külterületéhez tartozott, ezért a szakirodalom Vecelhez köti.

Híres emberek

[szerkesztés]
  • A kastélyban élt Gyulay Lajos, a magyar irodalomtörténet leghosszabb és egyik legérdekesebb magánnaplójának szerzője. Hatvan kötetes naplójából 1875-ben és 2004-ben jelent meg válogatás. A kolozsvári egyetemi könyvtár a teljes naplót digitalizálta.[2] Ugyanő a kastély parkjában korának leggazdagabb lapidáriumát gyűjtötte össze a Micia tábor területén talált kövekből és jelentős képgyűjteményt a kastélyban.
  • 1819-ben itt élt Gyulay nevelője, Döbrentei Gábor.
  • A kastély vendége volt 1816-ban Kazinczy Ferenc.
  • A kastélyban élt gr. Kuun Géza orientalista nyelvész, vallástörténész, aki gazdag levéltárat és könyvtárat állított itt össze.
  • Itt született Fekete László, az 1910-es évek vezető erdélyi filmoperatőre.

Gazdaság

[szerkesztés]
  • Hőerőmű
  • Baromfifarm[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Képek

[szerkesztés]