Ugrás a tartalomhoz

Bábolna (Románia)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bábolna (Bobâlna)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
KözségNagyrápolt
Rangfalu
KözségközpontNagyrápolt
Irányítószám337366
SIRUTA-kód90681
Népesség
Népesség413 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság2 (2002)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság210 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 52′ 32″, k. h. 23° 07′ 49″45.875656°N 23.130254°EKoordináták: é. sz. 45° 52′ 32″, k. h. 23° 07′ 49″45.875656°N 23.130254°E
SablonWikidataSegítség
A Veress-kastély

Bábolna (románul: Bobâlna, németül: Baboln) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

A Maros jobb partján, az Erdélyi-érchegység lábánál, Szászvárostól 9 km-re északnyugatra fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve Kiss Lajos szerint szláv eredetű. Először 1362-ben Babulna, majd 1390-ben Babolna alakban írták.

Története

[szerkesztés]

Hunyad vármegyei falu volt. A 15. század első felében a bulcsi apátság birtokolta. 1496-ban kenézét említették. A 1719. században a Naláczi család birtoka.

Régen elsősorban boráról volt híres. Benkő József szerint a Plés-hegyen termett Erdély legjobb bora. Szőlőhegyein 1873-ban még 86 kataszteri hold állt művelés alatt, régi fajtái között a bábolnai kövért, a járdoványt és a királyszőlőt tartották számon. A borászatot a filoxérajárvány tette tönkre.[1]

Református gyülekezete 1766-ban 13 férfiból és 20 nőből állt. 1877 és az első világháború között görögkatolikus esperesi székhely volt.[2] Legnagyobb birtokosa 1909-ben az 5500 holdas Aurel Vlad volt.

Lakossága

[szerkesztés]
  • 1900-ban 962 lakosa volt, közülük 922 román és 32 magyar anyanyelvű; 675 ortodox, 242 görögkatolikus, 17 zsidó, 16 református és 11 római katolikus vallású.
  • 2002-ben 524 lakosából 522 volt román nemzetiségű; 487 ortodox és 30 adventista vallású.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A volt Veress-kastély a 18. században épült. 1759-ben ide börtönözték be Sofronie de la Cioara szerzetest, aki sikeres mozgalmat indított Dél-Erdélyben a románság vallási uniója ellen. A kastély a két világháború között Aurel Vlad tulajdonában volt.
  • A falu patakjának völgye travertínó-képződményei miatt 12,5 hektáros területen védett. A patakon itt több vízesés és zúgó, a hegyoldalakban több barlang található. Ugyanitt ásványvízforrások is fakadnak, amelyek vizét a falu északi peremén három medence gyűjti össze. Nyaranként a település helyi jelentőségű fürdőhely.
  • Az 1702-ben elhunyt Naláczi István hunyadi főispán és felesége, Tornya Borbála síremléke.
  • Faerkélyes ortodox temploma a 19. században épült.

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Csávossy György: Jó boroknak szép hazája, Erdély. Bp., 2002, 122–23. o.
  2. Luminița Wallner-Bărbulescu: Zorile modernității. Episcopia greco-catolică de Lugoj în perioada ierarhului Victor Mihályi de Apșa. Cluj-Napoca, 149. o. és Sergiu Soica: Biserica greco-catolică din Banat în perioada anilor 1920–1944. Timișoara, 2011, 20. o.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Képek

[szerkesztés]