Ugrás a tartalomhoz

Feredőgyógy

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Feredőgyógy (Geoagiu-Băi)
Vízesés
Vízesés
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
Rangfalu
KözségközpontAlgyógy
Irányítószám335450
SIRUTA-kód89632
Népesség
Népesség326 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság350–375 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 56′ 15″, k. h. 23° 09′ 50″45.937499°N 23.164015°EKoordináták: é. sz. 45° 56′ 15″, k. h. 23° 09′ 50″45.937499°N 23.164015°E
SablonWikidataSegítség

Feredőgyógy (Algyógyfürdő, románul: Geoagiu-Băi, korábban Feredeu) fürdőhely Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében, Dévától 33 kilométerre északkeletre.

Népessége

[szerkesztés]
  • 1785-ben 290-en lakták.[1]
  • 1850-ben 295 ortodox vallású lakosából 290 volt román és 5 cigány nemzetiségű.
  • 2002-ben 419 lakosából 412 volt román és 4 magyar nemzetiségű; 398 ortodox vallású.

Története

[szerkesztés]

Az itt feltörő vasas-kénes, 29–32 °C-os hévforrásokat először a rómaiak használták, akik Germisara néven fürdőtelepet hoztak létre a helyén. Giovanandrea Gromo feljegyzése szerint a 16. század közepén Izabella királyné újíttatta fel a fürdőt, amit később több erdélyi fejedelem is felkeresett. Kazinczy Ferenc 1816-os látogatása idején a telep birtokosa br. Bornemisza Lipót volt. 1885-ben kilencszáz fürdővendéget fogadott. 1906-ban építették ki az Algyógyról a fürdőkhöz vezető műutat. 1907-ben hét fürdőmedence és hetven vendégszoba várta a vendégeket. A szocializmus idején modern szállodákat építettek benne, melyek nagy részét a rendszerváltás után felújították.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • A római kori fürdő medencéinek maradványai és a termálvíz földalatti forrása[2]
  • Fennmaradt a település és Csigmó között húzódó egykori római út 400 méteres északi szakasza. Az úthoz a követ a ma is működő travertin-kőfejtőben termelték ki.
  • Meleg vizű vízesés a Gyógy-patakon. A közel 20 méter magas vízesést 16 forrás táplálja. [3]
  • A fürdőtelep és az algyógyi TBC-szanatórium között a Besericuța-barlang, amelyet Peștera Prăbușită ('beomlott barlang') néven ismernek, amióta az 1977-es földrengésben 80%-a beomlott.

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Miskolczy Ambrus – Varga E. Árpád: Jozefinizmus Tündérországban. Budapest, 2013, melléklet
  2. Szabolcs, Molnár: Római fürdő - Feredőgyógy (magyar nyelven). Térj haza, vándor!, 2023. június 17. (Hozzáférés: 2023. június 17.)
  3. Szabolcs, Molnár: Algyógyi-vízesés (magyar nyelven). Térj haza, vándor!, 2023. június 24. (Hozzáférés: 2023. június 24.)

Források

[szerkesztés]

Képek

[szerkesztés]