Ugrás a tartalomhoz

Hobicaurikány

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hobicaurikány (Uricani)
Hobicaurikány címere
Hobicaurikány címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
Rangváros
KözségközpontUricani
Beosztott falvak
PolgármesterDănuț Buhăescu (PSD), 2016
Irányítószám336100
Körzethívószám0x54[1]
SIRUTA-kód87139
Népesség
Népesség5869 fő (2021. dec. 1.)[3] +/-
Magyar lakosság133 (2%, 2021)[4]
Község népessége6669 fő (2021. dec. 1.)[2]
Népsűrűség41 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság750 m
Terület251,41 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 20′ 11″, k. h. 23° 09′ 09″45.336389°N 23.152500°EKoordináták: é. sz. 45° 20′ 11″, k. h. 23° 09′ 09″45.336389°N 23.152500°E
Hobicaurikány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hobicaurikány témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Hobicaurikány (Urikány, románul: Uricani) város Hunyad megyében, Erdélyben, Romániában.

Fekvése

[szerkesztés]

A Nyugati-Zsil völgyében, Petrozsénytől 25 km-re nyugat–délnyugatra, a Retyezát és a Vulkán-hegység lábánál fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Két település, Hobiceny és Urikány egybeolvadásából keletkezett. Mindkettő egy-egy Hátszeg vidéki falu, Hobica és Urik nevét őrzi (amelyek a 19. század közepén egy politikai községet alkottak), és mielőtt állandó lakossággal települtek volna be, azok legelőterületéül szolgáltak. Az utóbbi nevét először 1786-ban (Urikány), az előbbiét 1835-ben jegyezték le (Hobiczeni). A Hobicza-Urikány név 1888-ban jelent meg. (1918 előtt románul is Hobiceni-Uricani vagy Uricani-Hobiceni alakban írták.)

Története

[szerkesztés]

Urikánynak 1786-ban, Kimpulunyággal együtt 1312 lakosa volt, ezek 75%-a jobbágy, 17%-a zsellér. 1788-ban egy török betörés elpusztította.

Hobica és Urikány is szórt település volt, több házcsoportból állt. 1857-ben kokszolóművet alapítottak benne, ahol a Zsil-völgyben akkor kitermelt feketekőszenet dolgozták fel. 1885-ben megépült a megyei út Firezeni és Mârșevoni házcsoportokig.[5]

1891-ben a Zsil-völgy szénkészletének kitermelésére létrejött az Urikány–Zsil-völgyi Kőszénbánya Rt., az akkori Magyarország legtőkeerősebb bányavállalata. A név ellenére azonban magában a településen nem alapítottak jelentősebb szénbányát.

1916-ban heves harcok színhelye volt. Lakosságát Hátszeg vidékére evakuálták és a város hatszor is gazdát cserélt.

1947-ben kezdték el a kokszolható feketekőszén bányászatát a Balomir-fennsík peremén. 1956-ban épült meg a vasút. 1965-ben kapott városi rangot.

Népessége

[szerkesztés]

A város népességének alakulása:

1850 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1966 1977 1992 2002
461 873 1002 1243 1345 1306 1446 1317 1380 1408 3306 5997 11 546 9222
  • 1850-ben a kettős települést 461 görögkatolikus vallású román lakta.
  • 1910-ben 1446-an lakták, közülük 1391 volt román, 16 német és 10 magyar anyanyelvű; 1413 görögkatolikus és 25 zsidó vallású.
  • A 2002-es népszámlálási adatok alapján 9222 lakosából nemzetiség szerint 8746 volt román és 407 magyar; felekezet szerint 7860 ortodox, 442 pünkösdista, 397 római katolikus, 208 református, 72 görögkatolikus és 51 baptista.

Gazdaság

[szerkesztés]

1989 előtt gazdasága egyoldalúan a fejlődését megindító szénbányászatra épült.

Látnivalók

[szerkesztés]

Híres emberek

[szerkesztés]

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
  3. 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. május 31. (Hozzáférés: 2023. július 9.)
  4. 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
  5. Nicolae Brînzeu: Memoriile unui preot bătrân. Timișoara, 2008, 21. o.

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Uricani
A Wikimédia Commons tartalmaz Hobicaurikány témájú médiaállományokat.

Képek

[szerkesztés]