Rokovce
| Rokovce (Rokovci) | |
 | |
| A falu Andriasevcé felől nézve | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Vukovár-Szerém |
| Község | Andrijaševci |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 32271 |
| Körzethívószám | +385 032 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1692 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 81 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 14′, k. h. 18° 45′45.233333°N 18.750000°EKoordináták: é. sz. 45° 14′, k. h. 18° 45′45.233333°N 18.750000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rokovce témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rokovce (horvátul: Rokovci) falu Horvátországban Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Andriasevcéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Vukovártól légvonalban 24, közúton 32 km-re délnyugatra, a Nyugat-Szerémségben, a Szlavóniai-síkság keleti részén, a Bosut bal partján, községközpontjával átellenben fekszik.
Történet
[szerkesztés]A falu a Rokovce nevet a település Szent Rókusnak szentelt templomáról kapta. A középkorban szokás volt a falvakat templomuk védőszentjéről elnevezni. A falut 1486-ban „Rokowcz” néven említik a Matucsinai család birtokaként. A középkori falu nem a mai helyen, hanem a Kunjevačka-erdő szélén, a mai falutól északra feküdt. A Szent Rókus templom nem a ma Rokovačke zidinének nevezett romok mellett, hanem attól távolabb állt. Lakói csak a török kiűzése után települtek a mai helyre, de továbbra is a régi templom köré temetkeztek, mely a temetőjük lett. Az új falu templomát szintén Szent Rókusnak szentelték.
A térséget a török 1526-ban, Valkóvár eleste után szállta meg, és 1687-ig török uralom alatt állt. A török kiűzése után Boszniából és Dalmáciából érkezett katolikus horvátokkal (sokácok) népesítették be. 1745-től megkezdődött a katonai határőrvidék szervezése. 1753-ban a település a Bródi határőrezred igazgatása alá került. Az itteni határőrök a Habsburg Birodalom minden csataterén harcoltak.
Az első katonai felmérés térképén „Rokovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Rokovcze” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Rokovcze” néven 112 házzal, 558 katolikus és 3 ortodox vallású lakossal találjuk.[3] 1873-ban megszüntették a katonai igazgatást és 1881-ben Rokovcét is a polgári Horvátországához csatolták.
1857-ben 529, 1910-ben 822 lakosa volt. Szerém vármegye Vinkovcei járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 79%-a horvát, 15%-a német, 3%-a magyar és 2%-a szerb anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941–1945 között a Független Horvát Államhoz tartozott, majd ismét Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 1991-től a független Horvátország része. A településnek 2011-ben 2029 lakosa volt.
Népessége
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 529 | 467 | 588 | 704 | 913 | 822 | 907 | 1.055 | 1.206 | 1.389 | 1.584 | 1.680 | 1.830 | 1.955 | 2.084 | 2.029 |
Gazdaság
[szerkesztés]A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Rókus tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1814-ben építették a 18. századi régi fatemplom helyén. A templomot belülről és kívül is többször felújították 1938-ban, 1951-ben, 1983-ban és 2001-ben. 1920-ban Zágrábban három harangot vásároltak a templom számára. A villamos energiát 1958-ban vezették be, a templomtornyokat 1960 nyarán újjáépítették, a gázfűtést pedig 2002 őszén vezették be. A templom nem sérült meg a második világháború és a horvátországi háború alatt sem, de nagyon rossz állapotban volt, ezért az újjáépítés 1999-ben megkezdődött. Ugyanebben az évben a régi, nedvesség miatt tönkrement sekrestyét lebontották és egy újat építettek helyette. 2000-ben felújították a templomtornyot, 2001-ben pedig a templom külsejét. A mai plébániatemplom egyhajós, hosszúkás épület, kissé lekerekített apszissal, déli oldalán négyszög alakú sekrestyével és a főhomlokzat feletti harangtoronnyal a homlokzatban. Máig megtartotta eredeti építészeti stílusának jellemzőit.
- A falu mellett ma látható romok, amelyeket a helyiek „Rokovačke zidine”-nek hívnak, alapvetően egy falazott középkori templom maradványai Harapkó[6] középkori birtokán. Maga a lelőhely[7] a falaknál valamivel tágabb területet foglal magában. A harapkói kastély a harapkói Botos család tulajdonában volt. Feltételezik, hogy a templomot Botos II. András építette, aki 1441 elején halt meg. Valószínűleg azt tervezte, hogy a már korábban itt állt templomot is kibővíti a ferencesek kolostorának kibővítése során a 15. század első harmadában, mivel a templom a korábbi korszakok stílusának jegyeit is mutatja. Az itt állt templom ferences templom volt, amelyet a kastély és Harapkó település lakói, esetleg a környéken fekvő kisebb települések lakosai is látogattak. A 2019-ben végzett régészeti feltárások során több sírt is feltártak, amelyek középkori szokás szerint a templom körül helyezkedtek el. A szakemberek egy vékony földréteg alatt egy másik falazott épület maradványaira is bukkantak, melyet a ferencesek itteni kolostorával azonosítottak. A falakat részben római téglából, részben középkori téglákból építették, ami azt jelenti, hogy a közelben római kori épület is állt. A falak több mint egy méter szélesek és körülbelül 150 négyzetméterre terjednek ki.[8]
- Harapkó várának maradványai a falutól 4 km-re északra találhatók. Itt egy kisméretű, 75x75 m-es erődítmény állt, mely a Báza átkelőhelyét őrizte. 1435-ből és 1496-ból származó történelmi források szerint az erőd Harapkó település részét képezte, amely magában foglalta a templom a ferences kolostor templom maradványait is. A középkori Harapkó a mai Rokovci elődje volt, mely a 18. század elején települt át a jelenlegi helyére.[9]
Kultúra
[szerkesztés]A KUD "Slavko Janković" Rokovci-Andijaševci kulturális és művészeti egyesületet 1937-ben alapították. Célja a két település népi hagyományainak, dalainak, táncainak, népszokásainak őrzése és bemutatása. Az egyesület folklórcsoportja évekig az első három népi együttes között volt a Vinkovci ősz folklór estjein, ahol a táncot, az éneklést és a népviselet eredetiségét értékelték.
Oktatás
[szerkesztés]Ivana Brlić-Mažuranić általános iskola, Andrijaševci
Sport
[szerkesztés]- HNK Frankopan Rokovci-Andrijaševci labdarúgóklub. 1931-ben alapították, a megyei 2. ligában szerepel.
- MRK Frankopan Rokovci-Andrijaševci
Egyesületek
[szerkesztés]- UM „Ruke” Rokovci ifjúsági egyesület
- Udruga umirovljenika nyugdíjas egyesület
- Udruga žena nőegyesület
- Udruga Academus
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...16. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 145. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Csánki Dezső szerint a középkori Harapkó Kórógy közelében feküdt.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1163.
- ↑ Novosti.hr: Arheolozi istražuju Rokovačke zidine
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6925.
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- A plébánia honlapja (horvátul)
- Hrvatski arheološki godišnjak 2/2005. Archiválva 2020. szeptember 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Novosti.hr: Arheolozi istražuju Rokovačke zidine (horvátul) (hozzáférés: 2020.05.31.)
- Glas-slavonije.hr: Uredit će Rokovačke zidine iz 15. stoljeća (horvátul) (hozzáférés: 2020.05.31.)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2021. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
