Petróc (Bogdánfalva)
| Petróc (Petrovci) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Vukovár-Szerém |
| Község | Bogdánfalva |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 32229 |
| Körzethívószám | +385 032 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 643 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 105 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 17′, k. h. 18° 57′45.283333°N 18.950000°EKoordináták: é. sz. 45° 17′, k. h. 18° 57′45.283333°N 18.950000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Petróc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Petróc (horvátul: Petrovci, ruszinul:Петровци, ukránul: Петрівці) ruszin nemzetiségű falu Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Bogdánfalvához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Vukovártól 8 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 13 km-re délre, a Nyugat-Szerémségben fekszik.
Története
[szerkesztés]A település már a középkorban is létezett. Első írásos említése 1435-ben „Petrouch” alakban Hermanvárának tartozékaként történt abban az oklevélben, melyben Alsáni Gergely fia János és felesége Klára asszony, Tallóci Matkó dalmát-horvát-szlavón bánra és testvéreire (Frank, Petko, Zovan), ruházták át a várat nagy terjedelmű uradalmával együtt. 1462-ben „Petrocz” néven a Tallóciak birtokai között szerepel.[2] A települést 1526-ban, a közeli Valkóvár eleste után foglalta el a török. A török uralom alól 1691-ben szabadult fel végleg, Ezután előbb kamarai birtok volt, majd a vukovári uradalom részeként rövid ideig a Kuffstein, majd 1736-tól az Eltz család volt a birtokosa. A 19. század folyamán az akkor a Habsburg Birodalomhoz tartozó Galíciából nagyszámú ruszin családot telepítettek be.
Az első katonai felmérés térképén „Petrovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Petrovcze” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Petrovcze” néven 89 házzal, 139 katolikus és 416 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]
A településnek 1857-ben 655, 1910-ben 1032 lakosa volt. Szerém vármegye Vukovári járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 76%-a ruszin, 20%-a szerb, 3%-a horvát anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 a Független Horvát Államhoz tartozott, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 57%-a ruszin, 18%-a ukrán, 13%-a szerb, 5%-a horvát, 3%-a jugoszláv nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 864 lakosa volt.
Gazdaság
[szerkesztés]A helyi gazdaság alapja a mezőgazdaság és az állattenyésztés.
Népessége
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 655 | 802 | 863 | 943 | 1.054 | 1.032 | 1.129 | 1.269 | 1.310 | 1.307 | 1.448 | 1.399 | 1.357 | 1.289 | 988 | 864 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Urunk mennybemenetele tiszteletére szentelt szerb pravoszláv templomát 1769-ben építették. A parókiához tartoznak Ivanóc és Újjankovce pravoszláv hívei is.
- A Legszentebb Istenanya görögkatolikus plébániát 1837-ben alapították. A plébániatemplomot 1855-ben építették, 1939-ben megújították. A plébánia a Kőrösi görögkatolikus püspökséghez tartozik. A templomot a horvátországi háború idején súlyos károk érték, ezért újjá kellett építeni.
- A főutcán letelepedett Burčak család 1935-ben a régi helyére új házat épített,[7] amely kifejező kék homlokzatával tűnik ki. Ritka példája a szecessziós (art deco) polgári stílusban készült fennmaradt épületeknek, kiegészítve a hagyományos építészet elemeivel. A földszintes ház az utca szabályozási vonalára épült, hosszúkás "L" alaprajzú épület. Az utcai homlokzatot középen sekély rizalit tagolja. A homlokzat melyek mezőit jellegzetes ablaknyílások díszítik. A homlokzat felületeit teljes egészében Romániában készült kék és zöld árnyalatú kerámia csempékkel burkolták, melyek mérete 14x7 cm. A főhomlokzat felett, tetőtér szintjén betonból készült, csipkésen áttört formájú attika látható, ruszin felirattal, az építtető Michal Burčak nevével. Az oldalhomlokzat magas téglaoromzattal, fogakkal és körablakokkal van díszítve. A ház főbejárata díszes, dupla faajtóval rendelkezik. A tágas tornác a ház teljes hosszában húzódik, részben befalazva, részben nyitottan, profilozott fővel kialakított oszlopokkal, mintás festőhengerrel festve. A tornác padlózata méhsejt alakú járólappal burkolt, a szobák fapadlósak síkmennyezetűek, fehér profilozott ácsmunkákkal, beépített ajtókkal és ajtófélfákkal, valamint eredeti vasalatokkal.
Kultúra
[szerkesztés]A szervezett kulturális és művészeti tevékenység a faluban a Ruszin Népművelési Társaság keretében indult meg 1919-ben. A társaság színházi előadásokat, kórusfellépéseket, táncos rendezvényeket és egyéb kulturális eseményeket szervezett. Az elmúlt 90 évben a kulturális, oktatási és művészeti tevékenységet szekciókon keresztül valósították meg:
- kórus szekció (férfi, női, vegyes)
- folklórcsoport (általános iskolások, középiskolások és a felnőtt táncosok csoportja)
- színjátszócsoport (vegyes)
- a ruszin és az ukrán dalok vokális előadásai
- népizenekar
- könyvtár és olvasóterem
A falu mai kulturális egyesületei:
- KUD „Joakim Hardi” Petrovci kulturális és művészeti egyesület.
- Klub Mladih „Petrovci” ifjúsági egyesület
- KUD „Rusnak” Petrovci kulturális és művészeti egyesület
„Petrovačko zvono” ruszin és ukrán kulturális fesztivál. A fesztivált a Horvátországi Ruszinok és Ukránok Szövetsége szervezésében tavasz végén rendezik meg.
Sport
[szerkesztés]- Az NK Petrovci labdarúgóklubot 1925-ben alapították. A csapat a megyei 3. ligában szerepel. Korábbi neve NK Zvijezda (NK Zvezda) illetve NK Hvizda volt.
- SK „Petrovci” asztaliteniszklub
- ŠRU „Dragovoljac” sporthorgász egyesület
Egyesületek
[szerkesztés]A PEWiFi Petrovci vezeték nélküli hálózatok és internetfelhasználók szövetségének a célja egy vezetéknélküli informatikai hálózat kiépítése és fejlesztése, az informatikaorientált emberek összekapcsolása abban a környezetben, amelyben működik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...509. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 36. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-6020.
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- Tourist-ad-guide.com:Opcina Bogdanovci (horvátul)
További információk
[szerkesztés]A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2021. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
