Kórógy (Horvátország)
Kórógy (Korođ) | |
Kórógy | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Vukovár-Szerém |
Község | Valkótard |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 31214 |
Körzethívószám | +385 032 |
Népesség | |
Teljes népesség | 406 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 84 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 24′ 25″, k. h. 18° 44′ 42″45.407000°N 18.745000°EKoordináták: é. sz. 45° 24′ 25″, k. h. 18° 44′ 42″45.407000°N 18.745000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kórógy témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kórógy (horvátul: Korođ) magyar falu Kelet-Horvátországban, a Valkó (Vuka) folyó bal partján. Közigazgatásilag Valkótardhoz (horvátul: Tordinci) tartozik.
Történelme
[szerkesztés]Eredetileg vár mellett jött létre. Az írásos források 1290-ben említenek egy sáncokkal körülvett várhelyet, Castrum Kourougy (ultra fluvium Drawe) néven, amely ma is áll Kórógyvárpuszta (Pustara Kolođvar) néven a településtől északra, a hajdani Palacsa-mocsárban. A középkorban Valkó vármegyében találjuk.
Az 1540-es években Sztárai Mihály és Szentantali Gergely térítette a falu lakosságát református hitre.[2]
A mai Kórógy a törökök kiűzése után alakult ki, azelőtt több kis település állt a mai község területén. Akkoriban jobbágyfalu volt és a valkóvári Eltz gróf tulajdonában.
A trianoni békeszerződés előtt Szerém vármegyéhez tartozott, magyar lakói földműveléssel foglalkoztak. Fejlett volt a lentermesztés, a lenből népi szőttesek és ruházati cikkek készültek. A délszláv háború nagy károkat okozott a településnek: a lakosok elmenekültek, szétlőtt református temploma pedig csak 2001-ben a magyar kormány támogatásával épült újjá. A háború előtt virágzott a magyar hagyományőrzés is, a faluban működik az Ady Endre Művelődési Egyesület.
A 19. században még színmagyar faluba a második világháború után szerbeket telepítettek be. A szomszédos magyar falu, Kórógy területéből 1919-ben megalapították a szerb nemzetiségű új falut, Palacsát.[3] Palacsán kívül Ada és Szilas is szerb falu. Tartja a mondás Kórógyon, hogy a "nagyszüleink tanították a betelepülő juhász szerbeket a mezőgazdaságra".[4]
A délszláv háború kitörésekor, 1991. június 19-én kezdték el lőni a szerbek a falut. A helyzet annyira súlyossá vált, hogy augusztus 20-án a nők és a gyerekek Magyarországra menekültek, és a Zánkai Úttörőtáborban helyezték el a menekülteket.[5] A kórógyi templomgondnok akkor verte félre a harangot, amikor a toronyba becsapódott egy szerb akna. A gondnok a robbanás miatt kizuhant a templomtoronyból, és meghalt.[6]
A háború után, 1998-ban térhettek vissza a korábbi lakók a faluba, ahol a házak többségét kifosztották.[5]
Népesség
[szerkesztés]A délszláv háború előtt a településnek több mint 800 lakosa volt, az 1991-es népszámlálás szerint 750-en lakták. A lakosok zöme magyar. Felekezeti megoszlás szerint a többség református volt, de élt itt egy nazarénus közösség is.
2011-ben 510 fő lakta.[7]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Középkori várrom
- Református templom, a délszláv háború után újjáépült.
- Nyolcosztályos magyar tannyelvű iskola
Irodalom
[szerkesztés]- Kell József (összeáll.) 1994: Kórógy. Zágráb.
- Szigetvári Krisztina 2004: A horvátországi magyarlakta falvak története. Öt kontinens 2, 359-374.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Kórógy. kepesujsag.com. (Hozzáférés: 2018. január 27.)
- ↑ Szentlászló. kepesujsag.com. (Hozzáférés: 2018. január 25.)
- ↑ Lágler, Péter. „Kórógy - egy kelet-szlavóniai magyar falu és lakói a dÈészláv háborúban” (PDF). (Hozzáférés: 2018. január 27.)
- ↑ a b Kórógy. magyarorszag-szep.hu. (Hozzáférés: 2018. január 27.)
- ↑ Lelkipásztor a végeken
- ↑ statistika 2011 godine