Vrbovac (Daruvár)
| Vrbovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Daruvár |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43500 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 508 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 200 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 35′ 28″, k. h. 17° 15′ 02″45.591200°N 17.250500°EKoordináták: é. sz. 45° 35′ 28″, k. h. 17° 15′ 02″45.591200°N 17.250500°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vrbovac témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vrbovac (1910 és 1971 között Vrbovac Podborski) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Daruvárhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Belovártól légvonalban 46, közúton 56 km-re délkeletre, Daruvár központjától 2 km-re keletre, Nyugat-Szlavóniában, a Papuk-hegység lejtőin, a Lučica és Glogovac-patakok összefolyásánál fekszik.
Története
[szerkesztés]A térség a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól. A teljesen kihalt területre a parlagon heverő földek megművelése és a határvédelem céljából a 18. század első felében Bosznia területéről telepítettek be új, szerb anyanyelvű lakosságot. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Verbovacz” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Verbovacz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Verbovacz” néven 22 házzal és 181 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]
A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1857-ben 185, 1910-ben 334 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében magyar lakosság telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 80%-a szerb, 10%-a horvát, 10%-a magyar anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 55%-a szerb, 20%-a horvát, 8%-a cseh nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 561 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 185 | 180 | 203 | 217 | 286 | 334 | 352 | 369 | 397 | 442 | 536 | 379 | 424 | 534 | 554 | 561 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 731. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 30. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- Daruvár turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
