Maslenjača
| Maslenjača | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Đulovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43508 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 138 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 142 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 39′ 06″, k. h. 17° 17′ 12″45.651600°N 17.286800°EKoordináták: é. sz. 45° 39′ 06″, k. h. 17° 17′ 12″45.651600°N 17.286800°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Maslenjača falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Đulovachoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Belovártól légvonalban 41, közúton 51 km-re délkeletre, Daruvár központjától légvonalban 7, közúton 11 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 11, közúton 13 km-re nyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Papuk-hegység nyugati lejtői alatt, az Ilova bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A mai Maslenjača helyén a 18. században még csak egy major és egy téglaégető volt. A későbbi Velika Maslenjača település a 19. század folyamán fokozatosan fejlődött ki az egykori Maslenjača-pusztából. Tőle nyugatra a 19. század második felében jött létre a Majerski nevű major, melyből a későbbi Mala Maslenjača lett. A két települést hivatalosan csak 2001-ben egyesítették. 1857-ben még csak Velika Maslenjača létezett, melynek ekkor 43 lakosa volt. 1869-ben ennek lakosságát is Mali Bastajihoz számították. 1880-ban Velika Maslenjačán már 164-en laktak, ekkor Mala Maslenjača még Gornja Vrijeska része volt. Mala Maslenjača lakosságát 1890-ben számlálták meg először önállóan, amikor már 136-an lakták. 1910-ben Velika Maslenjačának 86, Mala Maslenjačának 70 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint Velika Maslenjača lakosságának 92%-a magyar, 6%-a cseh, Mala Maslenjača lakosságának 59%-a horvát, 19%-a cseh, 15%-a magyar, 7%-a szerb anyanyelvű volt.
A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991-től a független Horvátország része. Ebben az évben lett az önálló Đulovac község része is, azelőtt Daruvárhoz tartozott. 1991-ben Velika Maslenjača lakosságának 92%-a horvát, 2%-a magyar, 2%-a cseh nemzetiségű volt, míg Mala Maslenjača lakosságának 66%-a volt horvát, 22%-a cseh, 3%-a magyar nemzetiségű. A délszláv háború során 1991. szeptember 27-én a szerbek elfoglalták a két települést, melyeket novemberben az Otkos -10 hadművelet során foglaltak vissza a horvát Nemzeti Gárda erői. 2011-ben Maslenjača településnek 174 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 43 | 0 | 164 | 242 | 149 | 156 | 191 | 271 | 287 | 307 | 285 | 236 | 207 | 203 | 212 | 174 |
(Az 1857-es adat csak Velika Maslenjača lakossága, melynek 1869-ben lakosságát Mali Bastajihoz számították. 1880-ban Mala Maslenjača lakosságát Gornja Vrijeskához számították. 1890-től a két település adatai együttesen szerepelnek.)
Nevezetességei
[szerkesztés]A velika maslenjačai településrész Mali Bastaji felé eső kijáratánál szépen felújított, a 20. század elején épített római katolikus harangláb és útikápolna áll.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071 (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- Daruvár turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A község rendezési terve (horvátul)
- Wolfline.eoldal.hu: Horvátországi hadszínterek - Nyugat-Szlavónia Archiválva 2018. szeptember 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
