Kaštel Dežanovački
| Kaštel Dežanovački | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Dežanovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43506 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 36 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 150 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 33′ 16″, k. h. 17° 05′ 53″45.554300°N 17.098100°EKoordináták: é. sz. 45° 33′ 16″, k. h. 17° 05′ 53″45.554300°N 17.098100°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kaštel Dežanovački témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kaštel Dežanovački falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Dežanovachoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Belovártól légvonalban 43, közúton 59 km-re délkeletre, Daruvártól légvonalban 11, közúton 16 km-re délnyugatra, községközpontjától 3 km-re délkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Čavlovica-patak és a 26-os számú főút mentén fekszik.
Története
[szerkesztés]Területe a történeti források szerint valószínűleg már a középkorban lakott volt, hiszen feltételezhetően itt, vagy a közvetlen közelében feküdt a középkori Szentlélek. Első írásos említése 1320-ból származik, amikor akkori Szentlélek birtokosa a Pekry család Anna nevű lányával a birtok egy részét Kasztellánfy Péternek adta hozományul. Plébániáját 1334-ben „Item sancti Spiritus de Clechkouichi” alakban említik a zágrábi püspökséghez tartozó plébániák között.[2] A plébániatemplom a Szentlélek tiszteletére volt szentelve. 1402-ben „Zenthlelek” néven említik. A 15. században és a 16. század elején az akkori Szlavónia egyik legjelentősebb nemesi családja, a Kasztellánfy (másképpen Kastelanovich) család birtoka volt, akik várat is építettek ide. A vár utolsó írásos említése 1527-ben történt, amikor Frangepán Kristóf felgyújtotta, nehogy a török támaszpontként használja fel. Ezután már nem építették újjá. A család itteni birtokközpontjáról a Szentléleki előnevet használta. 1501-ben Imre nevű plébánosát is megemlítik „Emericus plebanus de Zenthlelek” alakban. A többi szlavóniai várhoz hasonlóan 1542-ben foglalta el a török. A család már a török hódítás előtt a Varasd közelében fekvő bikszádi birtokára menekült, ahol nem sokkal később kihalt. Nevük azonban később is fennmaradt a szomszédos Dežanovac régi nevében, melyet még a 18. században is Kaštelnak neveztek.
A mai falu a 20. század elején keletkezett erdőirtással. Helyén évszázadokig a Kreševina-erdő volt. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 37%-a cseh, 35%-a horvát, 10%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 45 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 74 | 94 | 88 | 74 | 60 | 42 | 49 | 57 | 45 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szentlélek középkori várának és az azonos nevű településnek a helye egyelőre ismeretlen. A történészek többsége egyetért abban, hogy valahol a mai Dežanovac területén állt. Josip Boesendorfer a várat a régi dežanovaci temető közelébe helyezi, mert ott sok téglát és vakolattöredéket, valamint fegyverek maradványait találták. Ugyancsak sok tégla és cserépmaradvány került elő Kaštel Dežanovičkitől északra egy széles, kiemelkedő területen a mezőgazdasági művelés során. A várat valószínűleg téglából és döngölt földből építették és a hely meghatározása mellett szólhat a falu Kaštel neve is. Mindazonáltal a kérdés ma is nyitott.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Josip Buturac: Popis srednjovjekovnih župa zagrebačbe županije 1334. i 1501. godine (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071 (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- Daruvár turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
