Gulács (település)
| Gulács | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Vásárosnaményi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Ujvári Judit (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4842 | ||
| Körzethívószám | 45 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 936 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 41,67 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 23,35 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 05′, k. h. 22° 28′48.083333°N 22.466667°EKoordináták: é. sz. 48° 05′, k. h. 22° 28′48.083333°N 22.466667°E | |||
 Gulács
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |||
| Gulács weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gulács témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Gulács község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi járásban.
Fekvése
A község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tisza jobb partján, Beregi részen található, Vásárosnamény és Fehérgyarmat között, közel egyforma távolságra. Területe 2330 ha, ebből belterület 148 ha. A külterületen található szántó, rét, legelő, erdő, gyümölcsös területe összesen 1690 ha, a többi terület művelésből kivett például árkok, utak, vízállások, mocsarak. A település határában a Tiszának két holtága is megtalálható.
Története
A település helye már az őskorban is lakott volt, erről tanúskodnak az 1886-ban a község területén talált cserepek, benne arany karika ékszerekkel. A község neve először 1327-ben Károly Róbert király uralkodása idején a gróf Zichy család levelezésében bukkan fel.
A település története a Gulácsy családhoz kötődik, akik az első írott forrástól a második világháború befejezéséig meghatározó szerepet töltöttek be a község életében. 1654-ben több ízben is tartottak itt megyei gyűléseket a Gulácsy család kúriájában.
A Rákóczi-szabadságharc idején, több mint száz gulácsi kuruc harcolt a tarpai Esze Tamás seregében.
A II. világháborút követően Szabolcs-Szatmár megyei közigazgatás alá került az addig Bereg vármegyéhez tartozó település, majd 1988-ban kiegészült ismét a Bereg feltüntetésével.
A község határában folyó Tisza sokszor öntötte el Gulácsot. Nagy pusztítást okozott 1948-ban és 2001-ben. A település történetét Patak Gábor írta meg 2007-ben. A kötet Gulács története, Egy beregi falu rövid monográfiája címmel jelent meg.[3]
Demográfia
Gulács népessége 2011-ben még 782 fő volt, amely 2016 elejére 973 főre emelkedett. Ennek okai közt főleg az ukrán-magyar határ túloldaláról átköltöző népesség.[4]
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[5]
A község címere
A község címere 2002 tavaszán készült el, előkészületei néhány évvel korábban kezdődtek. A mai címer (levéltári adatok alapján) Gulács község 1790-ből származó pecsétje volt. A címer végleges formáját egy komlói művész alakította ki, a községi képviselőtestület jóváhagyása mellett. A címeren ugyanazok a motívumok találhatók, melyek a korabeli pecséten is szerepeltek, így a vízben úszó hal, az aranyágat tartó gólya és a tölgyfa.
Nevezetességei
- 250 hektáros Kőris-erdő
- Boroszlókerti Holt-Tisza
- Gulácsy István alispán sírja
- Kalkuttai Szent Teréz templom
Jegyzetek
- ↑ Gulács települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. február 9. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Gaba, Patak Gábor. „Tíz éve jelent meg Gulács története”, Három Határ Hírei (Hozzáférés: 2018. június 4.) (hu-HU nyelvű)
- ↑ Népességrobbanás az ukrán határ melletti magyar falvakban. hvg.hu. (Hozzáférés: 2017. május 20.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások
- Gulács Önkormányzatának honlapja
- Légifotók Gulácsról
- [1] Gulács története
