Ugrás a tartalomhoz

„Gulács (település)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0
9. sor: 9. sor:
| járás = Vásárosnaményi
| járás = Vásárosnaményi
| rang = [[község]]
| rang = [[község]]
| polgármester = Ujvári Judit (független)<ref name=”15önkválidőközi”></ref>
⚫
| polgármester = Ujvári Judit (független)<ref>{{cite web |url=http://www.valasztas.hu/dyn/idokozi_onk14/szavossz/hu/20150208/jkv1604800100.html |title=Gulács települési időközi választás eredményei |date=2015-02-09 |accessdate=2016-02-16 | publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
| irányítószám = 4842
| irányítószám = 4842
| körzethívószám = 45
| körzethívószám = 45
36. sor: 36. sor:


A község határában folyó Tisza sokszor öntötte el Gulácsot. Nagy pusztítást okozott 1948-ban és 2001-ben. A település történetét Patak Gábor írta meg 2007-ben. A kötet ''Gulács története, Egy beregi falu rövid monográfiája'' címmel jelent meg.<ref>{{Cite news|title=Tíz éve jelent meg Gulács története|last=Gaba|first=Patak Gábor|url=http://www.haromhatar.hu/index.php/olvasoi-tortenetek/2677-tiz-eve-jelent-meg-gulacs-tortenete.html|work=Három Határ Hírei|accessdate=2018-06-04|language=hu-hu}}</ref>
A község határában folyó Tisza sokszor öntötte el Gulácsot. Nagy pusztítást okozott 1948-ban és 2001-ben. A település történetét Patak Gábor írta meg 2007-ben. A kötet ''Gulács története, Egy beregi falu rövid monográfiája'' címmel jelent meg.<ref>{{Cite news|title=Tíz éve jelent meg Gulács története|last=Gaba|first=Patak Gábor|url=http://www.haromhatar.hu/index.php/olvasoi-tortenetek/2677-tiz-eve-jelent-meg-gulacs-tortenete.html|work=Három Határ Hírei|accessdate=2018-06-04|language=hu-hu}}</ref>

==Közélete==
===Polgármesterei===
* 1990–1994:
* 1994–1998: Siket Sándor (független)<ref name=”94önkvál”>{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=11&MAZ=16&TAZ=048&W=4 |title=Gulács települési választás eredményei |date=1994-12-11 |accessdate=2019-12-08 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 1998–2002:
* 2002–2006:
* 2006–2010:
* 2010–2014:
* 2014–2015:
⚫
* 2015–2019: Ujvári Judit (független)<ref name=”15önkválidőközi”>{{cite web |url=http://static.valasztas.hu/dyn/idokozi_onk14/szavossz/hu/20150208/jkv1604800100.html |title=Gulács települési időközi választás eredményei |date=2015-02-09 |accessdate=2016-02-16 | publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2019-től:
{{csonk-szakasz}}


== Demográfia ==
== Demográfia ==

A lap 2019. december 18., 11:57-kori változata

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Gulács (egyértelműsítő lap).
Gulács
Gulács címere
Gulács címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásVásárosnaményi
Jogállásközség
PolgármesterUjvári Judit (független)[1]
Irányítószám4842
Körzethívószám45
Népesség
Teljes népesség936 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség41,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület23,35 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 05′, k. h. 22° 28′48.083333°N 22.466667°EKoordináták: é. sz. 48° 05′, k. h. 22° 28′48.083333°N 22.466667°E
Gulács (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Gulács
Gulács
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Gulács weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gulács témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gulács község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi járásban.

Fekvése

A község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tisza jobb partján, Beregi részen található, Vásárosnamény és Fehérgyarmat között, közel egyforma távolságra. Területe 2330 ha, ebből belterület 148 ha. A külterületen található szántó, rét, legelő, erdő, gyümölcsös területe összesen 1690 ha, a többi terület művelésből kivett például árkok, utak, vízállások, mocsarak. A település határában a Tiszának két holtága is megtalálható.

Története

A település helye már az őskorban is lakott volt, erről tanúskodnak az 1886-ban a község területén talált cserepek, benne arany karika ékszerekkel. A község neve először 1327-ben Károly Róbert király uralkodása idején a gróf Zichy család levelezésében bukkan fel.

A település története a Gulácsy családhoz kötődik, akik az első írott forrástól a második világháború befejezéséig meghatározó szerepet töltöttek be a község életében. 1654-ben több ízben is tartottak itt megyei gyűléseket a Gulácsy család kúriájában.

A Rákóczi-szabadságharc idején, több mint száz gulácsi kuruc harcolt a tarpai Esze Tamás seregében.

A II. világháborút követően Szabolcs-Szatmár megyei közigazgatás alá került az addig Bereg vármegyéhez tartozó település, majd 1988-ban kiegészült ismét a Bereg feltüntetésével.

A község határában folyó Tisza sokszor öntötte el Gulácsot. Nagy pusztítást okozott 1948-ban és 2001-ben. A település történetét Patak Gábor írta meg 2007-ben. A kötet Gulács története, Egy beregi falu rövid monográfiája címmel jelent meg.[3]

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Siket Sándor (független)[4]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014:
  • 2014–2015:
  • 2015–2019: Ujvári Judit (független)[1]
  • 2019-től:
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Demográfia

Gulács népessége 2011-ben még 782 fő volt, amely 2016 elejére 973 főre emelkedett. Ennek okai közt főleg az ukrán-magyar határ túloldaláról átköltöző népesség.[5]

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[6]

A község címere

A község címere 2002 tavaszán készült el, előkészületei néhány évvel korábban kezdődtek. A mai címer (levéltári adatok alapján) Gulács község 1790-ből származó pecsétje volt. A címer végleges formáját egy komlói művész alakította ki, a községi képviselőtestület jóváhagyása mellett. A címeren ugyanazok a motívumok találhatók, melyek a korabeli pecséten is szerepeltek, így a vízben úszó hal, az aranyágat tartó gólya és a tölgyfa.

Nevezetességei

  • 250 hektáros Kőris-erdő
  • Boroszlókerti Holt-Tisza
  • Gulácsy István alispán sírja
  • Kalkuttai Szent Teréz templom

Jegyzetek

  1. ↑ a b Gulács települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. február 9. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Gaba, Patak Gábor. „Tíz éve jelent meg Gulács története”, Három Határ Hírei (Hozzáférés: 2018. június 4.) (hu-HU nyelvű) 
  4. ↑ Gulács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. ↑ Népességrobbanás az ukrán határ melletti magyar falvakban. hvg.hu. [2017. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 20.)
  6. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gulács_(település)&oldid=22044070”