Gulács (település)

Gulács
Gulács címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Vásárosnaményi
Kistérség	Vásárosnaményi
Jogállás	község
Polgármester	Vass Albert János
Irányítószám	4842
Körzethívószám	45
Népesség
Teljes népesség	949 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	34,00 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	23,35 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 05′, k. h. 22° 28′48.083333333333, 22.466666666667
Gulács Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Gulács weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gulács témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gulács (légifelvétel)

Ez a szócikk a községről szól. Az azonos nevű hegyhez lásd: Gulács (hegy).

Gulács község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi kistérségben.

Fekvése

A község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tisza jobb partján, Beregi részen található, Vásárosnamény és Fehérgyarmat között, közel egyforma távolságra. Területe 2330 ha, ebből belterület 148 ha. A külterületen található szántó, rét, legelő, erdő, gyümölcsös területe összesen 1690 ha, a többi terület művelésből kivett például árkok, utak, vízállások, mocsarak. A település határában a Tiszának két holtága is megtalálható.

Története

A település helye már az őskorban is lakott volt, erről tanúskodnak az 1886-ban a község területén talált cserepek, benne arany karika ékszerekkel. A község neve először 1327-ben Károly Róbert király uralkodása idején a Zichy grófi család levelezésében bukkan fel.

A település története a Gulácsy-családhoz kötődik, akik az első írott forrástól a második világháború befejezéséig meghatározó szerepet töltöttek be a község életében. 1654-ben több ízben is tartottak itt megyei gyűléseket a Gulácsy-család kúriájában.

A II. Rákóczi Ferenc féle szabadságharc idején, több mint száz gulácsi kuruc harcolt a tarpai Esze Tamás seregében.

A II. világháborút követően Szabolcs-Szatmár megyei közigazgatás alá került az addig Bereg vármegyéhez tartozó település, majd 1988-ban kiegészült ismét a Bereg feltüntetésével.

A község határában folyó Tisza sokszor öntötte el Gulácsot. Nagy pusztítást okozott 1948-ban és 2001-ben.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A község címere

A község címere 2002 tavaszán készült el, előkészületei néhány évvel korábban kezdődtek. A mai címer (levéltári adatok alapján) Gulács község 1790-ből származó pecsétje volt. A címer végleges formáját egy komlói művész alakította ki, a községi képviselőtestület jóváhagyása mellett. A címeren ugyanazok a motívumok találhatók, melyek a korabeli pecséten is szerepeltek, így a vízben úszó hal, az aranyágat tartó gólya és a tölgyfa.

Nevezetességei

• 250 hektáros Kőris-erdő
• Boroszlókerti Holt-Tisza
• Gulácsy István alispán sírja
• Boldog Kalkuttai Teréz templom.

Külső hivatkozások

• Gulács Önkormányzatának honlapja
• Légifotók Gulácsról
• [1] Gulács története