Ugrás a tartalomhoz

„Mexikó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ZKata (vitalap | szerkesztései)
Elírás
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Új paraméter a sablonban - DOI: 10.1017/S026021051000135X.
(16 közbenső módosítás, amit 10 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
65. sor: 65. sor:
A '''Mexikói Egyesült Államok''', röviden '''Mexikó''' ([[spanyol nyelv|spanyolul]] ''Estados Unidos Mexicanos'' ({{Audio|Es-mx-Estados Unidos Mexicanos.ogg}}) vagy ''México'' ({{Audio|Es-mx-México.ogg}}), [[navatl nyelv]]en ''Mexihco Tlacetililli Tlahtohcayotl'') [[Észak-Amerika]] déli részén elhelyezkedő [[ország]]. Északról az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]], délkeletről [[Guatemala]] és [[Belize]], nyugatról a [[Csendes-óceán]], keletről pedig a [[Mexikói-öböl]] és a [[Karib-tenger]] határolja. A legészakibb és legnyugatibb [[Latin-Amerika|latin-amerikai]] állam. Fővárosa és legnagyobb városa [[Mexikóváros]]. [[Szövetségi köztársaság]], mely 31 állam szövetségéből és egy szövetségi körzetből (''Distrito Federal'') áll, ami magában foglalja a fővárost. A 2020-as évek elején több mint 130 milliós népességével a [[Föld]] [[Országok népesség szerinti listája|10. legnépesebb országa]] <ref>{{Cite web|url=https://www.worldometers.info/world-population/mexico-population/|title=Mexico Population Worldometer}}</ref> és egyben a [[spanyol nyelv]]űek között a legnépesebb.
A '''Mexikói Egyesült Államok''', röviden '''Mexikó''' ([[spanyol nyelv|spanyolul]] ''Estados Unidos Mexicanos'' ({{Audio|Es-mx-Estados Unidos Mexicanos.ogg}}) vagy ''México'' ({{Audio|Es-mx-México.ogg}}), [[navatl nyelv]]en ''Mexihco Tlacetililli Tlahtohcayotl'') [[Észak-Amerika]] déli részén elhelyezkedő [[ország]]. Északról az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]], délkeletről [[Guatemala]] és [[Belize]], nyugatról a [[Csendes-óceán]], keletről pedig a [[Mexikói-öböl]] és a [[Karib-tenger]] határolja. A legészakibb és legnyugatibb [[Latin-Amerika|latin-amerikai]] állam. Fővárosa és legnagyobb városa [[Mexikóváros]]. [[Szövetségi köztársaság]], mely 31 állam szövetségéből és egy szövetségi körzetből (''Distrito Federal'') áll, ami magában foglalja a fővárost. A 2020-as évek elején több mint 130 milliós népességével a [[Föld]] [[Országok népesség szerinti listája|10. legnépesebb országa]] <ref>{{Cite web|url=https://www.worldometers.info/world-population/mexico-population/|title=Mexico Population Worldometer}}</ref> és egyben a [[spanyol nyelv]]űek között a legnépesebb.


[[Latin-Amerika]] egyik legnagyobb gazdaságával rendelkezik. Nagy gazdasága és népessége, globális kulturális befolyása Mexikót regionális és középhatalommá teszi.<ref>{{cite web|url=https://www.escholar.manchester.ac.uk/api/datastream?publicationPid=uk-ac-man-scw:105725&datastreamId=SUPPLEMENTARY-1.DOC&ei=fMKFT7SMKIye8gS71NHACA&usg=AFQjCNHKPFxJk5bu6Qs5R2SKSUs8IwidWw&sig2=_lt4YNVT-1ECYQBh61EWgA|title=Beyond the BICs: Strategies of influence|author1=James Scott|author2=Matthias vom Hau|publisher=The University of Manchester|access-date=11 April 2012|author3=David Hulme|archive-url=https://web.archive.org/web/20170525012832/https://www.escholar.manchester.ac.uk/api/datastream?publicationPid=uk-ac-man-scw:105725&datastreamId=SUPPLEMENTARY-1.DOC&ei=fMKFT7SMKIye8gS71NHACA&usg=AFQjCNHKPFxJk5bu6Qs5R2SKSUs8IwidWw&sig2=_lt4YNVT-1ECYQBh61EWgA|archive-date=25 May 2017|url-status=dead}}</ref><ref>{{cite journal |last1=Nolte |first1=Detlef |title=How to compare regional powers: analytical concepts and research topics |journal=Review of International Studies |date=October 2010 |volume=36 |issue=4 |pages=881–901 |doi=10.1017/S026021051000135X |id= |jstor=40961959 |s2cid=13809794 |url=http://www.ssoar.info/ssoar/handle/document/38289 }}</ref> Gyakran feltörekvő hatalomként és újonnan iparosodott államként utalnak rá.<ref>{{cite web|url=http://ipsnews.net/news.asp?idnews=38056|title=G8: Despite Differences, Mexico Comfortable as Emerging Power|date=5 June 2007|publisher=ipsnews.net|archive-url=https://web.archive.org/web/20080816044329/http://www.ipsnews.net/news.asp?idnews=38056|archive-date=16 August 2008|url-status=dead|access-date=30 May 2010}}</ref><ref name="Globalization2">{{Cite book|author=Paweł Bożyk|title=Globalization and the Transformation of Foreign Economic Policy|publisher=Ashgate Publishing|year=2006|isbn=978-0-7546-4638-9|page=164|chapter=Newly Industrialized Countries|chapter-url=https://books.google.com/books?id=iuHsIuez5qoC}}</ref> Az ország azonban továbbra is küzd a társadalmi egyenlőtlenséggel, a szegénységgel, a kiterjedt bűnözéssel; és a kormány és a drogbandák közötti konfliktus folyamatos.<ref name=cfrdeaths>{{cite news |url=https://www.cfr.org/backgrounder/mexicos-drug-war|title=Mexico's Drug War|work=Council on Foreign Relations|date=24 January 2019 |access-date=19 July 2019|author1=Brianna Lee|author2=Danielle Renwick|author3=Rocio Cara Labrador}}</ref>
[[Latin-Amerika]] egyik legnagyobb gazdaságával rendelkezik. Nagy gazdasága és népessége, globális kulturális befolyása Mexikót regionális és [[középhatalom]]má teszi.<ref>{{cite web|url=https://www.escholar.manchester.ac.uk/api/datastream?publicationPid=uk-ac-man-scw:105725&datastreamId=SUPPLEMENTARY-1.DOC&ei=fMKFT7SMKIye8gS71NHACA&usg=AFQjCNHKPFxJk5bu6Qs5R2SKSUs8IwidWw&sig2=_lt4YNVT-1ECYQBh61EWgA|title=Beyond the BICs: Strategies of influence|author1=James Scott|author2=Matthias vom Hau|publisher=The University of Manchester|access-date=11 April 2012|author3=David Hulme|archive-url=https://web.archive.org/web/20170525012832/https://www.escholar.manchester.ac.uk/api/datastream?publicationPid=uk-ac-man-scw:105725&datastreamId=SUPPLEMENTARY-1.DOC&ei=fMKFT7SMKIye8gS71NHACA&usg=AFQjCNHKPFxJk5bu6Qs5R2SKSUs8IwidWw&sig2=_lt4YNVT-1ECYQBh61EWgA|archive-date=25 May 2017|url-status=dead}}</ref><ref>{{cite journal |last1=Nolte |first1=Detlef |title=How to compare regional powers: analytical concepts and research topics |journal=Review of International Studies |date=October 2010 |volume=36 |issue=4 |pages=881–901 |doi=10.1017/S026021051000135X |id= |jstor=40961959 |s2cid=13809794 |url=http://www.ssoar.info/ssoar/handle/document/38289 | issn=0260-2105}}</ref> Gyakran [[feltörekvő hatalom]]ként és [[újonnan iparosodott ország|újonnan iparosodott államként]] utalnak rá.<ref>{{cite web|url=http://ipsnews.net/news.asp?idnews=38056|title=G8: Despite Differences, Mexico Comfortable as Emerging Power|date=5 June 2007|publisher=ipsnews.net|archive-url=https://web.archive.org/web/20080816044329/http://www.ipsnews.net/news.asp?idnews=38056|archive-date=16 August 2008|url-status=dead|access-date=30 May 2010}}</ref><ref name="Globalization2">{{Cite book|author=Paweł Bożyk|title=Globalization and the Transformation of Foreign Economic Policy|publisher=Ashgate Publishing|year=2006|isbn=978-0-7546-4638-9|page=164|chapter=Newly Industrialized Countries|chapter-url=https://books.google.com/books?id=iuHsIuez5qoC}}</ref> Az ország azonban továbbra is küzd a társadalmi egyenlőtlenséggel, a szegénységgel, a kiterjedt bűnözéssel, valamint a kormány és a drogbandák [[Mexikói drogháború|közötti konfliktus]] is folyamatos.<ref name=cfrdeaths>{{cite news |url=https://www.cfr.org/backgrounder/mexicos-drug-war|title=Mexico's Drug War|work=Council on Foreign Relations|date=24 January 2019 |access-date=19 July 2019|author1=Brianna Lee|author2=Danielle Renwick|author3=Rocio Cara Labrador}}</ref>


Címerében a [[fügekaktusz]]on ülő, csőrében kígyót tartó sasmadár az [[aztékok]] eredetmítoszára utal; korábbi jelképe az [[aztékkaktusz]] volt.
Címerében a [[fügekaktusz]]on ülő, csőrében kígyót tartó sasmadár az [[aztékok]] eredetmítoszára utal; korábbi jelképe az [[aztékkaktusz]] volt.
98. sor: 98. sor:
| jel mérete5=1
| jel mérete5=1
| felirat mérete5=105
| felirat mérete5=105
| szélességi fok6=19| szélességi ívperc6=25 |
| szélességi fok6=19| szélességi ívperc6=25
| hosszúsági fok6=-99 | hosszúsági ívperc6=-08|
| hosszúsági fok6=99 | hosszúsági ívperc6=8 |hosszúság6=Ny
| felirat6 = '''<u>[[Mexikóváros]]</u>'''
| felirat6 = '''<u>[[Mexikóváros]]</u>'''
| jel mérete6=10
| jel mérete6=10
| bg6=lightgrey
| bg6=lightgrey
| felirat pozíciója6=fent
| felirat pozíciója6=fent
| szélességi fok7=20| szélességi ívperc7=39 |
| szélességi fok7=20| szélességi ívperc7=39
| hosszúsági fok7=-103| hosszúsági ívperc7=-21 |
| hosszúsági fok7=103| hosszúsági ívperc7=21 |hosszúság7=Ny
| felirat7 = '''[[Guadalajara (Mexikó)|Guadalajara]]'''
| felirat7 = '''[[Guadalajara (Mexikó)|Guadalajara]]'''
| jel mérete7=9
| jel mérete7=9
| bg7=lightgrey
| bg7=lightgrey
| felirat pozíciója7=jobbra
| felirat pozíciója7=jobbra
| szélességi fok8= 19| szélességi ívperc8=03 |
| szélességi fok8= 19| szélességi ívperc8=03
| hosszúsági fok8=-98 | hosszúsági ívperc8=-12 |
| hosszúsági fok8=98 | hosszúsági ívperc8=12 |hosszúság8=Ny
| felirat8 = '''[[Puebla (település)|Puebla]]'''
| felirat8 = '''[[Puebla (település)|Puebla]]'''
| felirat pozíciója8=jobbra
| felirat pozíciója8=jobbra
| bg8=lightgrey
| bg8=lightgrey
| szélességi fok9=31| szélességi ívperc9=43 |
| szélességi fok9=31| szélességi ívperc9=43
| hosszúsági fok9=-106 | hosszúsági ívperc9=-28.5 |
| hosszúsági fok9=106 | hosszúsági ívperc9=28.5 |hosszúság9=Ny
| felirat9 = '''[[Ciudad Juárez]]'''
| felirat9 = '''[[Ciudad Juárez]]'''
| jel mérete9=9
| jel mérete9=9
| bg9=lightgrey
| bg9=lightgrey
| felirat pozíciója9=fent
| felirat pozíciója9=fent
| szélességi fok10=32| szélességi ívperc10=30 |
| szélességi fok10=32| szélességi ívperc10=30
| hosszúsági fok10=-117 | hosszúsági ívperc10=00 |
| hosszúsági fok10=117 | hosszúsági ívperc10=0 |hosszúság10=Ny
| felirat10 = '''[[Tijuana]]'''
| felirat10 = '''[[Tijuana]]'''
| bg10=lightgrey
| bg10=lightgrey
| jel mérete10=9
| jel mérete10=9
| felirat pozíciója10=fent
| felirat pozíciója10=fent
| szélességi fok11=21| szélességi ívperc11=07|
| szélességi fok11=21| szélességi ívperc11=07
| hosszúsági fok11=-101 | hosszúsági ívperc11=-41 |
| hosszúsági fok11=101 | hosszúsági ívperc11=41 |hosszúság11=Ny
| felirat11 = '''[[León (Mexikó)|León]]'''
| felirat11 = '''[[León (Mexikó)|León]]'''
| bg11=lightgrey
| bg11=lightgrey
| felirat pozíciója11=fent
| felirat pozíciója11=fent
| szélességi fok12=28| szélességi ívperc12=38.5|
| szélességi fok12=28| szélességi ívperc12=38.5
| hosszúsági fok12=-106 | hosszúsági ívperc12=-04.5 |
| hosszúsági fok12=106 | hosszúsági ívperc12=4.5 |hosszúság12=Ny
| felirat12 = '''[[Chihuahua (település)|Chihuahua]]'''
| felirat12 = '''[[Chihuahua (település)|Chihuahua]]'''
| bg12=lightgrey
| bg12=lightgrey
| felirat pozíciója12=balra
| felirat pozíciója12=balra
| szélességi fok13=25| szélességi ívperc13=40 |
| szélességi fok13=25| szélességi ívperc13=40
| hosszúsági fok13=-100 | hosszúsági ívperc13=-18|
| hosszúsági fok13=100 | hosszúsági ívperc13=18 |hosszúság13=Ny
| felirat13 = '''[[Monterrey]]'''
| felirat13 = '''[[Monterrey]]'''
| bg13=lightgrey
| bg13=lightgrey
| felirat pozíciója13=jobbra
| felirat pozíciója13=jobbra
| szélességi fok14=20| szélességi ívperc14=58|
| szélességi fok14=20| szélességi ívperc14=58
| hosszúsági fok14=-89 | hosszúsági ívperc14=-37|
| hosszúsági fok14=89 | hosszúsági ívperc14=37 |hosszúság14=Ny
| felirat14 = '''[[Mérida (Mexikó)|Mérida]]'''
| felirat14 = '''[[Mérida (Mexikó)|Mérida]]'''
| felirat pozíciója14=jobbra
| felirat pozíciója14=jobbra
| felirat mérete14 = 85
| felirat mérete14 = 85
| szélességi fok15= 21| szélességi ívperc15=09.5|
| szélességi fok15= 21| szélességi ívperc15=09.5
| hosszúsági fok15=-86 | hosszúsági ívperc15=-51|
| hosszúsági fok15=86 | hosszúsági ívperc15=51 |hosszúság15=Ny
| felirat15 = '''[[Cancún]]'''
| felirat15 = '''[[Cancún]]'''
| jel mérete15 =7
| jel mérete15 =7
| felirat pozíciója15=lent
| felirat pozíciója15=lent
| felirat mérete15 = 80
| felirat mérete15 = 80
| szélességi fok16= 16| szélességi ívperc16=52|
| szélességi fok16= 16| szélességi ívperc16=52
| hosszúsági fok16=-99 | hosszúsági ívperc16=-53|
| hosszúsági fok16=99 | hosszúsági ívperc16=53 |hosszúság16=Ny
| felirat16 = '''[[Acapulco]]'''
| felirat16 = '''[[Acapulco]]'''
| jel mérete16 =7
| jel mérete16 =7
| felirat pozíciója16=lent
| felirat pozíciója16=lent
| felirat mérete16 = 82
| felirat mérete16 = 82
| szélességi fok17= 32| szélességi ívperc17=38|
| szélességi fok17= 32| szélességi ívperc17=38
| hosszúsági fok17=-115 | hosszúsági ívperc17=-28|
| hosszúsági fok17=115 | hosszúsági ívperc17=28 |hosszúság17=Ny
| felirat17 = '''[[Mexicali (város)|Mexicali]]'''
| felirat17 = '''[[Mexicali (város)|Mexicali]]'''
| jel mérete17 =7
| jel mérete17 =7
166. sor: 166. sor:
| felirat pozíciója17=fent
| felirat pozíciója17=fent
| felirat mérete17 = 82
| felirat mérete17 = 82
| szélességi fok18= 29| szélességi ívperc18=05|
| szélességi fok18= 29| szélességi ívperc18=05
| hosszúsági fok18=-110 | hosszúsági ívperc18=-57.5|
| hosszúsági fok18=110 | hosszúsági ívperc18=57.5 |hosszúság18=Ny
| felirat18 = '''[[Hermosillo]]'''
| felirat18 = '''[[Hermosillo]]'''
| jel mérete18 =7
| jel mérete18 =7
173. sor: 173. sor:
| felirat pozíciója18=fent
| felirat pozíciója18=fent
| felirat mérete18 = 83
| felirat mérete18 = 83
| szélességi fok19= 19| szélességi ívperc19=10|
| szélességi fok19= 19| szélességi ívperc19=10
| hosszúsági fok19=-96 | hosszúsági ívperc19=-08|
| hosszúsági fok19=96 | hosszúsági ívperc19=8 |hosszúság19=Ny
| felirat19 = '''[[Veracruz (Mexikó)|Veracruz]]'''
| felirat19 = '''[[Veracruz (Mexikó)|Veracruz]]'''
| jel mérete19 =7
| jel mérete19 =7
| felirat pozíciója19=jobbra
| felirat pozíciója19=jobbra
| felirat mérete19 = 82
| felirat mérete19 = 82
| szélességi fok20= 25| szélességi ívperc20=53|
| szélességi fok20= 25| szélességi ívperc20=53
| hosszúsági fok20=-97| hosszúsági ívperc20=-30|
| hosszúsági fok20=97| hosszúsági ívperc20=30 |hosszúság20=Ny
| felirat20 = '''[[Heroica Matamoros|Matamoros]]'''
| felirat20 = '''[[Heroica Matamoros|Matamoros]]'''
| jel mérete20 =7
| jel mérete20 =7
| felirat pozíciója20=jobbra
| felirat pozíciója20=jobbra
| felirat mérete20= 82
| felirat mérete20= 82
| szélességi fok21= 22| szélességi ívperc21=14|
| szélességi fok21= 22| szélességi ívperc21=14
| hosszúsági fok21=-97| hosszúsági ívperc21=-51.5|
| hosszúsági fok21=97| hosszúsági ívperc21=51.5 |hosszúság21=Ny
| felirat21 = '''[[Tampico (Mexikó)|Tampico]]'''
| felirat21 = '''[[Tampico (Mexikó)|Tampico]]'''
| jel mérete21 =7
| jel mérete21 =7
| felirat pozíciója21=jobbra
| felirat pozíciója21=jobbra
| felirat mérete21= 80
| felirat mérete21= 80
| szélességi fok22= 17| szélességi ívperc22=59|
| szélességi fok22= 17| szélességi ívperc22=59
| hosszúsági fok22=-92| hosszúsági ívperc22=-55.9|
| hosszúsági fok22=92| hosszúsági ívperc22=55.9 |hosszúság22=Ny
| felirat22 = '''[[Villahermosa (Tabasco)|Villahermosa]]'''
| felirat22 = '''[[Villahermosa (Tabasco)|Villahermosa]]'''
| jel mérete22 =7
| jel mérete22 =7
| felirat pozíciója22=fent
| felirat pozíciója22=fent
| felirat mérete22= 80
| felirat mérete22= 80
| szélességi fok23= 25| szélességi ívperc23=26|
| szélességi fok23= 25| szélességi ívperc23=26
| hosszúsági fok23=-100| hosszúsági ívperc23=-59.9|
| hosszúsági fok23=100| hosszúsági ívperc23=59.9 |hosszúság23=Ny
| felirat23 = '''[[Saltillo]]'''
| felirat23 = '''[[Saltillo]]'''
| jel mérete23 =7
| jel mérete23 =7
204. sor: 204. sor:
| felirat pozíciója23=lent
| felirat pozíciója23=lent
| felirat mérete23= 86
| felirat mérete23= 86
| szélességi fok24= 25| szélességi ívperc24=32|
| szélességi fok24= 25| szélességi ívperc24=32
| hosszúsági fok24=-103| hosszúsági ívperc24=-25|
| hosszúsági fok24=103| hosszúsági ívperc24=25 |hosszúság24=Ny
| felirat24 = '''[[Torreón]]'''
| felirat24 = '''[[Torreón]]'''
| jel mérete24 =7
| jel mérete24 =7
211. sor: 211. sor:
| felirat pozíciója24=lent
| felirat pozíciója24=lent
| felirat mérete24= 86
| felirat mérete24= 86
| szélességi fok25= 24| szélességi ívperc25=48|
| szélességi fok25= 24| szélességi ívperc25=48
| hosszúsági fok25=-107| hosszúsági ívperc25=-24|
| hosszúsági fok25=107| hosszúsági ívperc25=24 |hosszúság25=Ny
| felirat25 = '''[[Culiacán Rosales|Culiacán]]'''
| felirat25 = '''[[Culiacán Rosales|Culiacán]]'''
| jel mérete25 =7
| jel mérete25 =7
440. sor: 440. sor:
|File:Taraumara01.JPG|Taraumara indián asszonyok
|File:Taraumara01.JPG|Taraumara indián asszonyok
}}
}}
[[Fájl:Mexico estados densidad.svg|thumb|240px|Mexikó népsűrűségi térképe]]
[[Fájl:Population density of Mexico states.png|thumb|Mexikó népsűrűsége 2020-ban]]


=== Népességének változása ===
=== Népességének változása ===
538. sor: 538. sor:
A [[Santa Muerte]] egy népi szent, akit a katolikusok Mexikó szerte tisztelnek.
A [[Santa Muerte]] egy népi szent, akit a katolikusok Mexikó szerte tisztelnek.


{{lásd még|Római katolicizmus Mexikóban}}
{{lásd még|Katolikus egyház Mexikóban}}


=== Migráció ===
=== Migráció ===
601. sor: 601. sor:
=== Gazdasági adatok ===
=== Gazdasági adatok ===
Az ország gazdasági adatai 2012-2018 között:<ref>{{Cite web|url=http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2018/01/weodata/weorept.aspx?pr.x=72&pr.y=11&sy=1980&ey=2023&scsm=1&ssd=1&sort=country&ds=.&br=1&c=273&s=NGDP,PPPGDP,PPPPC,PCPIPCH,LUR,GGXWDG_NGDP&grp=0&a=|title=Report for Selected Countries and Subjects|website=www.imf.org|language=en-US|access-date=2018-09-14}}</ref><ref>{{Cite web|url=https://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2019/02/weodata/weorept.aspx?pr.x=98&pr.y=14&sy=2017&ey=2024&scsm=1&ssd=1&sort=country&ds=.&br=1&c=273&s=NGDP_RPCH,PPPGDP,PPPPC,PCPIPCH,LUR,GGXWDG_NGDP&grp=0&a=|title=Report for Selected Countries and Subjects|website=www.imf.org|access-date=2019-12-25}}</ref>
Az ország gazdasági adatai 2012-2018 között:<ref>{{Cite web|url=http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2018/01/weodata/weorept.aspx?pr.x=72&pr.y=11&sy=1980&ey=2023&scsm=1&ssd=1&sort=country&ds=.&br=1&c=273&s=NGDP,PPPGDP,PPPPC,PCPIPCH,LUR,GGXWDG_NGDP&grp=0&a=|title=Report for Selected Countries and Subjects|website=www.imf.org|language=en-US|access-date=2018-09-14}}</ref><ref>{{Cite web|url=https://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2019/02/weodata/weorept.aspx?pr.x=98&pr.y=14&sy=2017&ey=2024&scsm=1&ssd=1&sort=country&ds=.&br=1&c=273&s=NGDP_RPCH,PPPGDP,PPPPC,PCPIPCH,LUR,GGXWDG_NGDP&grp=0&a=|title=Report for Selected Countries and Subjects|website=www.imf.org|access-date=2019-12-25}}</ref>
{{Import style|sticky}}
{| class="wikitable" style="text-align:center;"
{|class="wikitable" yle="text-align:center;"
|- class="is-sticky sortable" st
!Év
!Év
![[Bruttó hazai termék|GDP]]<br /><small>(milliárd [[Amerikai dollár|US$]] [[Vásárlóerő-paritás|PPP]])</small>
![[Bruttó hazai termék|GDP]]<br /><small>(milliárd [[Amerikai dollár|US$]] [[Vásárlóerő-paritás|PPP]])</small>
714. sor: 716. sor:


== Közlekedés ==
== Közlekedés ==
[[Fájl:Mexico Highway1 San Diego.jpg|thumb|right|200px|Főút [[Tijuana]] és [[San Diego]] között]]
[[Fájl:Mexico Highway1 San Diego.jpg|thumb|right|200px|Főút [[Tijuana]] és [[San Diego (Kalifornia)|San Diego]] között]]


=== Légi közlekedés ===
=== Légi közlekedés ===
734. sor: 736. sor:


A négy fő tengeri kikötő, ahol az áruforgalom körülbelül 60% -a összpontosul: Altamira és [[Veracruz (Mexikó)|Veracruz]] a Mexikói-öböl partján, valamint [[Manzanillo (Colima)|Manzanillo]] és [[Lázaro Cárdenas (Michoacán)|Lázaro Cárdenas]] a Csendes-óceán partján.
A négy fő tengeri kikötő, ahol az áruforgalom körülbelül 60% -a összpontosul: Altamira és [[Veracruz (Mexikó)|Veracruz]] a Mexikói-öböl partján, valamint [[Manzanillo (Colima)|Manzanillo]] és [[Lázaro Cárdenas (Michoacán)|Lázaro Cárdenas]] a Csendes-óceán partján.

== Telekommunikáció ==
{| class="wikitable"
|[[Hívójelprefix|Hívójel prefix]]
|XA-XI, 4A-4C, 6D-6J
|-
|[[Nemzetközi Távközlési Egyesület|ITU]] zóna
|10
|-
|[[CQ]] zóna
|6
|}
{{Lásd még|Mexikó hívójelkörzetei}}


== Turizmus ==
== Turizmus ==
780. sor: 795. sor:


== Ünnepek ==
== Ünnepek ==
{{Import style|sticky}}
{| {{széptáblázat}}
{|class="wikitable"
|- class="is-sticky sortable"
|+style="font-size:larger" | '''Állami (mexikói) ünnepek'''
|+style="font-size:larger" | '''Állami (mexikói) ünnepek'''
|-style="background:#efefef;"
!Dátum
!Dátum
!spanyol neve
!spanyol neve

A lap 2024. július 28., 10:42-kori változata

Mexikói Egyesült Államok
Estados Unidos Mexicanos
Mexihco Tlacetililli Tlahtohcayotl
Mexikó zászlaja
Mexikó zászlaja
Mexikó címere
Mexikó címere
Nemzeti himnusz:
Himno Nacional Mexicano

FővárosaMexikóváros
é. sz. 19° 24′, ny. h. 99° 07′19.400000°N 99.116667°WKoordináták: é. sz. 19° 24′, ny. h. 99° 07′19.400000°N 99.116667°W
Legnagyobb városMexikóváros
Államformaköztársaság
Vezetők
ElnökAndrés Manuel López Obrador
A Szenátus elnökeOscar Eduardo Ramírez Aguilar
A Képviselőház elnökeDulce María Sauri Rianco
Törvényhozás
Hivatalos nyelvde facto: spanyol
de jure: nincs
Beszélt nyelvekspanyol (de facto hivatalos nyelv),
valamint további 68 szövetségileg elismert bennszülött nyelv
FüggetlenségSpanyolországtól
kikiáltása1810. szeptember 16.
elismerése1821. szeptember 27.

Tagság
Lista
  • Egyesült Nemzetek Szervezete
  • Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
  • Kereskedelmi Világszervezet
  • G20
  • Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés
  • Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény
  • Nemzetközi Fejlesztési Társulás
  • Latin American Integration Association
  • Amerika-közi Fejlesztési Bank
  • Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
  • Conference on Disarmament
  • Nemzetközi Pénzügyi Társaság
  • Nemzetközi Vöröskereszt
  • Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája
  • Nemzetközi Olimpiai Bizottság
  • Nemzetközi Büntetőbíróság
  • Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség
  • Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet
  • Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége
  • Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap
  • Group of 15
  • Rio Group
  • Interpol
  • Dél-amerikai Közös Piac
  • el nem kötelezett országok
  • Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet
  • Amerikai Államok Szervezete
  • American Convention on Human Rights
  • United Nations Economic Commission for Latin America and the Caribbean
  • Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége
  • Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet
  • Nemzetközi Atomenergia-ügynökség
  • Nemzetközi Migrációs Szervezet
  • International Coffee Organization
  • Nemzetközi Fizetések Bankja
  • Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség
  • OPANAL
  • Ausztrália Csoport
  • Karibi Fejlesztési Bank
  • Közép-amerikai Gazdasági Integrációs Bank
  • Nukleáris Szállítók Csoportja
  • Vegyifegyver-tilalmi Szervezet
  • UNESCO
  • Föld-megfigyelési Csoport
  • Egyetemes Postaegyesület
  • Nemzetközi Távközlési Egyesület
  • Meteorológiai Világszervezet
  • Egészségügyi Világszervezet
  • NASA
  • Vám Világszervezet
  • Népesség
    Népszámlálás szerint124 777 324 fő (2017)[1]
    Rangsorban11
    Becsült131 800 000 [2] fő (2022)
    Rangsorban11
    Népsűrűség66 fő/km²[3]
    GDP2008 (forrás: IMF)
    Összes1025 milliárd USD (13)
    PPP: 1 094 301 millió dollár
    Egy főre jutó9741 USD (56)
    PPP: 11 249 dollár
    HDI (2007)0,854 (53) – magas
    Földrajzi adatok
    Terület1 972 550 km²
    Rangsorban14
    Víz2,5%
    IdőzónaCentral Standard Time (UTC-8 – UTC-6)
    Egyéb adatok
    PénznemMexikói peso (MXN)
    Nemzetközi gépkocsijelMEX
    Hívószám52
    Segélyhívó telefonszám911
    Internet TLD.mx
    Villamos hálózat127 volt
    Elektromos csatlakozó
    • NEMA 1-15
    • NEMA 5-15
    Közlekedés irányajobb
    A Wikimédia Commons tartalmaz Mexikói Egyesült Államok témájú médiaállományokat.

    A Mexikói Egyesült Államok, röviden Mexikó (spanyolul Estados Unidos Mexicanos (Hallgat hallgat) vagy México (Hallgat hallgat), navatl nyelven Mexihco Tlacetililli Tlahtohcayotl) Észak-Amerika déli részén elhelyezkedő ország. Északról az Egyesült Államok, délkeletről Guatemala és Belize, nyugatról a Csendes-óceán, keletről pedig a Mexikói-öböl és a Karib-tenger határolja. A legészakibb és legnyugatibb latin-amerikai állam. Fővárosa és legnagyobb városa Mexikóváros. Szövetségi köztársaság, mely 31 állam szövetségéből és egy szövetségi körzetből (Distrito Federal) áll, ami magában foglalja a fővárost. A 2020-as évek elején több mint 130 milliós népességével a Föld 10. legnépesebb országa [4] és egyben a spanyol nyelvűek között a legnépesebb.

    Latin-Amerika egyik legnagyobb gazdaságával rendelkezik. Nagy gazdasága és népessége, globális kulturális befolyása Mexikót regionális és középhatalommá teszi.[5][6] Gyakran feltörekvő hatalomként és újonnan iparosodott államként utalnak rá.[7][8] Az ország azonban továbbra is küzd a társadalmi egyenlőtlenséggel, a szegénységgel, a kiterjedt bűnözéssel, valamint a kormány és a drogbandák közötti konfliktus is folyamatos.[9]

    Címerében a fügekaktuszon ülő, csőrében kígyót tartó sasmadár az aztékok eredetmítoszára utal; korábbi jelképe az aztékkaktusz volt.

    Az országnév írásmódja és eredete

    Az ország neve a középkori spanyol íráskép alapján x-szel, azaz „ksz”-szel ejtve terjedt el a nagyobb nemzetközi nyelvek közvetítésével, így a magyarban is ebben a formában honosodott meg. Fontos tudni azonban, hogy csupán egy megtévesztő írásmódról van szó, ezt a nevet ugyanis eredetileg soha nem ejtették x-szel. Az óspanyolban, illetve középspanyolban az x betű (jóllehet, a legtöbb szóban ugyancsak a latin x folytatása volt, bár időközben a kiejtése eltávolodott a latin hangzásétól) a magyar „s” hangot – IPA [ʃ] – jelölte. Amikor a spanyolok meghódították az Azték Birodalmat, az indián nevek lejegyzésére a latin írásukat használták, és az országot a Mexica – ejtsd: „mesika” – nevű azték törzsről México-nak nevezték el, eredetileg „mesiko” kiejtéssel. E hang a modern spanyolban „ch”-ként (IPA [x]) folytatódott, amelyet konvencionálisan ma a j (illetve g is) jelöl, azonban – bár Spanyolországban a régebbi helyesírási norma szerint Méjico-t írtak és sokan még ma is azt követik – történelmi hagyományokból (és a mexikóiak tiszteletére) megtartották a név és származékai x-szel történő írásmódját; ezt a formát javasolja a Spanyol Királyi Akadémia (RAE) is.[10] Maga a mexica szó azték nyelven belüli eredete homályos, erről többféle elmélet is született.

    Földrajz

    térkép szerkesztése
    Mexikó domborzati térképe (nyitható térkép)
    Mexikó (Mexikó)

    Domborzat

    Területének központi része a füves, 1000–2500 m magas Mexikói-fennsík vagy Mexikói-magasföld. Ennek északi fele 1500 m, déli része kb. 2300 m. magas. A magasföld déli részén található a Mexikói-medence a fővárossal.

    A magasföldet a Kordillerák vonulatai veszik körbe, melyek elérik a 3000 m-t. Nyugat felől a Nyugati-Sierra Madre, keletről a Keleti-Sierra Madre, délről a Vulkáni-kereszthegység. A több száz vulkáni kúp között ma is működő tűzhányók rejtenek veszélyt. A Vulkáni-kereszthegység dél felé a Déli-Sierra Madre hegységgel folytatódik. Még tovább délre a Közép-Amerikai Kordillerákhoz tartozó Chiapas-hegység következik.

    Mexikó északkeleti részén, a Mexikói-öböl partján meleg éghajlatú mocsaras síkság húzódik, a Campeche-alföld. Ettől délre a Yucatán-félszigetre a mészkőtáblák és szintén a mocsarak jellemzőek.

    A Kaliforniai-félsziget átlagos magassága 1000–1500 m között alakul. Északi felén magashegységi gyűrődéssel keletkezett láncok fekszenek, melyeknek csúcsai elérik a 3000 m-t. Itt is vulkáni kúpok meredeznek az ég felé. A partvonal sziklás és meredek a nyugati részen, lagúnás és korallzátonyokkal tarkított a keleti felén.

    Működő tűzhányók a Popocatépetl (5452 m), a Colima (3820 m) és a Citlaltépetl (5700 m, ez utóbbi a 19. században tört ki utoljára), jelentős alvó vulkán az Iztaccíhuatl (5230 m).

    Növényvilága: északon préri és élettelen homoksivatag, délen trópusi esőerdő jellemzi.

    Vízrajz

    Legnagyobb folyói: az északi határon a Río Bravo (Rio Grande), a déli határon az Usumacinta, az ország belsejében a Grijalva, a Balsas, a Pánuco és a Yaqui.

    Éghajlat

    A Ráktérítő ténylegesen kettéosztja az országot egy mérsékelt és egy trópusi éghajlatú övre. A Ráktérítőtől északra a téli hónapokban érezhetően hidegebb van, délre a hőmérséklet egész évben állandó, csak a tengerszint feletti magassággal változik.

    A Ráktérítőtől délre fekvő, 1000 méternél alacsonyabb területeken az évi középhőmérséklet 24 és 28 °C közötti. Egész évben magas a hőmérséklet és csak 5 °C a téli és nyári középhőmérséklet különbsége. Északabbra az alacsonyan fekvő területeken a nyár ugyan a párás, meleg, de az évi középhőmérséklet alacsonyabb (20–24 °C), mert télen hűvösebb van.

    A Mexikói-völgyben fekvő nagyvárosok tengerszint feletti magassága meghaladja a 2000 métert. Éghajlatuk egész évben mérsékelt (az éves középhőmérséklet 16-18 °C), éjjel egész évben erősen lehűl a levegő.

    Mexikó nagy részén, különösen északon, száraz az éghajlat, szórványos a csapadék. A Nyugati- és Keleti-Sierra Madre hegyláncai között északon zonális sivatagi és száraz szavannai övek alakultak ki. Az országban dél ill. délkelet felé haladva a csapadékmennyiség növekszik, a trópusi alföldeken meghaladja a 2000 mm-t az éves csapadékmennyiség.

    Élővilág, természetvédelem

    Mexikó időjárása és domborzata nagyon változatos; északon préri és homoksivatag, délkeleten trópusi esőerdő található. Területének több mint egyötöde sivatag, félsivatag. Ennek jellegzetes növényei a gömb alakú sünkaktusz, az oszlopkaktuszok, a lapos, levélszerű ízekre tagolt medvetalpkaktusz és az agávék. A csapadékban gazdagabb területeken füves és tüskés bozótos, illetve nedves szavannák vannak. Területének harmadát borítják erdők.[11] A Yucatán-félsziget és a Keleti-Sierra Madre keleti lejtőin trópusi esőerdők, Mexikó keleti részén örökzöld tölgyfajok, magnóliafélék alkotta szubtrópusi erdők élnek. Jellegzetes trópusi és szubtrópusi fái: mahagóni, vanília, gumifa, rágógumifa (Sapotaceae) , liliomfa, jakarandafa. Északon, a csapadékosabb tájakon megtalálható a tölgy, a kőris, a dió, a mamutfenyő, a ciprus. A Kordillerák hegyein az erdők a magassági zónáknak megfelelően alakulnak. A Mexikói-öböl partvidékét sok helyen mangrovemocsarak kísérik. A csapadékban gazdag mocsaras síkságokon mocsárciprus alkot erdőket. [12]

    Az országból származik a kukorica, a dohány, a paprika, a paradicsom, a kakaó és a bab. [12]

    A mexikói jogszabályok mintegy 25 000 állat- és növényfajt védenek.

    A ragadozó állatokat az északi eredetű coyote, a szürke farkas, a virginiai róka, a macskafélékhez tartozó puma, jaguár, ocelot, vörös hiúz képviseli; a mosómedveféléket a közönséges mosómedve, a törpe mosómedve, a fehérorrú ormányosmedve. Előfordulnak a Dél-Amerikában bennszülött vendégízületesek, pl. a kilencöves tatu, a törpehangyász, a mexikói dolmányoshangyász. [12]

    Két őshonos mexikói kutyafajta van: csivava, xoloitzcuintle.

    Képgaléria az élővilágról (nyitható rész) >>>>>>

    Nemzeti parkjai

    Mexikóban 170 000 km² a védett természeti területek kiterjedése. Ezek közé tartozik 34 bioszféra rezervátum, 66 nemzeti park, 4 természeti emlék (esztétikai, tudományos vagy történelmi okból védett terület), 26 terület védett növény- és állatvilággal, 4 olyan terület, amely a természeti erőforrások védelme érdekében védett (a talaj megőrzése, vízbázis, erdők), és 17 vadrezervátum.[13]

    Természeti világörökségei

    A Sian Ka'an Bioszféra-rezervátum egy része

    Történelem

    Őstörténet

    Közel 3000 éven át Mexikó területén fejlett kultúrák alakultak ki, így az olmékok, a toltékok, a maja népek és az aztékok civilizációi. Az Olmék Birodalom az i. e. 13. századtól, a Maja Birodalom a 4. századtól a 10. századig, míg az Azték Birodalom a 12. századtól 1521-ig állt fenn. Más bennszülött mexikói társadalmakkal ellentétben ezek a civilizációk kiterjesztették politikai és kulturális hatókörüket Mexikó határain túl is.

    Az európaiak érkezése előtti mezo-amerikai történelmet prehispán vagy prekolumbiánus korszaknak nevezik.

    Az újkor elején az aztékok voltak a domináns népek a mai ország területén. Ekkor az aztékok fővárosa, Tenocstitlan, a mai Mexikóváros helyén a világ egyik legnagyobb városa volt, becsült lakosságát 200–300 ezer fő közé teszik.[14]

    Gyarmatosítás

    Hernán Cortés spanyol területhódító és kalandor hajói 1519. április 22-én vetettek horgonyt Veracruznál. Kezdetben a spanyolokat isteneknek gondolták a kardot, lovat és vaspáncélt addig nem látott aztékok. Cortést az azték istennek, Ketzalkóatlnak vélték, mivel a korabeli azték krónikák 1519-re jósolták a visszajövetelét. Cortés élt is ezzel a lehetőséggel, és kihasználta az aztékok hiszékenységét: aranyat és ezüstöt követelt tőlük. Miután az indiánok kezdték kiismerni a spanyolok valódi szándékát, fellázadtak ellenük. Bár 1520. június 30-án az aztékok tönkreverték a spanyolokat az úgynevezett Szomorú Éjszakán (Noche Triste), 1521-ben sikerült legyőzniük az aztékokat, és elfoglalták fővárosukat, Tenocstitlant. A mai Mexikó Új-Spanyolország néven 300 évre spanyol gyarmattá vált. Új-Spanyolország területét hatalmas birtokokra osztották, amelyek mintegy 500 spanyol földesúr kezébe kerültek. Az elfoglalt területek megmaradt indiánjait áttérítették katolikus hitre és európai módon nevelték őket.

    19. század

    1810. szeptember 16-án Miguel Hidalgo y Costilla megindította a Spanyolország elleni függetlenségi harcot egy Dolores nevű kisvárosban. 1811-ben a spanyolok kivégezték Hidalgót, de José María Morelos folytatta a harcot. Morelost 1815-ben végezték ki. A mexikói függetlenségi háború 1821-ben hozta meg eredményét, amikor Spanyolország kénytelen volt Mexikó függetlenségét elismerni. 1822-ben jött lére Agustín de Iturbide császársága, amely csupán hét hónapig állt fenn. A közép-amerikai országok 1823-ban elszakadtak Mexikótól. Az 1824-es évi alkotmány szerint Mexikó szövetségi köztársaság lett. A rabszolgaságot 1829-ben törölték el. Antonio López de Santa Anna tábornok először 1833-ban lett elnök. Ellentmondásos uralma alatt 1836-ban felfüggesztették az alkotmányt.

    1846 és 1848 között háború folyt Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok között, amelynek végeredményeként Arizona, Új-Mexikó és Kalifornia északi része az USA-hoz került. 1848. május 19-én Mexikó ratifikálta a Guadalupe Hidalgó-i békét. Elveszítette területének harmadát: Texas és Kalifornia, továbbá Arizona és Új-Mexikó területének nagy része az Amerikai Egyesült Államok területe lett.

    Benito Juárez, a zapoték indián származású, liberális elnök és jogász (1857–72) 1855-ben megújította a mexikói törvényeket. Ez az időszak a liberális reformok kora, spanyolul La Reforma.

    Az 1860-as években az ország ismét katonai megszállás alá került. A III. Napóleon által küldött francia csapatok segítették a mexikói császári trónra Ferdinánd Miksa osztrák főherceget. Miksa császárt a katolikus klérus és a konzervatív mexikóiak támogatták. Ez a második mexikói császárság csak néhány évig állt fenn. A köztársaság elűzött elnöke, Benito Juárez, 1867-ben helyreállította a köztársaságot.

    Ezután következett az úgynevezett Porfiriato, amelynek névadója, Porfirio Díaz 1877 és 1911 között volt Mexikó elnöke (megszakítással). A korszak viszonylagos nyugalma és fejlődése (például vasútépítés) végső fokon a jövedelmi különbségek fokozódásával járt. Díaz erőteljesen korlátozta a szabadságjogokat, főleg a sajtót ellenőrizte.

    20. század

    Porfirio Díaz antidemokratikus uralma ellen 1910-ben, újraválasztása után tört ki a forradalom. A forradalmárok ugyan legyőzték a szövetségi hadsereget, de a belső egység hiánya miatt az országban zavaros viszonyok uralkodtak 1920-ig, mígnem létrejött a szocialista színezetű PRI (Intézményes Forradalmi Párt).

    A forradalom bukása után a PRI vette át a hatalmat 70 évre. Lázaro Cárdenas elnöksége idején (1934–1940) földreformot és államosításokat hajtottak végre.

    1994. január 1-jén Chiapas államban zapatista felkelés tört ki a NAFTA ellen. A hadműveletek két hét harc után társadalmi nyomásra leálltak, azóta az EZLN (A Nemzeti Felszabadulás Zapatista Hadserege) által ellenőrzött területek autonóm önkormányzatot, oktatást és egészségügyi rendszert kaptak. A zapatista felkelés a Tequila-válság okainak egyike, de annak mégsem meghatározó oka.

    A mexikói kormány a hadsereget is beveti a szervezett bűnözés és a kábítószer ellenes harcban (2007)

    A 2000. júliusi választáson a jobboldali PAN nyert.

    21. század

    A 2006-os választáson ismét a PAN nyert. A PRI tovább gyengült; már csak a harmadik legnagyobb frakciót tudhatta magáénak, mert a második helyre a PRD (Partido Revolucionario Democratical) futott be. Az új elnök a PAN színeiben indult Felipe Calderón lett. 2012-ben viszont visszatért a PRI: az ő jelöltjüket, Enrique Peña Nietót választották elnökké.

    A 2018-as választás után Obrador lett az ország elnöke.

    A 21. században hosszú évek óta „háború” folyik a mexikói kormány és a drogkartellek között.[15]

    Politika és közigazgatás

    A Mexikói Egyesült Államok egy olyan szövetségi köztársaság, amely elnöki rendszeren alapul. Az alkotmány három kormányzati szintet határoz meg: a szövetségi kormány, a tartományi kormányok és a települési önkormányzatok.

    Szövetségi szinten kétkamarás parlamenti rendszer működik, a Képviselőházban (Cámara de Diputados) 500 mandátum van, ahova a képviselőket vegyes választási rendszerben szavazzák meg, a Szenátusban (Senado de la República) 128 mandátum van, a szenátorokat állami szinten, összetett rendszerben választják meg.

    Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

    A három szövetségi hatalmi ág: végrehajtó, törvényhozó és az igazságszolgáltatás.

    A szövetségi törvényhozás Mexikó kétkamarás kongresszusa, amely a Szenátusból és a Képviselőházból áll. A kongresszus szövetségi törvényeket hoz, adót vet ki, jóváhagyja a nemzeti költségvetést és a nemzetközi szerződéseket stb. A végrehajtó hatalom az elnök kezében összpontosul, aki az állam- és kormányfő, valamint a katonai erők főparancsnoka. Az elnököt hat évre választják, és nem választható újra.

    Jogállamiság

    A Freedom House 2022-es jelentése az országot a »részben szabad« kategóriába sorolta.[16]

    A hatalmi ágak szétválasztását alkotmányosan rögzítik, és a mexikói elnököt viszonylag gyenge pozícióba helyezik a Kongresszussal szemben, kivéve, ha a kormánynak van többsége ott, mint a 2020-as évek elején. Mivel AMLO egyértelműen uralja a pártját, a végrehajtó hatalom és a Kongresszus közötti elválasztás gyakorlatilag nem létezik. A MORENA elfogadja a kormány törvényeit, és nem kell tárgyalnia más pártokkal.[17]

    Andrés Manuel López Obrador (AMLO) kormánya, amely 2018 decemberében lépett hivatalba, kihirdette a „neoliberalizmus végét”. Ennek ellenére egyértelmű jelek érkeztek, hogy elnöksége nem nagyon fog eltérni a korábbi modelltől. A hatalom azonban egyre inkább az elnök kezében összpontosul.[17]

    AMLO elnök megtámadta és megfenyegette azokat az autonóm intézményeket, amelyek bizonyos szintű átláthatóságot és éberséget biztosítanak a kormány intézkedései felett. A kormány igen szigorú megszorító programot írt elő, ami jelentősen befolyásolta az állam hatékonyságát.[17]

    A Legfelsőbb Bíróságon kívül sem a szövetségi, sem az állami igazságszolgáltatás nem független a végrehajtó hatalomtól. Állami és helyi szinten az igazságszolgáltatás egyértelműen elfogult a végrehajtó hatalommal szemben, és a korrupció tombol. Nem sok minden változott az átlagpolgárok számára, akik továbbra is egy nagyon korrupt igazságszolgáltatási rendszerrel szembesülnek, amelyben a bűnözőket szabadon engedik, ártatlan embereket pedig évekig fogva tartják, mielőtt még bíróság elé állítanák őket.[17]

    AMLO kormánya prioritásként kezelte a korrupció elleni küzdelmet, de az eddigi eredmények ritkák, ha nem ellentmondásosak. Az a tény, hogy a korábbi kormányok és kormányzók néhány kulcsfontosságú tisztviselője ellen nyomozás folyik, és börtönben vagy házi őrizetben vannak, a helyes irányba tett lépésnek tűnik. AMLO egy nagyszabású hadművelettel kezdte az olajlopás elleni küzdelmet, láthatóan némi sikerrel. Ugyanakkor megpróbálta kijátszani vagy gyengíteni a korrupcióellenes intézményeket. Emellett a választási kampánybiztonsági tanácsadóját nevezte ki az Országos Ügyészség élére.[17]

    Az állampolgári jogokat bár törvény rögzíti, de a gyakorlatban a legalapvetőbb jogok is sérülnek.[17] AMLO-t három különböző kampányígéret alapján választották meg: véget vetnek a korrupciónak, a gazdaságot a szegények szolgálatában fejlesztik és véget vetnek az állampolgári jogok megsértésének. Ez utóbbi tekintetében azonban alig változott valami; az állampolgári jogokat továbbra is megsérti a rendőrség, a hadsereg, sőt az igazságszolgáltatás is.[17] Ez mindig is állandó jellemző volt az őslakosok, a szegények és az LMBT kisebbségek számára.[17] A börtönök tele vannak olyan emberekkel, akik kisebb bűncselekményeket követtek el, de nincs lehetőségük ügyvédet fogadni; a tárgyalásuk megkezdése előtt évekig börtönbe kerülhetnek.[17] A helyzet drámaian romlott azokon a helyeken, ahol drogháborúk dúlnak. Nőtt a bűnbandák, a hadsereg vagy a rendőrség által elrabolt több ezer ember száma. A bűncselekmények áldozatai a bűncselekmények büntetlensége és a hivatalos szervek bűncselekményekben való részvétele miatt ritkán jelentkeznek a rendőrségen; a bűncselekmények 97%-a büntetlenül marad.[17]

    Politikai pártok

    A 2018-as választások után a legnagyobb pártok:

    Közigazgatási beosztás

    Mexikó közigazgatásilag 31 szövetségi államra (estado) és 1 szövetségi körzetre (Distrito Federal) tagolódik. Minden államnak saját alkotmánya és törvényhozó testülete (kongresszusa) van, élükön a kormányzó áll. A Distrito Federal (Mexikóváros) Mexikó fővárosa; területén találhatóak az ország működését irányító minisztériumok (secretarias). 1997-ig a Distrito Federal élén egy, a mindenkori elnök által kinevezett régens állt. 1997. július 6-a óta a fővárosiak demokratikusan választják a fővárosi kormányfőt (Jefe de Gobierno del Distrito Federal). Mandátuma 6 évre szól.

    Mexikó tagállamai

    Védelmi rendszer

    Időzónák

    Mexikóban három időzóna van használatban. Az USA-beli megnevezésekkel jelölve:[18]

    2015. október 25-én, amikor a nyári időszámítás véget ér, Quintana Roo nem áll vissza, hanem maradnak egy órával előrébb állítva az órák, ezzel egy új időzóna jön létre. Quintana Roo (fővárosa Chetumal) Mexikó keleti csücskében helyezkedik el. Kedvelt turistacélpont, így az intézkedéstől a turizmus további fellendülését várják.[19]

    Külkapcsolatok

    Népesség

    A népesség 2021 táján elérte a 130 millió főt. A lakosság mintegy fele az ország 59 nagyvárosának egyikében él.

    Képek
    Mexikóváros, Földünk egyik legnagyobb városa
    Mexikóváros, Földünk egyik legnagyobb városa
    Mexikóváros katedrálisa
    Mexikóváros katedrálisa
    Santa Prisca 18. századi római katolikus templom, Taxco
    Santa Prisca 18. századi római katolikus templom, Taxco
    Maja indián asszonyok, Chetumal
    Maja indián asszonyok, Chetumal
    Nahua indián férfiak, Zacatlán
    Nahua indián férfiak, Zacatlán
    Mexikóvárosi gyerekek
    Mexikóvárosi gyerekek
    Taraumara indián asszonyok
    Taraumara indián asszonyok
    Mexikó népsűrűsége 2020-ban

    Népességének változása

    Mexikó népessége gyorsan emelkedik és 1960 óta több mint háromszorosára nőtt.[20][21]

    A népesség alakulása 1960 és 2024 között
    Lakosok száma
    38 676 974
    46 783 542
    58 155 590
    68 715 443
    77 859 344
    89 757 916
    100 678 867
    109 381 550
    119 361 233
    132 274 416
    1960196619731979198519921998200420112024
    Adatok: Wikidata

    Legnépesebb települések

    1 millió fő feletti városok

    Mexikóváros (Ciudad de México), Ecatepec de Morelos, Guadalajara, Puebla de Zaragoza, Ciudad Juárez, Tijuana, León, Zapopan, Monterrey, Nezahualcóyotl

    500 000 és 1 millió fő közötti városok

    Chihuahua, Naucalpan de Juárez, Mérida, Hermosillo, San Luis Potosí, Aguascalientes, Saltillo, Mexicali, Culiacán Rosales, Guadalupe, Acapulco, Tlalnepantla, Cancún, Santiago de Querétaro, Chimalhuacán, Torreón, Morelia, Reynosa, Tlaquepaque, Tuxtla Gutiérrez, Victoria de Durango[22]

    Etnikai megoszlás

    Mexikó legnagyobb indián népcsoportjai CDI (2000) [23]
    Népcsoport Népesség
    (2000-ben)
    A nyelv beszélői
    (2000)
    Nahuák 2,445,969 1,659,029
    Maják (Maya’wiinik) 1,475,575 892,723
    Zapotékok (Binizaa) 777,253 505,992
    Mixtékek (Tu'un savi) 726,601 510,801
    Otomik (Hñähñü) 646,875 327,319
    Indián népcsoportok több mint 100 ezer anyanyelvi beszélővel

    A Mexikói Nemzeti Statisztikai Intézet 2017-es adatai szerint etnikailag a népesség:[24]

    • 21%-a bennszülött mexikói (indiánok)
    • 25%-a mesztic (indián + európai keverék)
    • 47%-a világos bőrű mexikói (ún. "castizo"; többnyire európai leszármazott)
    • 1%-a ázsiai-mexikói (ázsiai leszármazott)
    • 0,1%-a afro-mexikói (fekete leszármazott)
    • 1%-a nincs besorolva.

    Nyelvi megoszlás

    A de facto hivatalos – és a mindennapi érintkezésben, közigazgatásban és a médiában használt – nyelv a spanyol; a mexikói spanyol nyelvjárást tartják a legközelebb állónak a művelt sztenderd nyelvváltozathoz.[25]

    A beszélt nyelvek:[11]

    • spanyol (92,7%)
    • spanyol és indián nyelv (5,7%)
    • csak indián nyelv (0,8%)
    • nem meghatározott (0,8%)

    A főbb indián nyelvek: navatl (azték), maja, zapoték stb.[26]

    Vallási megoszlás

    A római katolikusok aránya folyamatosan csökken, ezzel szemben nő a más keresztények és a vallástalanok aránya.[27][28][29][30][31]

    A 2000. évi népszámlálás idején még a népesség 90%-a vallotta magát katolikusnak, a 2020-as népszámlálás alapján már csak a népesség 77,7%-a, továbbá 11,2%-a protestánsnak és egyéb kereszténynek, 8,1%-a vallástalannak, 0,2%-a más vallásúnak.[32]

    A kisebb vallási csoportok közül a jelentősebbek: a pünkösdi és karizmatikus, presbiteriánus, Jehova tanúi, a hetednapi adventisták, a mormonok, az evangélikusok, a metodisták, a baptisták és anglikán, de jóval kisebb létszámban minden egyéb világvallás is képviselteti magát.[33]

    A Santa Muerte egy népi szent, akit a katolikusok Mexikó szerte tisztelnek.

    Migráció

    Gazdaság

    Gazdasági mutatók
    GDP (nominális) 1,3 billió $ (2019) [34]
    GDP növekedési ráta - 4,3% (2020 Q4) [35]
    Egy főre jutó GDP (PPP) 20 944 $ (2019) [36]
    Államadósság 604 mrd € (2019) [37]
    Államadóssági ráta 53,8% (2019) [37]
    Infláció 3,8% (2021. február) [38]
    Foglalkoztatottsági ráta 95,6% (2021. február) [39]
    Munkanélküliségi ráta 4,4% (2021. február) [40]
    Minimálbér 138,9 € (2019) [41]
    Bérnövekedés üteme - [42]
    Jegybanki alapkamat 4% (2021. március) [43]
    SZJA 35% (2020) [43]
    ÁFA (általános) 16% (2021) [44]
    TAO 30% (2021) [43]

    Mexikó az APEC, OECD és WTO tagja. 1994 óta az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi egyezmény (NAFTA) tagja.

    Képek
    A mexikói értéktőzsde épületei
    A mexikói értéktőzsde épületei
    Olajkút a Mexikói-öbölben
    Olajkút a Mexikói-öbölben
    A világkereskedelmi központ épülete Mexikóvárosban
    A világkereskedelmi központ épülete Mexikóvárosban
    Fügekaktusz-farm, Tlayacapan. A fügekaktusz a mexikói konyha egyik alapanyaga
    Fügekaktusz-farm, Tlayacapan. A fügekaktusz a mexikói konyha egyik alapanyaga
    A mexikói Meebox által gyártott táblagép és érintőképernyő
    A mexikói Meebox által gyártott táblagép és érintőképernyő
    A regisztrált munkanélküliség Mexikó államaiban (2011. dec.)

    A 2020-as évek elején az országnak továbbra is jelentős kihívásokkal kell szembenéznie a szegénység és az egyenlőtlenség csökkentése terén, amelyet súlyosbít a szűkös gazdasági növekedés.[17] Az ECLAC szerint 2018-ban a lakosság 41,5%-a élt szegénységben és 11,7%-a mélyszegénységben.[17]

    Általános adatok

    2011-ben a lakosság 13,4%-a dolgozik a mezőgazdaságban, 24,1% az iparban, 61,9% a szolgáltató iparban.[11]

    Gazdasági adatok

    Az ország gazdasági adatai 2012-2018 között:[45][46]

    Év GDP
    (milliárd US$ PPP)
    GDP per fő
    (US$ PPP)
    GDP növekedés
    (reál)
    Infláció
    Munkanélküliség
    (hiv.)
    Államadósság
    (GDP %-ban)
    2012 Növekedés 2017,5 Növekedés 17 235 Növekedés 3,6% Növekedés 4,1% 4,9% 42,7%
    2013 Növekedés 2077,8 Növekedés 17 549 Növekedés 1,4% Növekedés 3,8% Állandó 4,9% 45,9%
    2014 Növekedés 2175,2 Növekedés 18 170 Növekedés 2,8% Növekedés 4,0% 4,8% 48,9%
    2015 Növekedés 2270,7 Növekedés 18 765 Növekedés 3,3% Növekedés 2,7% 4,4% 52,9%
    2016 Növekedés 2366,7 Növekedés 19 356 Növekedés 2,9% Növekedés 2,8% 3,9% 56,8%
    2017 Növekedés 2458,4 Növekedés 19 927 Növekedés 2,1% 6,0% 3,4% 54,1%
    2018 Növekedés 2571,6 Növekedés 20 616 Növekedés 2,0% Növekedés 4,9% 3,3% 53,6%

    Gazdasági ágazatok

    Mezőgazdaság

    A legfontosabb termények a kukorica, a cirok, a búza, a bab, a paradicsom, a szójabab és a cukornád. Északnyugaton zöldséget, gyümölcsöt, kávét és gyapotot termelnek. Óriási állami beruházások révén az öntözött területek nagyságát jelentősen megnövelték.

    Az ország megtermeli élelmiszerszükségletének nagy részét és az USA-nak is egyre több élelmiszert szállít.[47]

    Számos exportcikket termel, így gyapotot, zöldség- és gyümölcsféléket, kávét, cukornádat és dohányt.

    2003-as adatok alapján a világranglistán kávétermelésben a 4., cukornádtermesztésben pedig az 5. helyen állt.

    Legfontosabb tenyésztett állatai a szarvasmarha, a ló és a baromfi. Nagyüzemi marhatenyésztés folyik.

    Ipar

    Jelentős iparág: vasérc, ólomérc, cinkérc, arany, ezüst , higany, kén és nemesfém bányászata. Ezüstkitermelésben első a világon, ólomkitermelésben 5., cinkkitermelésben 6. a világon (2006-ban). Kiemelkedő a kőolaj- és földgázkitermelés (2006-ban a világon a 4. volt kőolaj-kitermelésben).[48] Az ország gazdasági életét a szénhidrogén-kitermelésre alapozzák. A mexikói kormány bevételének kb. 30%-a származik az állami olajtársaságtól, a PEMEX-től.[11]

    Élelmiszeripara is jelentős. Gépiparából kiemelkedik az autógyártás (például a német Volkswagen). Az utóbbi évtizedekben felgyorsult az iparosodás. Rohamosan fejlődik a mezőgazdasági termények feldolgozása, az acélgyártás és a kőolaj-vegyipar. Északon sok a textilgyár és acélüzem. de az iparvállalatok 50%-a a főváros körzetében található.

    Jelentős a ruházati ipar és a dohányipar.[11]

    Külkereskedelem

    Külkereskedelmi kapcsolatait elsősorban az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény keretében bonyolítja.

    Fő partnerei 2017-ben:[49]

    • Export:  USA 79,9%
    • Import:  USA 46,4%,  Kína 17,7%, Japán 4,3%

    Fő áruk:

    • Export: gépjárművek, elektronikai eszközök (TV, komputer, mobiltelefon, LCD képernyők), kőolajipari termékek, zöldség, gyümölcs, kávé, pamut.[11]
    • Import: fémmegmunkáló gépek, acélmű termékek, mezőgazdasági gépek, gépjármű-alkatrészek, repülőgépek és alkatrészek, olajfúró berendezések[11]

    Idegenforgalom

    A turizmus jelentős. 2004-ben a 20,5 millió látogató zöme Kanadából és az USA-ból érkezett.

    Az idegenforgalom fő központjai: a Yucatán-fsz. keleti partja a Karib-tengernél, a Csendes-óceán partja, többek közt Acapulco és Puerto Vallarta; továbbá Mexikóváros.

    Kábítószer

    Jelentős a kábítószer előállítás és csempészet.[11]

    Az ország továbbra is a Dél-Amerikából származó és az Egyesült Államokba irányuló kokain elsődleges átrakodó országa; az extasy egyik fő gyártója és forgalmazója; a heroin, valamint a többnyire külföldi eredetű marihuána és metamfetamin egyik fő szállítója az amerikai piacra.[11]

    A becslések szerint Mexikó a világ harmadik legfontosabb máktermesztésű alapú ópiumtermelője. 2015-ben 28 ezer hektárra becsülték az ópiummákföldek területét.[11]

    Jelentős a pénzmosás.[11]

    Közlekedés

    Főút Tijuana és San Diego között

    Légi közlekedés

    Mexikó két legforgalmasabb nemzetközi repülőtere a mexikóvárosi Benito Juárez és a cancúni, de az ország emellett még számos nemzetközi repülőtérrel (Guadalajara, Acapulco, Mérida, León, Puerto Vallarta, Monterrey, Aguascalientes, Tijuana) repülőtérrel rendelkezik. Több légitársasága van (pl: Méxicana), nemzeti társasága az AEROMéxico.

    Közút

    Mexikó úthálózata fejlett, a fizetős autópályák hálózatának rendszere Mexikóváros központtal eléri az ország számos területét. Kiemelhető a Mexikóváros – Veracruz – Villahermosa útvonal, a Oaxacába vezető gyorsforgalmi út, az Acapulcóba vezető Autopista del sol és a Guadalajarába vezető autópálya, ami részben Tijuanáig kiépült. Fontos útvonal a Mexikóváros – León – Zacatecas – Ciudad Juárez és a Mexikóváros – Monterrey – Nuevo Laredo autópálya is. Az autópályák mellett számos híd is fizetős. Az úthasználati díjak magasak. Az ingyenes utak állapota is megfelelő, de éjszakai közlekedésre kevésbé ajánlottak. Mexikóváros esetében a közúti behajtást speciális szabályokkal korlátozzák. Az országban az amerikai közlekedési szabályokhoz hasonlóan vezetnek, jelentős a teher és autóbuszos forgalom. A nagyobb utakon ellenőrző pontok is találhatóak, a fekvőrendőrök gyakoriak és sok esetben az utak a hegyi terepeken/hágókon rendkívül kanyargósak. A sivatagi / szubtrópusi körülményekre érdemes az utazás során felkészülni. Az óriási távolságok miatt az országon belül több napos utazások is lehetségesek és megszokottak. Az országnak közúti határátkelői vannak mindhárom szomszéd országba (USA, Guatemala, Belize).

    Az országon belül az autóbusz a tömegközlekedés legolcsóbb és legelterjedtebb formája. Van első- (primero), másodosztályú (segunda) és kiemelt (ejecutivo) járat. A buszok az egész országot lefedik Mexikóváros központtal, ahol több hatalmas autóbusz-pályaudvar található. Több magáncég versenyez az utasokért. A Collectivók (amik általában Volkswagen minibuszok) elsősorban a nagyvárosokban járnak meghatározott útvonalon.[50]

    Amennyiben valaki autót szeretne bérelni, autókölcsönzők az idegenforgalmi központokban nagy számban találhatók. Az autók többsége automata. Mexikóvárosban csak nagyon gyakorlott sofőrnek ajánlott autót vezetnie. Az USA-ból történő átlépést speciális szabályokkal / biztosítással kezelik.

    Vasút

    Ensenada kikötője

    Vízi

    Mexikónak a 2010-es években 76 tengeri és 10 folyami kikötője van.[51]

    A négy fő tengeri kikötő, ahol az áruforgalom körülbelül 60% -a összpontosul: Altamira és Veracruz a Mexikói-öböl partján, valamint Manzanillo és Lázaro Cárdenas a Csendes-óceán partján.

    Telekommunikáció

    Hívójel prefix XA-XI, 4A-4C, 6D-6J
    ITU zóna 10
    CQ zóna 6

    Turizmus

    Tengerpart a Yucatán-félsziget keleti partján

    A trópusi éghajlat, a maja civilizáció emlékei, a színpompás növényzet és az idilli tengerpartok a turisták tömegeit vonzzák az országba.

    Közbiztonság

    A 2010-es években jelentősen romlott a közbiztonság, a turisták által leginkább látogatott helyeken egyre gyakoribb a rablás, a lopás.[52] Sok államban folynak fegyveres összecsapások a hadsereg és a drogkartellek között, továbbá az egymással rivalizáló bandák tagjai között is. 2019 folyamán több mint 31 ezer embert öltek meg az országban.[53] Mindezek ellenére a Yucatán-félsziget jóval biztonságosabb, mint az ország sok más régiója.[54]

    Kultúra

    Mexikó kultúráját a bennszülött indiánok, a gyarmatosító Spanyolország kultúrája, valamint jóval kisebb részben más bevándorlók hatásai formálták. A spanyolok érkezése hozta magával a római katolicizmust, amely Mexikó fő vallásává és kultúra egyik meghatározó tényezőjévé vált. A modern korban a kultúráját az Egyesült Államok is befolyásolta.

    Kulturális világörökség

    Sport

    Az Estadio Azteca stadion a fővárosban
    Bikaviadal, Mexikóváros

    Egy 2013-as felmérés szerint Mexikó legnépszerűbb sportja a labdarúgás, melyet az emberek 63%-a kedvel, második helyen áll az ökölvívás (47%), a harmadik pedig a kosárlabda (37%).[55]

    Labdarúgás

    Válogatott

    Klubcsapatok

    Észak-Amerika klubcsapatai közül hagyományosan a legsikeresebbek a mexikóiak. A legrangosabb sorozatot, a CONCACAF-bajnokok ligáját legtöbbször mexikói együttesek nyerik meg. A hazai professzionális bajnokságot 1943-ban rendezték meg először, jelenleg 18 csapat szerepel benne. Egy évben két bajnokságot rendeznek: az év első felében a Clausura, második felében az Apertura bajnokságot. Az alapszakaszban minden csapat mindegyikkel egyszer játszik (hogy ki a pályaválasztó, sorsolás dönti el), majd az első nyolc helyezett bejut a rájátszásba (liguilla), ahol egyenes kieséses, oda-visszavágós rendszerben dől el, ki lesz a végső győztes. Az eddigi legtöbb bajnoki címe a mexikóvárosi América csapatának van: szám szerint 13.

    Országos szinten a legnépszerűbb csapat a Guadalajara (Chivas), több mint 20%-os népszerűséggel, második helyen pedig a Club América áll (16,6%). Őket követi a szintén mexikóvárosi Cruz Azul és az UNAM Pumas, valamint a Torreón székhellyel működő Santos Laguna.[55]

    Az első osztályból évente egy csapat esik ki, de az nem feltétlenül az alapszakasz utolsó helyezettje, hanem az a csapat, mely az utolsó 6 idényben átlagosan a legkevesebb pontot szerezte. A másodosztályban is két bajnokságot rendeznek egy évben. Ha mindkettőt ugyanaz a csapat nyeri, automatikusan feljut a legmagasabb osztályba, ha két különböző győztes van, egy döntőt játszanak egymással a feljutásért.

    Olimpia

    Formula-1

    Egyéb

    Ünnepek

    Állami (mexikói) ünnepek
    Dátum spanyol neve magyar neve
    január 1. Año Nuevo újév
    február 5. Aniversario de la Constitución Mexicana az alkotmány napja
    február 24. Día de la Bandera a zászló napja
    március 21. Natalicio de Benito Juárez Benito Juárez születésnapja
    március/április Jueves Santo nagycsütörtök
    március/április Viernes Santo nagypéntek
    május 1. Día del Trabajo a munka ünnepe
    május 5. Batalla de Puebla (Cinco de Mayo) a pueblai csata évfordulója
    szeptember 1. Informe Presidencial a Kormánynyilatkozat évfordulója
    szeptember 16. Día de la Independencia a függetlenség napja
    október 12. Día de la Raza Kolumbusz napja – Az újvilág felfedezésének napja
    november 1. Días de los Muertos halottak napja
    november 2. Día de los Fieles Difuntos mindenszentek napja
    november 20. Aniversario de Revolución Mexicana a forradalom napja
    december 12. Nuestra Señora de Guadalupe a Guadalupei Szent Szűz napja
    december 25–26. Navidad Karácsony

    Jegyzetek

    1. https://www.worldometers.info/world-population/mexico-population/
    2. Worldometers
    3. Worldometers 2020
    4. Mexico Population Worldometer
    5. Beyond the BICs: Strategies of influence. The University of Manchester. [2017. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 11.)
    6. (2010. október 1.) „How to compare regional powers: analytical concepts and research topics”. Review of International Studies 36 (4), 881–901. o. DOI:10.1017/S026021051000135X. ISSN 0260-2105. JSTOR 40961959.  
    7. G8: Despite Differences, Mexico Comfortable as Emerging Power. ipsnews.net, 2007. június 5. [2008. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 30.)
    8. Paweł Bożyk. Newly Industrialized Countries, Globalization and the Transformation of Foreign Economic Policy. Ashgate Publishing, 164. o. (2006). ISBN 978-0-7546-4638-9 
    9. Mexico's Drug War”, Council on Foreign Relations, 2019. január 24. (Hozzáférés: 2019. július 19.) 
    10. México: Diccionario panhispánico de dudas (RAE)
    11. a b c d e f g h i j k CIA World Factbook. [2018. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 9.)
    12. a b c Országok lexikona A-Z, 2007
    13. Archivált másolat. [2009. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 19.)
    14. Levy, Buddy (2008). Conquistador: Hernán Cortés, King Montezuma, and the Last Stand of the Aztecs. Bantam Books. p. 106. ISBN 978-0553384710.
    15. Index: A mexikói drogháború legvéresebb éve lehet az idei (magyar nyelven). index.hu, 2020. augusztus 7. (Hozzáférés: 2021. január 24.)
    16. Mexico: Freedom in the World 2022 Country Report (angol nyelven). Freedom House. (Hozzáférés: 2022)
    17. a b c d e f g h i j k l BTI 2022 Mexico Country Report (angol nyelven). BTI 2022. (Hozzáférés: 2022. július 26.)
    18. Huso horario (spanyol nyelven) (PDF). [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 19.)
    19. Mexico Adds a New Time Zone (angol nyelven), 2014. december 8. (Hozzáférés: 2014. december 19.)
    20. http://www.livepopulation.com/country/mexico.html[halott link]
    21. http://www.worldometers.info/world-population/mexico-population/
    22. SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 25.)
    23. Comisión Nacional para el Desarrollo de los Pueblos Indígenas. México. Cdi.gob.mx. [2016. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 22.)
    24. Archivált másolat. [2019. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 31.)
    25. Manual de dialectología hispánica. El Español de América, Manuel Alvar (Director), Ariel, Barcelona, 1996; México, Juan M. Lope Blanch, UNAM, pp. 81–89).
    26. Forrás: Világatlasz Kartográfia Kiadó, 2007
    27. Religion in Latin America, Widespread Change in a Historically Catholic Region. Pew Research Center. (Hozzáférés: 2015. március 4.)
    28. 2020 Mexican Census (INEGI)
    29. Censo de Población y Vivienda 2010 – Cuestionario básico. INEGI. (Hozzáférés: 2011. március 4.)
    30. CIA – The World Factbook – Mexico. Cia.gov. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
    31. Országos Statisztikai és Földrajzi Intézet (INEGI), a WorldDataValue és a Latinobarómetro adatai alapján
    32. Tabulados Interactivos-Genéricos. www.inegi.org.mx. (Hozzáférés: 2021. január 30.)
    33. Mexikó vallásai (angol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 10.)
    34. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=MX
    35. https://hu.tradingeconomics.com/mexico/gdp-growth-annual
    36. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?locations=MX&view=chart%2C
    37. a b https://countryeconomy.com/national-debt/mexico
    38. https://hu.tradingeconomics.com/mexico/inflation-cpi
    39. https://hu.tradingeconomics.com/mexico/employment-rate
    40. https://hu.tradingeconomics.com/mexico/unemployment-rate
    41. https://countryeconomy.com/national-minimum-wage/mexico
    42. https://hu.tradingeconomics.com/mexico/wage-growth
    43. a b c https://hu.tradingeconomics.com/mexico/indicators
    44. https://hu.tradingeconomics.com/mexico/sales-tax-rate
    45. Report for Selected Countries and Subjects (amerikai angol nyelven). www.imf.org . (Hozzáférés: 2018. szeptember 14.)
    46. Report for Selected Countries and Subjects. www.imf.org . (Hozzáférés: 2019. december 25.)
    47. Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1998.
    48. Országok lexikona, Magyar Nagylexikon Kiadó, 2007.
    49. CIA World Factbook
    50. Peter M. Eadie: Mexikó
    51. Transporte Marítimo. México Archiválva 2008. május 27-i dátummal a Wayback Machine-ben.
    52. Konzuli szolgálat: Mexikó
    53. Népszava: Több mint 31 ezer embert öltek meg idén Mexikóban
    54. utikritika: Yucatán
    55. a b Chivas y América los equipos más populares en México (Crónica) (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 13.)

    Irodalom

    További információk

    Commons:Category:Mexico
    A Wikimédia Commons tartalmaz Mexikó témájú médiaállományokat.

    Kapcsolódó szócikkek