Andorra

Andorrai Fejedelemség
Principat d'Andorra (katalán)
Andorra zászlaja Andorra címere
Nemzeti mottó: Virtus Unita Fortior (latin) (Egységben erősebb az erény) Nemzeti himnusz: El Gran Carlemany
Fővárosa	Andorra la Vella
é. sz. 42° 30′, k. h. 1° 31′42.5, 1.5166666666667
Államforma	parlamentáris választói diarchia
Vezetők
Francia társherceg	Emmanuel Macron
Spanyol társherceg	Joan-Enric Vives i Sicília
Miniszterelnök	Xavier Espot Zamora
Törvényhozás	Völgyek Általános Tanácsa
Hivatalos nyelv	katalán
Beszélt nyelvek	francia, spanyol, portugál
Függetlenség	Aragón Koronától
Andorrai szerződés	1278
Tagság	Lista Egyesült Nemzetek Szervezete Európa Tanács Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Interpol Vegyifegyver-tilalmi Szervezet UNESCO Nemzetközi Távközlési Egyesület Frankofónia vízummentességi program (USA) Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet Vám Világszervezet
Népesség
Népszámlálás szerint	85 101 fő (2023)
Rangsorban	185
Becsült	76 177 fő (2018)
Rangsorban	185
Népsűrűség	164 fő/km²
Rangsorban	53.
Főbb etnikumok	andorraiak 49% spanyolok 25% portugálok 12% franciák 4%
Vallások	római katolikus 88,2%
GDP	2018
Összes	3 218 000 millió USD (155.) PPP: 3 327 000 millió USD (2015)
Egy főre jutó	42 030 USD (23.) PPP: 49 900 USD
HDI (2017)	0,858 (35.) – magas
Gini-index	27,21
Írástudatlanság	0%
Földrajzi adatok
Terület	467,63 km²
Rangsorban	178.
Víz	0,26%
Időzóna	CET (UTC+1) CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	euró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijel	AND
Hívószám	+376
Segélyhívó telefonszám	112 110 116 118
Internet TLD	.ad
Villamos hálózat	230 V/50 Hz
Elektromos csatlakozó	C és F típus
Közlekedés iránya	jobb oldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Andorrai Fejedelemség témájú médiaállományokat.

Az Andorrai Hercegség, másként Andorrai Fejedelemség vagy Andorrai Völgység (katalánul Principat d'Andorra) a Pireneusok keleti részén, Franciaország és Spanyolország között elterülő ország, Európa 6. legkisebb állama, ezzel együtt a legnagyobb európai törpeállam és az Ibériai-félsziget legkisebb független országa. A Pireneusok völgyében egykor elszigetelt ország ma a turizmusnak és a kedvező adózási szabályoknak (ingyenes betegellátás, vámmentesség stb.) köszönhetően virágzik. Nemzetközi szervezeti tagsága: ENSZ (1993 óta).

Földrajz

Andorra domborzati térképe

Domborzat

Andorra a Pireneusokban fekszik, az átlagos tengerszint feletti magasság 1996 méter, legmagasabb pontja a Coma Pedrosa 2946 méterrel. A hegyvidéket három keskeny völgy tagolja Y alakban; a völgyben Spanyolország felé halad fő vízfolyása, a Valira folyó.

Vízrajza

A legjelentősebb folyó a Valira, illetve annak két ága. A nagy félkört leíró Valira del Orient a magashegyi Pessons-tóból ered, az ország keleti részén. A Valira du Nord a legészakibb részen lévő Tristaina-tóból indul ki, nagyjából észak-déli irányban. A két folyó a fővárostól északra egyesül, innen Gran Valira néven halad tovább délre, Spanyolországba.

Az Estanys de Juclar

Andorra északkeleti részén található az Estanys de Juclar, az állam legnagyobb tava, amelynek 21,3 hektár a kiterjedése.

Éghajlat

Andorra klímája szomszédaival megegyező, de a hegyvidék miatt a telek zordabbak és a nyarak enyhébbek. A hóhatár nyáron általában 2500 méter felett van.

Élővilág, természetvédelem

Eredeti növénytakarója fenyőféléket és lombhullató fajokat vegyesen tartalmazó erdő volt. Igen sok mezei virág mellett gyakori a rododendron, az írisz, az ibolya, a margaréta, magasabban fekvő helyeken előfordul havasi gyopár, bőven akad gyöngyvirág. Tavasz végén virágzik a nárcisz, amelynek neve itt grandalla. Az ország lakói ezt nemzeti virágjuknak tekintik. Az erdőkben megél a vadmacska, róka, mezei nyúl, fácán. A szirteken megtalálható a zerge. A gyors hegyi patakokban bőven található pisztráng.

Nemzeti parkjai

Andorrának három apró nemzeti parkja van. A Coma Pedrosa Nemzeti Park Arinsal település fölött található, és az ország legmagasabb csúcsát és az annak környezetében található völgyeket és tengerszemeket foglalja magába. A Sorteny Nemzeti Park az ország északi szegletében, El Serrat településtől keletre fekvő völgy, amely elsősorban különlegesen gazdag és változatos flórája és faunája védett. A Madriu-Perafita-Claror völgyekben található Nemzeti Park Andorra la Vellától délkeletre fekszik.

Természeti világörökségei

• Madriu–Perafita-Claror-völgy, Unesco világörökségi helyszín. Glaciális völgyben kialakult kultúrtáj.

Történelem

A katalán törzsek eljutottak Andorra területére is, ahol pásztorközösségekben éltek. Andorra államalapításának éve 819 volt, amikor a pásztorközösségek jogait írásba foglalták. A hagyomány szerint az andorraiak önrendelkezési joga (szabadságlevél) Nagy Károlytól származik, aki a mórok elleni harcban való helytállásukért adományozta ezt nekik. A terület feletti ellenőrzés a helyi Urgel grófjáé lett, később az Urgelli egyházmegye püspökére szállt. A 11. században a püspök és a szomszédos francia gróf között viszályt szült a terület hovatartozása.

1278-ban a konfliktust társhercegséggel hidalták át, amely szerint az Andorra feletti uralom megosztott a francia Foix grófja (akinek társhercegi címe később a francia államfőre szállt) és a katalán (spanyolországi) La Seu d’Urgell székhelyű Urgelli egyházmegye püspöke között. A társhercegség feudális intézménye által született meg a mai Andorra.

1934-ben egy orosz fehérgárdista tiszt, Borisz Szkoszirev (Boris de Skossyreff) Andorra fejedelmévé kiáltatta ki magát, s egészen 1941-ig próbálkozott a trón megtartásával, de végül az urgelli püspök által küldött csendőrök kiűzték az országból.

Relatív elszigeteltsége miatt Andorrát nem érintette az európai történelem, Spanyolországon és Franciaországon kívül kevés országgal volt kapcsolata. A modern időkben a turizmus és az infrastrukturális (távközlési, közlekedési) fejlesztések azonban változtattak ezen, és magukkal vonták a politikai rendszer 1993-as változását.

Államszervezet és közigazgatás

Andorrai táj télen

El Pas de la Casa

Alkotmány, államforma

Egészen a legutóbbi időkig Andorrában a hatalom nem volt felosztva külön végrehajtó, törvényhozó és igazságügyi testületre. Az 1993-ban elfogadott alkotmány szerint Andorra független parlamentáris demokrácia; a társhercegek továbbra is betöltik az államfői funkciót, de a kormányfőé a végrehajtó hatalom. Az államfőnek (társhercegeknek) korlátozott hatalma van, amiben nincs benne a vétójog a kormány tevékenysége felett. Andorrában az államfőket delegáltjaik képviselik.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A fő törvényhozó testület az egykamarás, 28 tagú parlament, a Völgyek Általános Tanácsa (Consell General de les Valls). A képviselőket négyévente választják, 14-et egy közös nemzeti listáról, és 14-et helyben, akik a hét parish (közigazgatási egység, lásd lejjebb) képviselői. A Völgyek Tanácsa választja meg a kormányfőt (Cap de Govern), aki ezután kijelöli kabinetje tagjait, a Végrehajtó Tanácsot (Govern). A hat parókiát választott helyi tanács, a "Comu" irányítja.

Jelenlegi társhercegek:

Joan-Enric Vives i Sicília, Andorra spanyol társfejedelme és Urgell püspöke

Emmanuel Macron, Andorra francia társfejedelme és Franciaország elnöke

Francia társherceg: Emmanuel Macron francia köztársasági elnök
Spanyol társherceg: Joan-Enric Vives i Sicília, Urgell püspöke

Lásd még: Andorra társhercegeinek listája

Politikai pártok

• Partit Liberal d'Andorra (PLA – Andorrai Liberális Párt)
• Partit Socialdemòcrata (PS – Szociáldemokrata Párt)
• Centre Demòcrata Andorra (CDA – Demokratikus Központ)
• Renovació Democràtica (RD – Demokratikus Fejlődés)

Az Andorrai Hercegség miniszterelnökei 1982 óta

Sorszám	Név	Hivatalba lépés ideje	Hivatali idő vége	Párt
1	Òscar Ribas Reig	1982. január 8.	1984. május 21.	Partit Nacional Liberal
2	Josep Pintat-Solans	1984. május 21.	1990. január 12.	Partit Conservador
3	Òscar Ribas Reig	1990. január 12.	1994. december 7.	Agrupament Nacional Democràtic
4	Marc Forné Molné	1994. december 7.	2005. május 27.	Partit Liberal d’Andorra
5	Albert Pintat Santolària	2005. május 27.	2009. június 5.	Partit Liberal d’Andorra
6	Jaume Bartumeu Cassany	2009. június 5.	2011. április 28.	Partit Socialdemòcrata
7	Pere López Agràs (ideiglenes)	2011. április 28.	2011. május 12.	Partit Socialdemòcrata
8	Antoni Martí Petit	2011. május 12.	2019. május 16.	Demòcrates per Andorra
9	Xavier Espot Zamora	2019. május 16.	hivatalban	Demòcrates per Andorra

Közigazgatási beosztás

Encamp

Andorra közigazgatásilag hét közösségre (katalánul parròquia, többes számban parròquies) oszlik:

Andorra la Vella Canillo Encamp Escaldes-Engordany La Massana Ordino Sant Julià de Lòria

Védelmi rendszer

Az ország védelme Franciaország és Spanyolország feladata. Az országban nincs se hadsereg, se honvédelmi minisztérium.

Népessége

Santa Coloma, Andorra la Vella

Általános adatok

Lakossága: 76 246 (becsült, 2012. július) korábbi adatok:

• Népsűrűség: 150,7 fő/km²
• Népességnövekedés: 0,842%
• Születéskor várható élettartam: 83,52 év (férfiak: 80,62, nők: 86,62)

Népességének változása

A népesség alakulása 1910 és 2023 között

Lakosok száma	5231	19 646	28 231	36 063	48 458	61 003	65 399	81 292	73 105	85 101
	1910	1966	1973	1980	1987	1993	2000	2007	2016	2023

Adatok: Wikidata

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Az andorrai katalánok kisebbségben vannak saját országukban, a népességnek csupán 33%-át alkotják. A legnagyobb idegen népcsoport a spanyoloké (33%), a további nagy csoportokat a portugálok (11%), franciák (7%), angolok (2%), és egyéb más népek (4%) alkotják.

A hivatalos nyelv a katalán, a szomszédos spanyol autonóm terület, Katalónia nyelve, amelyhez Andorrát szoros kulturális szálak fűzik. A spanyolt és a francia nyelvet szintén széles körben beszélik.

A domináns vallás a római katolikus, a lakosság 88,2%-a. Az ország védőszentje a Meritxelli Szűzanya. Habár ez nem hivatalos államvallás, az alkotmány elismer egy különleges viszonyt a katolikus egyházzal, felajánlva bizonyos kiváltságokat számára. Más keresztény felekezetek: anglikán egyház, Egyesítő Egyház, Új Apostoli Egyház. A kis muszlim közösség elsődlegesen észak-afrikai menekültekből áll. Egy kis hindu és bahá'i közösség is létezik, és nagyjából 100 zsidó is él itt.

Állampolgárság

Az andorrai állampolgárság elnyeréséhez 20 év folyamatos Andorrában tartózkodás, illetve egy andorrai ős igazolása szükséges.

Gazdaság

Általános adatok

Andorra nem teljes jogú tagja az Európai Uniónak, de kapcsolatuk speciális, mivel a készárumozgások terén tagként kezeli az unió (vámmentesség), és EU-n kívüli országnak számít a mezőgazdasági termékek mozgásakor. Saját pénze nincs és soha nem is volt, mindig is a szomszédaiét használta; 1999 előtt ezek a spanyol peseta és a francia frank voltak, azóta ezeket felváltotta az euró. Ellentétben a másik három EU-n kívüli törpeállammal, San Marinóval, Monacóval és a Vatikánnal, Andorra nem kötött megállapodást az Unióval a saját mintás érmék kibocsátására a közös valuta bevezetésekor. 2003-ban Andorra kérvényezte a jogot a saját mintás érmék kiadására. A következő évben az Európai Tanács megkezdte a tárgyalásokat az országgal. Az egyezményt végül 2011 június 30-án írták alá, és 2012. április 1-jén lépett hatályba. Az egyezmény kimondja, hogy Andorra hivatalos pénzneme az euró. 2012 októberében az andorrai pénzügyminiszter, Jordi Cinca bejelentette, hogy az ország első saját euróérméi 2014. január 1-jén kerülnek forgalomba.

Mezőgazdaság

A mezőgazdasági termelés korlátozott, a földterületnek csupán 2%-a megművelhető, így a legtöbb élelmiszert importálni kell. A legfontosabb tenyészállat a juh.

Ipar

Az ipari termelés főleg szivar, cigaretta és bútor gyártását jelenti. Nem elhanyagolható bevételi forrást jelentenek az ország vízerőműveiben termelt villamosenergia.

Szolgáltatás

Fejlett szolgáltatóiparral - főleg kereskedelemmel és idegenforgalommal - rendelkezik.

Andorra gazdaságának motorja az idegenforgalom, ami a GDP 80%-át hozza. Az évi 9 millió turista Andorra vámmentességét, és a nyári és téli üdülőhelyeket keresi. A francia és spanyol gazdaság nyitottabbá válásával az Andorra által nyújtott előnyök kisebbedni látszanak.

A bankszektor szolgáltatásai (az ország egy adóparadicsom) szintén jelentősen hozzájárulnak a bevételekhez.

Az ország gazdasági életében szerepet játszanak a kereskedelmi rádióadók is.

Kereskedelem

• Exporttermékek: dohánytermékek, bútor.
• Importtermékek: általános élelmiszeripari termékek, luxuscikkek, elektromos áram.
• Főbb kereskedelmi partnerek: Franciaország, Spanyolország, USA.

Közlekedés

Egy buszmegálló, valamint Francesc Cairat mellszobra Sant Julià de Lòriában

Andorra közlekedése főleg az autóbuszjáratokra épül.

Lásd még: Andorra közlekedése

Telekommunikáció

Hívójel prefix	C3
ITU zóna	37
CQ zóna	14

Kultúra

Andorra történeti és hivatalos nyelve a katalán. Ezzel együtt sokan beszélik a franciát és a spanyolt is.

Andorra kultúrája a katalán kultúra "esszenciája". Egyértelműen felismerhetőek benne a katalán kultúra jegyei.

A régióban két kiemelkedő író is tevékenykedik, mind a ketten andorrai származásúak: Michèle Gazier és Ramon Villeró.

Andorra különböző néptáncoknak is otthona: ilyen például a contrapàs vagy a marratxa, melyek főleg Saint Julià de Lòria területén maradtak fenn. Az andorrai népzenében felfedezhetőek a katalán zene egyes sajátosságai.

A hegyi állam lakói büszkén őrzik hagyományaikat, zenéjüket, táncaikat, ünnepeiket. A legkisebb falunak is meg van a saját egyházi ünnepe, mindenütt, de főként Meritxellben megülik a legnagyobb andorrai ünnepet, Kisboldogasszony napját (szeptember 8.) gyakoriak a búcsúk, vásárok. Mindegyik egy-egy vallási ünnephez kapcsolódik.

Andorra nemzeti ünnepe szeptember 8-án van.

Gasztronómia

Az andorrai konyha katalán-francia keveredésből jött létre. Hegyvidéki területként nagy szerepe van az étkezésben a vadhúsoknak és a gombáknak. Az ország nagy gondot fordít kulináris hagyományainak megőrzésére, s e célból létrehozta a Receptari de Gastronomia Andorrana nevű receptkánont.

Andorra nemzeti étele az escudella nevű pörkölt, amelyet főleg télen esznek és karácsonykor elmaradhatatlan fogásnak számít. Ezt a fogást többféle húsösszetevő alkotja, úgy mint baromfi-, borjú és sertéshús, ezenkívül adnak hozzá káposztát, krumplit, fehérbabot és csicseriborsót is.

Rendkívül elterjedt az éticsiga fogyasztása. Készítésének speciális andorrai módja, hogy a csigát előzetesen kemencében pörkölik, majd olívaolajjal, sóval, paprikával és fokhagymás majonézzel tálalva fogyasztják. A csiga elkészítésének másik népszerű változata a faszénen történő grillezzés, amit aztán fűszerrel és birsalmalekvárral történő ízesítés kísér.

A vadhúsok közül a leggyakoribb és legkedveltebb a nyúl. A zöldségek közül a legnépszerűbb a cikória.

Andorrában a hagyományos helyi ételeket kínáló éttermeket abordes-nek nevezik. A szó eredetileg a csűrt vagy az istállót takarja, ahol régen az emberek a megtermelt élelmet, takarmányt és gabonát helyezték el, valamint elszállásolták háziállataikat.

Sport

• Lásd még: Andorrai labdarúgó-válogatott
• Lásd még: Andorra az olimpiai játékokon

Ünnepek

• január 1.: újév
• január 7.: Szent Júlia napja
• január 17.: Szent Antal napja
• március 14.: Az alkotmány napja
• május 8.: Szent Miguel napja
• május 27.:
• június 18.: d'Escaldes-Engordany napja
• június 29.: Szent Péter napja
• szeptember 8.: Nemzeti ünnep (a társfejedelemségi szerződés napja 1278)
• szeptember 16.: d'Ordino napja
• december 25.: karácsony

Egyéb témák

• Érdekesség: Max Frisch Andorra c. drámája, 1961

Források

• Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
• Tóth Könyvkereskedési és Kiadó Kft.: A világ országai, Debrecen, ISBN 978-963-596-465-9
• Kis Csaba: Európai miniállamok. Debrecen: Panoráma. 1985. 13–70. o. = Panoráma útikönyvek, ISBN 963-243-114-6  

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Andorra témájú médiaállományokat.

• Andorra.ad – Andorra hivatalos weblapja
• Govern d'Andorra – Az andorrai kormány weblapja (katalánul)