Suriname
Suriname Köztársaság | |||
Republiek Suriname Ripoliku Sranan | |||
| |||
Nemzeti mottó: latin: „Justitia – Pietas – Fides” Igazság – Kegyesség – Hűség Nemzeti himnusz: God zij met ons Suriname | |||
Fővárosa | Paramaribo | ||
é. sz. 5° 50′, ny. h. 55° 10′5.833333°N 55.166667°WKoordináták: é. sz. 5° 50′, ny. h. 55° 10′5.833333°N 55.166667°W | |||
Államforma | köztársaság | ||
Vezetők | |||
Elnök | Chan Santokhi | ||
Alelnök | Ronnie Brunswijk | ||
Hivatalos nyelv | holland | ||
Beszélt nyelvek | szranan, angol, hindi, jávai, mandarin, indián nyelvek | ||
Függetlenség | Hollandiától | ||
Kikiáltása | 1975. november 25. | ||
Tagság | |||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 563 402 fő (2017)[1] | ||
Rangsorban | 173 | ||
Becsült | 534 198[2] fő (2012. augusztus) | ||
Rangsorban | 173 | ||
Népsűrűség | 3 fő/km² | ||
GDP | 2006-os becslés | ||
Összes | 2112 millió dollár (152) PPP: 3018 millió dollár | ||
Egy főre jutó | 4081 dollár (80) PPP: 6276 dollár | ||
HDI (2014) | 0,705 (100) – közepes | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 163 270 km² | ||
Rangsorban | 90 | ||
Víz | 1,1% | ||
Időzóna | ART (UTC-3) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem | suriname-i dollár (SRD ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | SME | ||
Hívószám | 597 | ||
Segélyhívó telefonszám |
| ||
Internet TLD | .sr | ||
Villamos hálózat | 127 volt | ||
Elektromos csatlakozó |
| ||
Közlekedés iránya | bal | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Suriname Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
Suriname (holland: [syriˈnaːmə], OH: „szurinám”),[3] vagy hivatalos nevén Suriname Köztársaság[4] – egykor Holland Guyana – állam Dél-Amerika északi részén.
Földrajz
[szerkesztés]Domborzat
[szerkesztés]Legnagyobb része az üledékes táblákkal fedett, erdőkkel borított Guyanai-hegyvidékhez tartozik. Ezt esőerdők és ritkán lakott szavannák fedik. Északon az Atlanti-óceán mentén mocsaras parti síkság terül el. Az utóbbin él a lakosság zöme.
Vízrajz
[szerkesztés]Az ország fontosabb folyói: Commewijne, Coppename, Corantijn, Cottica, Marowijne, Nickerie, Saramacca, Suriname, Tapanahony
Éghajlat
[szerkesztés]Egyenlítői éghajlata forró és bő csapadékú. A hőmérséklet nem sokat változik az év során. Két esős évszak van, április-augusztus és november-február. A két "szárazabb" évszak augusztustól novemberig és februártól kb. március végéig tart.
Paramaribo éghajlati jellemzői | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Élővilág, természetvédelem
[szerkesztés]Ritkán lakott ország, nagy kiterjedésű, máig érintetlen erdőkkel, amelyek területének 92%-át borítják.[6]
Nemzeti parkjai
[szerkesztés]Az ország területének 12%-a nemzeti park.
Természeti világörökségei
[szerkesztés]A Central Suriname Természetvédelmi Parkot természeti világörökséggé nyilvánította az UNESCO.
Történelem
[szerkesztés]Az európaiak a 15. század végén fedezték fel a guyanai partokat. A 17. században angolok telepedtek itt le, 1667-ben nyilvánították a területet hivatalos gyarmattá. A hollandok az angoloktól egy vesztes háború után Új-Amszterdamért, a mai New Yorkért cserében kapták meg a területet. 1621-ben alakult meg a Holland Nyugat-indiai Társaság, amely sokaknak adott menedéket, akiknek kávé- és cukornádültetvényei lassan felvirágoztatták az országot. 1796-tól 1802-ig, majd 1804-től 1816-ig újra brit fennhatóság alá került, majd Holland Guyana néven holland gyarmat lett.
A holland ültetvényesek sok afrikai rabszolgát hoztak be a folyók menti kávé-, kakaó-, cukornád- és gyapotültetvényeikre. A gazdák rosszul bántak a rabszolgáikkal, így közülük sokan megszöktek az ültetvényekről. A helyi indiánok segítségével éltek az esőerdőben, egyedülálló kultúrát hoztak létre, és sikeresen védték meg a különállásukat. Angol gyűjtőnevük: „maroons" (marunok), hollandul „bosnegers" (szó szerint „bozótnéger"). Több különálló törzset alapítottak, ilyen a saramaka, paramaka, ndyuka vagy aukan, kwinti, aliku vagy boni, matawai.
Ezek a szökött rabszolgák időnként megtámadták az ültetvényeket, hogy új tagokat, nőket, fegyvert, élelmiszert, felszerelést szerezzenek. A támadások gyakran végződtek az ültetvényes és családjának halálával. Számos sikertelen hadjárat indult ellenük, a 19. században pedig az európai hatóságok több békeszerződést kötöttek velük, amelyek garantálták a szuverenitásukat és kereskedelmi jogaikat.
Suriname-ban 1863-ban tiltották be a hollandok a rabszolgatartást, de a volt rabszolgák csak 1873-ban szabadultak fel teljesen, tíz évi átmeneti időszak után, ami alatt tovább dolgoztak az ültetvényeken minimális bérért, és anélkül, hogy büntették volna a megkínzásukat. Amikor végül teljesen szabaddá váltak, a rabszolgák nagy számban hagyták el az ültetvényeket, ahol már nemzedékek óta éltek, és Paramaribo városába költöztek. Ültetvényes gyarmatként Suriname erősen függött a munkaerőtől, amiből ekkor hiány lett. Ezért a hollandok a britek beleegyezésével szerződéses munkásokat hoztak Holland Kelet-Indiából (a mai Indonéziából) és Indiából. Ezenkívül a 19. század végén és a 20. század elején kis számban érkeztek bevándorlók Kínából és a Közép-Keletről, főleg férfiak. Bár Suriname népessége viszonylag kicsi maradt, történelme következtében lakosságának etnikai összetétele és kulturális hagyományai rendkívül változatosak.
A második világháború során, 1941. november 24-én az amerikai csapatok megszállták az országot, hogy a szövetséges hatalmak számára biztosítsák a bauxitbányászatot.[7] 1945-től ez az iparág fellendülést mutatott. Az ország 1954-től Hollandia tengeren túli tartománya lett, majd 1975. november 25-étől független ország. A polgári kormányzatot 1980-ban katonai felkelés döntötte meg. 1987-ben választásokat tartottak, új alkotmányt léptettek életbe, de a volt diktátor, Desi Bouterse a hadsereg élén maradt. Mivel elégedetlen volt a kormánnyal, 1990-ben telefonon feloszlatta azt. A népnyelvben ez az esemény a „telefonpuccs”. Bouterse hatalma az 1991-es választások után is megmaradt. Az 1990-es években brutális polgárháború zajlott a suriname-i hadsereg és a marunok között, akik Ronnie Brunswijk lázadó vezért követték. Ez meggyengítette Bouterse pozícióját.
Suriname-ban a demokrácia a zűrzavaros kilencvenes évek után megerősödött, a gazdaság sokrétűvé vált, és kevésbé függött a holland pénzügyi segítségtől. A bauxitbányászat folyamatosan jelentős bevételt biztosított, ezenkívül kőolajat termeltek ki, és aranyat kezdtek bányászni. A mezőgazdaság, különösen a rizs- és banántermesztés továbbra is a gazdaság fontos része, az ökoturizmus pedig új gazdasági tevékenységet jelent az országnak.
Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés]Alkotmány, államforma
[szerkesztés]Elnökök és miniszterelnökök
[szerkesztés]Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés]Politikai pártok
[szerkesztés]Párt | szín | ideológia | helyek a Nemzetgyűlésben[8] | |
---|---|---|---|---|
Progresszív Reform Párt | VHP | balközép, szociáldemokrata | 20 | |
Felszabadítási és Fejlődési Párt | ABOP | maroonok képviselete | 8 | |
Nemzeti Demokrata Párt | NDP | jobboldali, nacionalista | 16 | |
Surinamei Nacionalista Párt | NPS | centrista, szociáldemokrata | 3 | |
Pertjajah Luhur | PL | a surinamei javanézek képviselete | 2 | |
Testvériesség és Egység Párt | BEP | maroonok képviselete, szociáldemokrata | 2 |
Közigazgatási beosztás
[szerkesztés]Suriname 10 körzetre van felosztva.
- Brokopondo, 7364 km² (Brokopondo)
- Commewijne, 2353 km² (Nieuw-Amszterdam)
- Coronie, 3902 km² (Totness)
- Marowijne, 4627 km² (Albina)
- Nickerie, 5353 km² (Nieuw-Nickerie)
- Para, 5393 km² (Onverwacht)
- Saramacca, 3636 km² (Groningen)
- Sipaliwini, 130 567 km² (Paramaribo igazgatása alatt)
- Wanica, 433 km² (Lelydorp)
- Paramaribo, 183 km² (fővárosi közigazgatás)
Védelmi rendszer
[szerkesztés]Népesség
[szerkesztés]Népességének változása
[szerkesztés]Lakosok száma | 290 137 | 341 745 | 372 614 | 363 692 | 372 272 | 406 764 | 441 734 | 480 099 | 515 372 | 563 402 |
1960 | 1966 | 1972 | 1978 | 1984 | 1990 | 1996 | 2002 | 2008 | 2017 |
Legnépesebb települések
[szerkesztés]Etnikai, nyelvi megoszlás
[szerkesztés]Rendkívül tarka: indonézek, amerikai őslakosok, jávai, kínai és indiai ültetvénymunkások utódai, afrikai feketék, kreolok, hollandok leszármazottai alkotják. Népsűrűsége kicsi, a lakosság főleg a tengerparton, a főváros körül tömörül.
Etnikai csoport |
2012-es népszámlálás[9] | |
---|---|---|
szám szerint | %-ban | |
indiai (kelet-indiai) eredetű | 148.443 | 27,4 |
afrikai (marun) eredetű | 117.567 | 21,7 |
kreol | 84.933 | 15,7 |
jávai eredetű | 73.975 | 13,7 |
keverék | 72.340 | 13,4 |
amerikai őslakos[10] | 20.344 | 3,8 |
kínai eredetű [10] | 7.885 | 1,5 |
fehér [10] | 1.667 | 0,3 |
más | 7.166 | 1,3 |
ismeretlen | 1.805 | 0,3 |
nem válaszolt | 1.590 | 0,3 |
összesen | 541.638 |
A lakosság hihetetlenül sokszínű. 40%-a afrikai fekete rabszolga leszármazottja. A feketéken belül 31%-ot tesznek ki a városokban élő kreolok, a maradék 9% dzsungellakó fekete, más néven marun. A népesség 34%-a indiai származású; az ázsiaiakhoz tartozó indonézek, főként javanézek aránya 14%. A kínaiak és a különböző törzsekhez tartozó őslakosok aránya szintén 3-3%. A lakosság 2%-a a hollandok leszármazottja. További 1% egyéb, ők főleg közel-keleti bevándorlók.[11]
Vallási megoszlás
[szerkesztés]- 40,7% (200 744 fő) keresztény (ebből 25,2% protestáns, 22,8% katolikus)
- 19,9% (98 240 fő) hindu
- 13,5% (66 307 fő) muszlim
- 5,8% hagyományos vallású
- 4,4% ateista
- 15,7% ismeretlen
Szociális rendszer
[szerkesztés]A születéskor várható élettartam 71,02 év. A csecsemőhalandóság magas: 1000-ből 19 gyerek hal meg.[12] Az egészségügyre a GDP 5,29%-át költik.
Gazdaság
[szerkesztés]Mezőgazdaság
[szerkesztés]Egykor virágzó cukornád-termesztése hanyatlóban van, jelentős a rizs- és a banántermesztés.
Ma a megművelt terület 75%-át rizsföldek alkotják, míg valamikor több volt a cukornádtermesztő vidék. Egyéb főbb termények: kókuszdió, földimogyoró. [13]
Ipar
[szerkesztés]Fő ágazatok: bányászat (bauxit, arany), timföldgyártás; olaj- és fakitermelés, élelmiszer-feldolgozás.[13]
Külkereskedelem
[szerkesztés]- Fő exportcikkei: bauxit, timföld, alumínium. (A bauxitbányászat egy amerikai társaság kezében van, csak egy részét dolgozzák fel helyben.) Exportál még garnélarákot, cukrot, banánt, fűrészárut is.
- Fő importcikkei: munkaeszközök, kőolaj, élelmiszerek, fogyasztási cikkek.
Fő partnerek 2016-ban [13]:
- export: Svájc 28,3%, Arab Emírségek 27,1%, Belgium 9,1%, Guyana 9%, USA 4,7%, Trinidad és Tobago 4,5%;
- import: USA 21,2%, Hollandia 10,9%, Kína 10,5%, Trinidad és Tobago 10,1%, St. Lucia 7%.
Az országra jellemző egyéb ágazatok
[szerkesztés]Közlekedés
[szerkesztés]Közúti
[szerkesztés]Suriname, a szomszédos Guyana állammal együtt, egyike annak a két országnak Dél-Amerikában, ahol baloldali közlekedés van érvényben. Az egyik magyarázat erre az, hogy a kolonizáció idején a hollandok baloldali közlekedést használtak; a másik pedig az, hogy először a britek gyarmatosították Suriname-ot, s a hollandok végül megtartották a baloldali közlekedést. Habár Hollandia a 18. század végén átállt a jobboldali közlekedésre, Suriname nem követte a példáját.[14][15][16]
- Utak hossza (2003): 4304 km (ebből 1119 km kövezett)
- Mind a kormány, mind privát vállalatok üzemeltnek buszokat, melyekkel hosszabb távolságok is elérhetők
Vízi
[szerkesztés]- Vízi utak hossza (2011): 1200 km (ezek nagyobb része 7 m hosszú aljú hajókkal is hajózható)
- Kereskedelmi hajóflotta (2019): 5 teherhajó, 3 tartályhajó és 2 egyéb
- Főbb kikötők: Paramaribo, Wageningen
Légi
[szerkesztés]- Repterek száma: 55 (ebből 6 burkolt)[17]
- Nemzetközi repülőtér: Johan Adolf Pengel nemzetközi repülőtér
- Nemzeti légitársaság: Surinam Airways
Vasúti
[szerkesztés]Egyéb szállítás
[szerkesztés]Telekommunikáció
[szerkesztés]Hívójel prefix | PZ |
ITU zóna | 12 |
CQ zóna | 9 |
Kultúra
[szerkesztés]Oktatás
[szerkesztés]Paramaribóban található az ország egyetlen, 1968-ban alapított egyeteme (Anton de Kom Egyetem). A kötelező oktatás a gyerekek 12 éves koráig tart.[20] Az általános iskola hat, a középiskola négy, a főiskola három évfolyamos. Az általános iskola után a diákok megírnak egy tesztet, ami eldönti, hogy milyen típusú középiskolában tanulnak tovább (MULO-ban vagy az alacsonyabb színvonalú LBO-ban). A középiskola feléhez érve (a második évfolyam után, a harmadik előtt) a diákoknak választaniuk kell két irányzat közül: tudományos vagy üzleti ágazat. Ez a későbbiekben befolyásolja majd azt, hogy milyen tantárgyakat fognak tanulni. A tudományos ágazatra nehezebb bekerülni, tehát aki oda nem kerül be, az az üzleti ágazatra megy, vagy megbukik.[21]
Egyenruhák: általános iskolában a viselet: zöld ing, farmer; középiskolában: kék ing, farmer.[22]
Kulturális intézmények
[szerkesztés]Kulturális világörökség
[szerkesztés]Művészet
[szerkesztés]Gasztronómia
[szerkesztés]A suriname-i konyha indiai, afrikai, jávai, kínai, holland, zsidó, portugál és őslakos indián elemeket egyesít magában. Alapvető élelmiszerek a rizs, tápióka és különböző növények gyökerei. Indiai hatásra számos baromfihúsos étel akad, mint a masala és a pom, de akadnak kínai eredetű csirkehúsos fogások is.
Ünnepek
[szerkesztés]Dátum/időszak | Holland neve | Magyar neve |
---|---|---|
január 1. | Nieuwjaar (nyunyari) | újév |
február-március | Holi-Phagwa | hindu újév |
tavasz | Goede Vrijdag (bun freida) | nagypéntek |
tavasz | 1–2. Paasdag | húsvétvasárnap és -hétfő |
május 1. | Dag van de Arbeid (wrokodei) | a munka ünnepe |
július 1. | Dag van de Eenheid oder Emancipatiedag (ketikoti) | az emancipáció napja |
változó | Id ul-Fitr | rámádán |
november 25. | Onafhankelijkheidsdag (srefidensi) | a függetlenség napja |
december 25–26. | Kerstmis (kresneti) | karácsony |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
- ↑ 2012-es népszámlálási adat
- ↑ Az ország nevének magyar kiejtés az OH szerint „szurinám”, ezt valószínűleg az eredeti angol Surinam alakból veszik, melynek kiejtése [ˈsʊrɪnæm], [-nɑːm] vagy [-nəm], így helyesírási szempontból a néma -e miatt a toldalékokat kötőjellel írjuk hozzá. Mai holland kiejtése [syriˈnaːmə].
- ↑ A Földrajzinév-bizottság Archiválva 2014. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben hivatalos ország- és területnév-jegyzéke Archiválva 2017. március 28-i dátummal a Wayback Machine-ben szerint
- ↑ Weatherbase: Historical Weather for Paramaribo
- ↑ Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776
- ↑ World War II Timeline. [2011. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 24.)
- ↑ Starnieuws - Openbare zitting CHS: Geen verandering DNA-zetels. www.starnieuws.com. (Hozzáférés: 2021. május 30.)
- ↑ Censusstatistieken 2012. Algemeen Bureau voor de Statistiek in Suriname (General Statistics Bureau of Suriname). [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 23.)
- ↑ a b c Where no separate figures are given, these people are included in Other.
- ↑ Világ Országai Kossuth Kiadó 2008.
- ↑ Archivált másolat. [2019. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 11.)
- ↑ a b c https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ns.html
- ↑ https://books.google.co.uk/books?id=QatPAAAAMAAJ&dq=suriname+english+colony+drive+on+left&focus=searchwithinvolume&q=Dutch, Anthony DePalma, The New York Times, 4 September 1995
- ↑ https://books.google.co.uk/books?id=qfak8nsMNGIC&lpg=PA18&dq=New%20Scientist%20%20Indonesia%20drive%20Napoleon&pg=PA18#v=onepage&q=New%20Scientist%20%20Indonesia%20drive%20Napoleon&f=false, 25 December 1986 – 1 January 1987, page 18
- ↑ https://books.google.co.uk/books?id=QatPAAAAMAAJ&dq=suriname+english+colony+drive+on+left&focus=searchwithinvolume&q=Dutch, Peter Kincaid, Greenwood Press, 1986, page 138
- ↑ Suriname - The World Factbook. www.cia.gov. (Hozzáférés: 2021. március 12.)
- ↑ Archivált másolat. [2015. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ https://www.nationsencyclopedia.com/Americas/Suriname-TRANSPORTATION.html
- ↑ http://www.unitedcaribbean.com/suriname-education.html
- ↑ (2021. március 12.) „Suriname” (angol nyelven). Wikipedia.
- ↑ Education – My Suriname. www.mysuriname.info. [2020. december 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 12.)