Ugrás a tartalomhoz

„De Morgan-azonosságok” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Azonosságok: Ez a pontosabb kifejezés
aNincs szerkesztési összefoglaló
 
(2 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
[[Fájl:DeMorgan Logic Circuit diagram DIN.svg|bélyegkép|A de Morgan-féle azonosságok [[logikai kapu]]kkal ábrázolva]]
[[Fájl:DeMorgan Logic Circuit diagram DIN.svg|bélyegkép|A de Morgan-féle azonosságok [[logikai kapu]]kkal ábrázolva]]
A '''de Morgan-azonosságok''' a [[matematikai logika]], illetve a [[halmazelmélet]] két alapvető tételét fogalmazzák meg. Az azonosságok [[Augustus De Morgan|Augustus de Morgan]] angol matematikusról kapták a nevüket, jóllehet [[William Ockham]] már a középkorban felismerte őket. Ezek az azonosságok minden [[Boole-algebra|Boole-algebrában]] érvényesek.
A '''De Morgan-azonosságok''' a [[matematikai logika]], illetve a [[halmazelmélet]] két alapvető tételét fogalmazzák meg. Az azonosságok [[Augustus De Morgan]] angol matematikusról kapták a nevüket, jóllehet [[William Ockham]] már a középkorban felismerte őket. Ezek az azonosságok minden [[Boole-algebra (informatika)|Boole-algebrában]] érvényesek.


== Azonosságok ==
== Azonosságok ==
A de Morgan-azonosságokat logikailag a következőképpen fejezhetjük ki:
A De Morgan-azonosságokat logikailag a következőképpen fejezhetjük ki:


:[[Negáció|nem]] (a [[Konjunkció|és]] b) = (nem a) [[Diszjunkció|vagy]] (nem b)
:[[Negáció|nem]] (a [[Konjunkció|és]] b) = (nem a) [[Diszjunkció|vagy]] (nem b)
:nem (a vagy b) = (nem a) és (nem b)
:nem (a vagy b) = (nem a) és (nem b)


A de Morgan-féle azonosságok felírására a matematikában számos különböző jelölés használatos. Az [[ítéletkalkulus]] formuláival például
A De Morgan-azonosságok felírására a matematikában számos különböző jelölés használatos. Az [[ítéletkalkulus]] formuláival például


:<math>\begin{matrix}
:<math>\begin{matrix}
23. sor: 23. sor:
:<math>\overline{A \cup B} = \overline{A} \cap \overline{B}</math>
:<math>\overline{A \cup B} = \overline{A} \cap \overline{B}</math>


ahol ''<font style="text-decoration:overline">A</font>'' az ''A'' [[halmaz#Komplementer halmaz|komplementerhalmaza]], <math>\cap</math> jelöli két [[halmaz]] [[metszet (halmazelmélet)|metszetét]] és <math>\cup</math> jelöli két halmaz [[unió (halmazelmélet)|unióját]].
ahol ''<font style="text-decoration:overline">A</font>'' az ''A'' [[Halmaz (matematika)#Komplementer halmaz|komplementerhalmaza]], <math>\cap</math> jelöli két [[Halmaz (matematika)|halmaz]] [[metszet (halmazelmélet)|metszetét]] és <math>\cup</math> jelöli két halmaz [[unió (halmazelmélet)|unióját]].


Ezek az azonosságok tetszőleges sok elemre is érvényben maradnak, beleértve a [[számosság#Véges halmaz|véges]], [[megszámlálhatóan végtelen]] és nem megszámlálható ''I'' indexhalmazok esetét is:
Ezek az azonosságok tetszőleges sok elemre is érvényben maradnak, beleértve a [[számosság#Véges halmaz|véges]], [[megszámlálhatóan végtelen]] és nem megszámlálható ''I'' indexhalmazok esetét is:
31. sor: 31. sor:
== Következmények ==
== Következmények ==


Egy [[konjunkció]] (ÉS-kapcsolat) a de Morgan-azonosságok segítségével átalakítható három [[negáció]] és egy [[diszjunkció]] (VAGY-kapcsolat) kompozíciójára a következőképpen:
Egy [[konjunkció]] (ÉS-kapcsolat) a De Morgan-azonosságok segítségével átalakítható három [[negáció]] és egy [[diszjunkció]] (VAGY-kapcsolat) kompozíciójára a következőképpen:


:<math>a \wedge b = \neg(\neg{a} \vee \neg{b})</math>
:<math>a \wedge b = \neg(\neg{a} \vee \neg{b})</math>
40. sor: 40. sor:


== Alkalmazás ==
== Alkalmazás ==
A de Morgan-azonosságok fontos alkalmazási területe a [[diszkrét matematika]], az [[elektronika]], a [[fizika]] és az [[informatika]]. Gyakran használják őket a digitális áramkörök fejlesztésében az alkalmazott [[logikai kapu]]k típusának egymással való felcserélésére, illetve a használt kapuk számának a csökkentésére.
A De Morgan-azonosságok fontos alkalmazási területe a [[diszkrét matematika]], az [[elektronika]], a [[fizika]] és az [[informatika]]. Gyakran használják őket a digitális áramkörök fejlesztésében az alkalmazott [[logikai kapu]]k típusának egymással való felcserélésére, illetve a használt kapuk számának a csökkentésére.
<!--
<!--
== Beispiel in der Mengenlehre ==
== Beispiel in der Mengenlehre ==

A lap jelenlegi, 2023. november 13., 23:02-kori változata

A de Morgan-féle azonosságok logikai kapukkal ábrázolva

A De Morgan-azonosságok a matematikai logika, illetve a halmazelmélet két alapvető tételét fogalmazzák meg. Az azonosságok Augustus De Morgan angol matematikusról kapták a nevüket, jóllehet William Ockham már a középkorban felismerte őket. Ezek az azonosságok minden Boole-algebrában érvényesek.

Azonosságok

[szerkesztés]

A De Morgan-azonosságokat logikailag a következőképpen fejezhetjük ki:

nem (a és b) = (nem a) vagy (nem b)
nem (a vagy b) = (nem a) és (nem b)

A De Morgan-azonosságok felírására a matematikában számos különböző jelölés használatos. Az ítéletkalkulus formuláival például

vagy

A halmazelméletben ezen formulák megfelelői a következők:

ahol A az A komplementerhalmaza, jelöli két halmaz metszetét és jelöli két halmaz unióját.

Ezek az azonosságok tetszőleges sok elemre is érvényben maradnak, beleértve a véges, megszámlálhatóan végtelen és nem megszámlálható I indexhalmazok esetét is:

és .

Következmények

[szerkesztés]

Egy konjunkció (ÉS-kapcsolat) a De Morgan-azonosságok segítségével átalakítható három negáció és egy diszjunkció (VAGY-kapcsolat) kompozíciójára a következőképpen:

Hasonlóképpen egy diszjunkció átalakítható három negáció és egy konjunkció kompozíciójára:

Alkalmazás

[szerkesztés]

A De Morgan-azonosságok fontos alkalmazási területe a diszkrét matematika, az elektronika, a fizika és az informatika. Gyakran használják őket a digitális áramkörök fejlesztésében az alkalmazott logikai kapuk típusának egymással való felcserélésére, illetve a használt kapuk számának a csökkentésére.

Források

[szerkesztés]