Bilak
Bilak (Domnești, Attelsdorf) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Beszterce-Naszód |
Község | Sajónagyfalu |
Rang | falu |
Községközpont | Sajónagyfalu |
Irányítószám | 427152 |
Körzethívószám | 0x63[1] |
SIRUTA-kód | 33792 |
Népesség | |
Népesség | 927 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 7 (2011)[2] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 332 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 02′ 05″, k. h. 24° 28′ 35″47.034751°N 24.476508°EKoordináták: é. sz. 47° 02′ 05″, k. h. 24° 28′ 35″47.034751°N 24.476508°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bilak (románul Domnești, régebb Bileag, németül Attelsdorf, vagy Billak, erdélyi szász nyelven Attelsdref) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Besztercétől 17 km-re délre, Nec, Sajónagyfalu és Szeretfalva közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]A jelenlegi falu területén, a Dák Királyság meghódítása után a rómaiak települést alapítottak Neridon néven.
Bilakot 1246-ban Bydokol néven említik először a források, de már jóval régebbi település, ugyanis egy 1246-os oklevélben IV. Béla király az erdélyi püspök kérésére kiváltságokat biztosít azok számára akik ide kívánnak telepedni, azzal indokolva, hogy a tatárjárás idején nagyon megfogyatkozott lakossága. A IV. Béla által adott kiváltságokat IV. László király is megújítja. Ezeknek ismeretében valószínű, hogy a települést az erdélyi szászok betelepítésekor, a 12. század közepén hozták létre. A középkorban a falu az Erdélyi Püspökség birtoka volt.
A falu lakossága a reformáció idején áttért a lutheránus hitre. Lutheránus temploma 1437-ben épült gótikus stílusban. 1933-ban lebontották és köveit széthordták.
A trianoni békeszerződésig Beszterce-Naszód vármegye Besenyői járásához tartozott.
A település német lakossága 1944-ben kénytelen volt elmenekülni és soha nem is térhetett vissza.
Lakossága
[szerkesztés]1910-ben 841 lakosából 386 román, 345 német, 84 magyar és 26 egyéb nemzetiségű volt.
2002-ben 756-an lakták, ebből 660 román, 84 cigány, 8 magyar és 4 német volt.
Források
[szerkesztés]- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro