„Kazahsztán” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Német színjátszás: Linkek javítása. |
|||
680. sor: | 680. sor: | ||
=== Általános adatok === |
=== Általános adatok === |
||
* Népesség: 18,4 millió fő ([[2019]]. [[Április 12.|április]]<nowiki/>i becslés) |
* Népesség: 18,4 millió fő ([[2019]]. [[Április 12.|április]]<nowiki/>i becslés) |
||
* Népsűrűség: 7 fő/ |
* Népsűrűség: 7 fő/km² |
||
* Születéskor várható átlagos élettartam: férfiak 61 év, nők 72 év (év) |
* Születéskor várható átlagos élettartam: férfiak 61 év, nők 72 év (év) |
||
* Életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves 23%, 15-64 éves 68,8%, 65 év feletti 8,2% {{mikor}} |
* Életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves 23%, 15-64 éves 68,8%, 65 év feletti 8,2% {{mikor}} |
A lap 2021. május 7., 00:08-kori változata
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Kazahsztán (kazakul: Qazaqstan, hivatalos nevén: Kazah Köztársaság[2]) független ország Közép-Ázsiában.[3] A világ 9. legnagyobb területű országa és legnagyobb területű tengerpart nélküli országa.[3][4]
Földrajz
Az országot északról és nyugatról Oroszország, keletről Kína, délről Kirgizisztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán, délnyugatról pedig a Föld legnagyobb tava: a Kaszpi-tenger határolja.[3]
Domborzat
Nyugat-keleti irányban a Kaszpi-tengertől az Altaj hegységig húzódik. Területét nagy kiterjedésű sztyeppeterületek és félsivatagok (Turáni-alföld, Turgaj-kapu, Kizil-kum, Kara-kum, Rin-sivatag) tarkítják, a Kaszpi-tenger mentét pedig mocsarak jellemzik. Az ország keleti részén, a Balhas-tótól északra a Kazah-hátság húzódik.
Délkeletről (Tien-san) és keletről (Altáj) magas hegységek nyúlnak be. Legmagasabb pontja a Han Tengri (7010 m)[3] a Tien-sanban található.
Az ország változatos domborzata a következő egységekre osztható [5]:
- Nyugaton a Kaszpimenti-síkság felszínét tengeri, tavi és folyóvízi üledékek töltötték fel; két része a Kaszpi-alföld és a Kaszpi-mélyföld; Mangistau (Mangislak), DNy-i részén a Karagije (Karaga)-árokkal. [5]
- Északon az Urál dombvidékké alacsonyodó, erősen kontinentális, félsivatagi jellegű folytatása a Mugaldzsar (Mugodzsár) kettős dombháta. Délebbre a Kaszpimenti-síkságot és a Turáni-alföldet elválasztó Üsztirt (Usztyurt)-plató agyag- és törmeléksivatagai találhatók. [5]
- Középen a folyók és szél által feltöltött Turáni-alföld terjeszkedik: magában foglalja az Aralontúli-alföldet, a Kis- és a Nagy-Barszuk-sivatagokat és a Szir-darjától délre az Északi-Kizil-kum homoksivatagait. [5]
- Kelet északi részét a Kazah-hátvidék foglalja el. Északon ehhez csatlakozik a Nyugat-szibériai-alföld benyúló déli szegélye, nyugaton a Turgaj-kapu és a Torgaj (Turgaj)-fennsík illeszkedik hozzá. A Kazah-hátvidéktől délre aBetpak-Dala letarolt síksága, a Mujun-kum homoksivataga és a Balkas (Balhas)-medence található. A medence északi részét a Balkas (Balhas)-tó tölti ki, délen a folyóvízi és tavi üledékekkel feltöltött, nagyrészt szélformálta homoksivatagokkal jellemezhető Hét-folyó-alföldje fekszik. [5]
- Az ország keleti és délkeleti részét magashegységek határolják. Északon az Altaj Ny-i láncai, a Zajszan-medencétől délre a Tarbagataj-hegység, majd a lefolyástalan Ala-köl-medencétől délre a Dzsungár-Alatau vonulatai találhatók. Végül az Ili folyó keskeny medencéjétől délre a Tien-sanhoz tartozó röghegységek húzódnak (Kara-tau, Ilintúli-Alatau). A kazah-kirgiz határ a Kirgiz-hegyláncon és a Kungej-Alatau gerincén fut. [5]
(részben száraz)
-
Akszu-Zsabagli Természetvédelmi Terület az ország déli határvidékén
-
A Csarin-kanyon a kínai határ közelében
-
A Bayan-Aul Nemzeti Park
-
A sós vizű Tengiz-tó műholdfelvétele Kazahsztán szívében[6]
Vízrajz
Az ország területének nagy részéről nincs lefolyás a tengerekbe, ezért nagy, lefolyástalan pusztai tavak alakultak ki: a Kaszpi-tenger, az Aral-tó és a Balkas-tó. Ezeknek önmagukban is tekintélyes méretű vízgyűjtő területük van. A Kaszpi-tengerbe ömlik az Urál folyó, az Aral-tóba a Szir-darja. Kazahsztán északi részéről az Irtis és mellékfolyói a Jeges-tengerbe vezetik le a vizeket.
Az Aral-tó vízszintje az utóbbi 30 évben 15 méterrel csökkent, mivel a tavat tápláló folyók vizét gyapotföldek öntözésére használták el. A kiszáradt tófenéken felhalmozódott só és hulladék ökológiai katasztrófát okozott.
Éghajlat
Kazahsztán éghajlata kontinentális,[3] illetve a magas hegységekben magashegyi. A csapadék mindenütt kevés, a Kaszpi-tenger közelében valódi sivatagok is kialakultak. Az ország északi tájain több a víz, mint a középső vidékeken, de nem a csapadék több, hanem a párolgás alacsonyabb.
Éghajlattáblázatok | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Élővilág, természetvédelem
A szocialista időkben súlyos környezeti károkat okoztak. A szűzföldek feltörése Észak-Kazahsztánban csak átmenetileg növelte a gabonatermő területet, a feltört, növénytakarótól megfosztott földeket elvitte a szél. Átgondolatlanul kezdtek nagy területeket öntözni, a következmény a talaj szikesedése lett. Az öntözésre felhasznált víz hiányzott az Aral-tóból, amelynek a vízszintje drámaian lecsökkent, területe töredékére zsugorodott, nagy városok kerültek távol a víztől. Mindez súlyos gazdasági károkat okozott.
Nemzeti parkok
Kazahsztán nemzeti természeti parkjai:[10]
- Altyn-Emel - Kazahsztán legnagyobb nemzeti parkja. Ma holdbéli táj, de sok ókori emlék található itt.
- Bajanaiuli Nemzeti Természetvédelmi Park - Festői táj a Pavlodari területen.
- Burabaj Nemzeti Park - Fenyvesek és óriási sziklák.
- Karkarali Nemzeti Természeti Park - Fenyvesek és nyírfaerdők.
- Katon-Karagay Nemzeti Park - Hófödte csúcsok között a selyemút maradványai.
- Kokshetau - Hegyi erdők.
- Sairam-Ugarnsky - Jégformálta táj.
Történelem
A 10. században a szeldzsuk török birodalom területe elérte egészen a mai Kazahsztán déli részét, majd a 13. században Dzsingisz kán birodalma alá tartozott. Területén a 15. században alakult meg a Kazah Kánság. A kalmükökkel harcoltak, ezért orosz protektorátust kértek, mely 1730-tól 1750-ig volt érvényben. A 19. század közepétől került orosz uralom alá. 1920-ban csatlakozott Kirgiz ASZSZK néven Szovjet-Oroszországhoz. Nevét 1925-ben változtatták Kazah ASZSZK-ra. 1936-tól a Szovjetunió tagköztársasága volt 1991-ig. A függetlenség kikiáltása után csatlakozott a FÁK-hoz.
Kazah Kánság
Kazahsztán a kőkor óta lakott: éghajlata és domborzata a nomád állattartás számára a legkedvezőbb. Lehetséges, hogy az itteni tágas sztyeppéken háziasították a lovat. Ősi városai hosszú ideig a keletet nyugattal összekötő Selyemút fontos megállóhelyei voltak. Tartósabb állam csak a 13. század eleji mongol hódítással keletkezett. A Mongol Birodalomban közigazgatási egységet szerveztek itt, ebből fejlődött ki a Kazah Kánság.
Történelmi periódusokon keresztül a hagyományos nomád élet, az állattenyésztésen nyugvó gazdaság dominált a sztyeppen. A 15. századtól kezdve alakult ki a török törzsek között a különálló kazah öntudat. A folyamat a 16. század közepére különálló kazak nyelvet, kultúrát és gazdaságot eredményezett. A régióban folyamatos volt az összeütközés a bennszülött kazah emírek és a délről szomszédos perzsa nyelvű népek között. A korai 17. századra a Kazah Kánság a törzsi vetélkedés színtere lett, és gyakorlatilag felosztották a népet Nagy, Középső és Kis Hordára (jüz). Politikai széttagolódás, törzsi vetélkedés, az országon átvezető nyugat-keleti kereskedelmi utak jelentőségének csökkenése meggyengítette a Kazah Kánságot.
A 17. században a kazahok az ojrátokkal, a nyugati mongol törzsek szövetségével harcoltak, akik a dzsungárokkal együtt egyre agresszívebbek lettek. A 18. század elején ért a Kazah Kánság hatalmának csúcsára. Ebben az időszakban a Kis Horda részt vett a Dzsungár Kánság elleni 1723-1730-as győztes háborúban. Ezt a dzsungárok "nagy katasztrófának" nevezett, a kazah területekre történt betörése előzte meg. A kazahok ugyanakkor folyamatosan szenvedtek a volgai kalmükök portyáitól.
Orosz Birodalom
A 19. században az Orosz Birodalom terjeszkedése közben behatolt Közép-Ázsiába. A cár uralma alá hajtotta a mai Kazah Köztársaság területét. Oroszország kiépítette közigazgatását, katonai helyőrségeket, laktanyákat épített, hogy megerősítse jelenlétét Közép-Ázsiában. Az első orosz támaszpont, Orszk 1735-ben épült. Oroszország az orosz nyelv használatát erőltette minden iskolában és kormányzati szervezetben. Az orosz törekvések rendkívüli ellenszenvet váltottak ki a kazah népben, és az 1860-as években sok kazah ellenállt az orosz megszállásnak, leginkább azért, mert az a hagyományos nomád életmód és az állattenyésztésen alapuló gazdaság megszűnését jelentette, melynek nyomán a kazah törzsek egy részét nagyon gyorsan elérte az éhínség. Az 1800-as évek végén kialakuló kazah nemzeti mozgalom a hazai nyelv és identitás megőrzéséért harcolt, ellenállt az Orosz Birodalom asszimiláló törekvéseinek.
Az 1890-es évektől nagyszámú szláv telepes telepedett be a mai Kazahsztán területére. A telepesek száma különösen gyorsan nőtt azután, hogy átadták 1906-ban az Orenburgból Taskentbe vezető vasutat. A földért és a vízért az újonnan érkezők és a kazahok versenyeztek egymással. Ez a kazahok körében erős ellenszenvet váltott ki a gyarmati uralommal szemben a cári rendszer utolsó éveiben. 1916-ban sorozatos felkelések törtek ki. A kazahok orosz és kozák falvakat támadtak meg, válogatás nélkül ölték az ott találtakat. Az oroszok könyörtelenül visszavágtak. A katonák 300 000 kazahot űztek a hegyek közé vagy Kínába. Amikor a következő évben nagyjából 80 000 visszatért közülük, sokakat lemészároltak a cári erők. Az 1921-22-es éhínség idején milliónyi kazah halt éhen.
Szovjetunió
Az Orosz Birodalom összeomlását követő polgárháborút követően Kazahsztán területén is szovjethatalom létesült. A szovjetek elnyomták a hagyományos elitet, az 1920-as évek végén és az 1930-as években erőszakkal kollektivizáltak, tömeges éhezést és nyugtalanságot váltva ki ezzel. 1926 és 1939 között a kazah lakosság 22%-kal csökkent az éhezés, az erőszak és a kivándorlás miatt. Az 1930-as években sok kazah értelmiségit végeztek ki, részint az általános elnyomás részeként, részint a kazah öntudat és kultúra módszeres elnyomása céljából. A szovjet uralom megszilárdulása után a kommunista apparátus folyamatosan dolgozott Kazahsztán teljes betagolásán a szovjet rendszerbe. 1936-ban Kazahsztán szovjet köztársaság lett.
Az 1930-as és 1940-es években Kazahsztánból képzett emberek milliói távoztak a Szovjetunió más részébe. Sokakat erővel telepítettek át Szibériába vagy Kazahsztán más vidékére, hogy megfosszák őket etnikai örökségüktől és hitüktől. Áldozatai is bőven voltak ennek az áttelepítésnek. Azok is sokan voltak, akiket helyben internáltak a legnagyobb szovjet munkatáborokba. A Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság öt nemzetiségi hadosztály felállításával vett részt a Szovjetunió második világháborús erőfeszítésében. Közben a háborús erőfeszítések támogatására erőteljes iparosítás indult, és bányákat nyitottak. Amikor Sztálin meghalt, Kazahsztán gazdasága még a mezőgazdaságon alapult. 1953-ban Nyikita Hruscsov nagyratörő „szűzföld”-programjának célja a nomádok legelőiből a Szovjetunió fő gabonatermő vidékének kialakítása volt. Vegyes eredménnyel zárult. A későbbiekben a Leonyid Brezsnyev idején folyt modernizáció felgyorsította a mezőgazdaság fejlődését, de Kazahsztán lakosságának nagy része még mindig állattenyésztésből élt. 1959-ben a lakosság 30%-a kazah, 43%-a viszont orosz volt.
A szovjet társadalomban fokozódó feszültségek az 1980-as években politikai és gazdasági reformokat kényszerítettek ki. Kazahsztánban nagyon fontos tényező volt Lavrentyij Berija döntése 1949-ben, hogy Kazahsztán területén, Szemipalatyinszkban (ma Szemej) telepítik az atomkísérleti telepet. Ennek generációkkal később is katasztrofális környezeti és biológiai hatásai voltak, ami fokozta a kazahok dühét a szovjet rendszerrel szemben. 1986 decemberében fiatal kazahok tömegtüntetésen tiltakoztak a Kazah Kommunista Párt kazah nemzetiségű első titkára leváltása ellen. Helyére orosz nemzetiségű, Oroszországból érkezett titkárt állítottak. A kormány erői elnyomták a nyugtalanságot, néhány embert megöltek, sok tüntetőt bebörtönöztek. A szovjet uralom utolsó napjaiban az elégedetlenség fokozódott, és ki is fejeződhetett Mihail Gorbacsov glasznoszty politikája miatt.
Függetlenség
Kazahsztán 1990. október 25-én szuverén köztársasággá nyilvánította magát a Szovjetunión belül. Függetlenségét 1991. december 16-án kiáltotta ki.[3]
A függetlenség utáni első években jelentős reformokat hajtottak végre, de fennmaradt a szovjet stílusú gazdaság és az egypártrendszer. Nurszultan Nazarbajev 1989-ben lett a Kazah Kommunista Párt feje, 1991-ben köztársasági elnökké választották. Jelentős lépéseket tett a piacgazdaság bevezetése irányába. 2000 óta jelentős gazdasági növekedés zajlik az országban. Nagy kőolaj-, földgáz-, ásványkincs-készletet tártak fel.
A demokrácia kialakítása azonban nem sikerült. 2007 júniusában a kazah parlament törvénybe iktatta, hogy Nazarbajev élete végéig gyakorolhatja a köztársasági elnök minden jogosítványát, joga van kijelölni utódját, mentelmi joga van és befolyása alatt áll a bel- és külpolitika. Nazarbajev cenzúrázta a sajtót a személyiségi jog védelmének önkényes értelmezésével, blokkoltatta az ellenzéki weboldalakat, betiltotta a vahhábita szektát. Tartományi kormányzóit személyesen nevezi ki. Az Amnesty International kritikája szerint Kazahsztánban elterjedt gyakorlat a statáriális tárgyalás, a halálos ítélet és rendkívül rossz körülmények uralkodnak a büntetés-végrehajtási intézményekben. Az európai országok ez okból nem teljesítik az elnöknek a kéréseit, amelyekben politikai ellenfelei kiadatását szeretné elérni. Kivéve Magyarországot, amelynek jelenlegi vezetése jó kapcsolatot tart fenn egyes diktatúrákkal. A baráti kapcsolat keretében 2017. július 23-án kiszolgáltatták Nazarbajev egyik ellenfelét, egy Jerzan Kadesov nevű üzletembert.[11][12]
2021. január 2-án eltörölték a halálbüntetést.[13]
Államszervezet és közigazgatás
Államforma, törvényhozás, végrehajtás
Az ország államformája elnöki köztársaság. Az elnök az államfő, egyszersmind a hadsereg feje, és vétójoga van a parlamenti törvényhozásban. Az elnököt közvetlenül választják, megbízatása öt évre szól.
- Nurszultan Abisuli Nazarbajev, az ország első elnöke: 1990–2019. március 19., ekkor váratlanul bejelentette lemondását. Egy hónappal korábban menesztette a teljes kormányt és kormányfőnek az addigi miniszterelnök-helyettest, Aszkar Uzakpajevics Mamint nevezte ki.[14][15] Lemondását bejelentő televíziós beszédében hozzátette, hogy megtartja pártelnöki tisztségét a kormányzó Nur Otan pártban, és továbbra is a biztonsági tanács elnöke marad, (utóbbit törvény írja elő). Szintén a törvény értelmében élete végéig a Nemzet Vezetője (Елбасы) marad, ami számára széles jogköröket biztosít. Lánya, Dariga Nazarbajev a szenátus elnöke lett.
- Az ország második elnöke: Kaszim-Zsomart Kemeluli Tokajev, 2019. március 20-ától. Megválasztása előtt hosszú időn át a szenátus elnöke volt.[16] Április 9-én bejelentette, hogy az országban június 9-én előrehozott elnökválasztást tartanak. A hivatalban lévő elnök mandátuma egyébként 2020 tavaszáig tartott volna.[17] A június 10-én közzétett végeredmény szerint a választáson a szavazatok 70,96%-ával elnökké választották. 2019. június 11-én letette a hivatali esküt és ezzel hivatalosan is – nem csupán átmeneti időre – Kazahsztán elnöke lett. Megbízatása öt évre szól.[18]
A miniszterelnök, Kazahsztán kormányfője elnököl a miniszteri kabinetben. A kabinetben három miniszterelnök-helyettes és 16 miniszter van. A miniszterelnök:
- 2007. január 10-étől hosszú ideig: Karim Maszimov.
- 2019. február 21-étől: Aszkar Uzakpajevics Mamin, őt Nazarbajev elnök lemondása elött egy hónappal nevezte ki (elődje Bakitzsán Szagintajev).
Kazahsztánnak kétkamarás parlamentje van, amelyet az alsóház (Madzslísz) és a felsőház (Szenátus) alkot. A Madzslísz 77, a Szenátus 39 tagú.
Közigazgatási beosztás
Az országban 14 terület (oblıs többes szám: oblıstar és 2 területi jogú város (Almati és Asztana) található. Az Oroszország által bérelt Bajkonur (Bajkongir) különleges státusszal rendelkezik.
Terület | Székhely |
---|---|
Akmolai terület | Köksetau (Kökşetaw) |
Aktöbei terület | Aktöbe (Aqtöbe) |
Almati terület | Taldikorgan (Taldıqorğan) |
Atiraui terület | Atirau (Atıraw) |
Nyugat-kazahsztáni terület | Oral (Oral) |
Zsambili terület | Taraz (Taraz) |
Karagandi terület | Karagandi (Qarağand) |
Kosztanaji terület | Kosztanaj (Qostanay) |
Kizilordai terület | Kizilorda (Qızılorda) |
Manggisztaui terület | Aktau (Aqtaw) |
Dél-kazahsztáni terület | Simkent (Şımkent) |
Pavlodari terület | Pavlodar (Pavlodar) |
Észak-kazahsztáni terület | Petropavl (Petropavl) |
Kelet-kazahsztáni terület | Öszkemen (Öskemen) |
Politikai pártok
A legnagyobb párt a Nur Otan, a Haza Fénysugara pártja, amelyet az elnök Nazarbajev vezet. Két másik, az elnökkel szimpatizánsnak tekinthető párt van, az agrár-ipari blokkot képező AIST és az ASAR párt, amelyet Nazarbajev lánya alapított. Az ellenzéki pártok mindösszesen egyetlen parlamenti helyet értek el,[mikor?] a választások az EBESZ szerint nem feleltek meg a nemzetközi standardoknak.
Védelmi rendszer
Népesség
Általános adatok
- Népesség: 18,4 millió fő (2019. áprilisi becslés)
- Népsűrűség: 7 fő/km²
- Születéskor várható átlagos élettartam: férfiak 61 év, nők 72 év (év)
- Életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves 23%, 15-64 éves 68,8%, 65 év feletti 8,2% [mikor?]
- Városi lakosság aránya: 61% [mikor?]
- Írástudatlanság: 1,6%
Népességének változása
Lakosok száma | 9 714 260 | 11 872 939 | 13 382 211 | 14 362 417 | 15 600 928 | 16 439 095 | 14 928 426 | 15 147 029 | 16 791 425 | 20 139 914 |
1960 | 1966 | 1973 | 1979 | 1986 | 1992 | 1999 | 2005 | 2012 | 2024 |
Legnépesebb városok
Nyelvi megoszlás
- Hivatalos nyelv: kazak, orosz
- Írásrendszer: cirill ábécé
Etnikai megoszlás
- Népek: kazah 59,2%, orosz 25,6%, ukrán 2,9%, német 1,4%, üzbég 2,9%, tatár 1,5%, ujgur 1,5%, egyéb 5% (2006)
A Szovjetunió felbomlása óta a kazahok aránya a népességen belül növekszik, míg a betelepült oroszok és ukránok száma csökken. Legjelentősebb az orosz nemzetiségűek visszaszorulása. Míg a kilencvenes évek elején a lakosság 36%-a volt orosz nemzetiségű, addig napjainkra arányuk egyes források szerint 23%-ra csökkent a nagyarányú, Oroszországba való visszatelepülés miatt.
Vallási megoszlás
- Vallások: szunnita iszlám 70,2%, orosz ortodox 24,2%, protestáns 2% (2009)[19]
Szociális rendszer
Gazdaság
Általános adatok
Munkahelyek főleg az olajiparban vannak, ott a legmagasabbak a fizetések 70 000-140 000 tenge.[mikor?] Egyre több külföldi cég telepedik le az országban, és természetesen vannak a helyi cégek, de ott alacsonyabbak a bérek.
2010. július 1-jétől vámuniót alkot Oroszországgal és Fehéroroszországgal.[20]
Gazdasági ágazatok
- Főbb ásványkincsei: urán, réz, bauxit, kőolaj
- Növénytermesztés: gyapot, búza, szőlő
- Állattenyésztés: juh, kecske, teve
- Ipar: kőolaj-finomítás, színesfém-kohászat, textilipar
Külkereskedelem
- Export
- [21]
- Fő exportcikkek: olaj és olajtermékek, földgáz, fémek, vegyi anyagok, gépek, gabona, gyapjú, hús, szén.
- Fő exportpartnerek (2015): Kína 15,1%, Oroszország 12,3% , Franciaország 9,3%, Németország 7,9%, Olaszország 6,7%, Görögország 4,1%
- Import
- [21]
- Fő importcikkek: gépek és eszközök, fémtermékek, élelmiszerek
- Fő importpartnerek (2015): Oroszország 32,9%, Kína 25,9%, Németország 4,2%
Űrtevékenység Bajkonurból
Kazahsztán területén volt az egykori Szovjetunió legnagyobb űrbázisa, a Bajkonuri űrrepülőtér. Az Oroszországgal fönnálló jó gazdasági kapcsolatok egyik ágazata az űrkutatási, mert Kazahsztán függetlenné válása óta Oroszország Bajkonurt Kazahsztántól bérli. Jelenleg is innen indulnak a fontosabb orosz űrprogramok. Ilyenek a Nemzetközi Űrállomásra induló program szerinti és űrturista fölbocsátások (Progressz, Szojuz). Farkas Bertalan 1980-as útjára és Charles Simonyi magyar-amerikai űrhajós elmúlt években sorra került két űrturista útjára is innen indult.
Közlekedés
Közút
2002-ben a közúthálózat hossza 189 000 km, ebből burkolt: 108 000 km.[22]
Vasút
Kazahsztánban 13 601 km hosszú a vasúthálózat.
Vízi közlekedés
Fő kikötők:
- Kaszpi-tenger: Aktau (Sevcsenko), Atirau (Gurjev)
- A folyókon: Öszkemen (Uszty-Kamenogorszk), Pavlodar, Szemej (Szemipalatyinszk)
Légi közlekedés
96 repülőtér van az országban, ebből 33 burkolatlan kifutópályájú (2002).[21]
Kultúra
Világörökség
Oktatási rendszer
Az általános iskolák 10-11 évesek, és ezután lehet főiskolába jelentkezni. A főiskolák fizetősek, 120 000-150 000 Tenge (180000-225000Ft) tanévenként.[mikor?]
Tudomány
Bajkonur (kazahul Байқоңыр, oroszul Байконур) város mellett található a világ egyik legnagyobb rakétaindító komplexuma, a Bajkonuri űrrepülőtér, amelynek 6000 km²-es körzetét 1995-ben húsz évre Oroszország vette bérbe. Az orosz parlament felsőháza, a Föderációs Tanács 2004. június 8-án ratifikálta a Bajkonur 2050-ig történő további bérléséről szóló megállapodást.[23]
Kulturális intézmények
Német színjátszás
Kazahsztán ázsiai ország, ám számos európai eredetű kisebbség lakóhelye is. A második világháború elején felszámolt Volgai Német Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság lakóinak többségét a szovjet hatóságok ide deportálták (a többiek Nyugat-Szibériába, ill. az Altáj vidékére kerültek). Ma az ország északi területén becslés szerint mintegy 250 000 német él, közülük mintegy 3000 a régi fővárosban Alma-Atában. Hivatásos színházuk a Deutsches Schauspielhaus (Német Színház), Alma-Atában.
A színház előzménye az Engelsben, a Volgai Német Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosában 1930-ban létesített színház, melyet amatőrökkel alapítottak, ám a továbbiakban hivatásos körülmények között működött. Erwin Piscator, aki filmforgatás miatt utazott ide, rendkívül lesújtóan nyilatkozott a szakmai és a nyelvi színvonalról. 1936-ban az egész társulatot a moszkvai Malij Tyeatrba rendelték fel továbbképzésre. A színház 1941-ig működött, mikor a volgai német autonómiát felszámolták, lakosait (köztük éppúgy a színház dolgozóit, mint közönségét) Kazahsztánba, és más ázsiai köztársaságokba deportálták.
A németek színháza itt 1980-ban jöhetett ismét létre, ezúttal már hivatásos, a moszkvai Scsepkin Akadémián végzett (szakmai gyakorlatukat a moszkvai Malij Tyeatr-ban végezték) kisebbségi színészekkel, ekkor a Karaganda melletti Temirtauban alapították Republikanisches Deutsches Schauspieltheater (Köztársasági Német Játékszín) néven, innen 1990-ben költözött át az intézmény Alma-Atába. Temirtaui nyitódarabja Alexander Reimgen „Die Ersten” („Az elsők”) c. műve volt. 1987-től kapott engedélyt a társulat kelet-németországi kapcsolatfelvételre, első nyugat-németországi turnéjukat 1989-ben engedélyezték. 1990-ben került sor első ízben nyugati társulat vendégjátékára Alma-Atában (Residenztheater, München), ami a feljegyzések szerint katartikus hatást okozott, nem is csupán az esztétikai élmény okán.
Ma a színház egy 100 férőhelyes belvárosi volt moziépületben játszik (ez komoly vívmánynak számít a korábbi alkalmatlan külvárosi épület után), repertoárján elsősorban német és orosz klasszikusok, de kortárs darabok, sőt helyi német szerzők művei is szerepelnek, ezek mellett folklórműsorok is (Brauchtumspflege). Ma a színháznak 20 színésze van, akik közül egyik sem anyanyelvű. Az utóbbi évadok jellemző ea voltak: "Lady Milford aus Almaty", "Deutsch, als Fremd", "Kalifornisches Pferdchen", "Macbeth". A színház kivándorló színészek rajait bocsátotta ki, innen „származtak el” a Russland-deutsches Theater, Niederstetten (Baden-Württemberg) és az atheater, Münster tagjai is.
A német színház első növendékeit még a moszkvai Scsepkin Színművészeti Főiskola képezte, 1975-ben és 1976-ban indítottak itt egymás után két német kisebbségi osztályt, összesen 40 hallgatóval, képzésük azonban orosz nyelven zajlott, a helyzetet súlyosbította, hogy a növendékek dialektust (sőt egymástól eltérő dialektusokat) beszéltek. Ma képzésük Alma-Atában, a Deutsche Theaterakademieben zajlik, mely 1992-ben egyesületi körülmények között létrejött intézmény, a 2000-es évek elején 25 hallgatója volt.
A németországi "ifa” és más szervek támogatása nélkül működésképtelen lenne. Az első végzett osztály valamennyi tagja kivándorolt. (Nem minden évben indul új évfolyam.) Az akadémia növendékei ma már zömmel nem németek, sőt nyelvtudásuk is hiányos.
Művészetek
Zene
Modern zenei irányvonal az egyik legfontosabb ágazattá nőtte ki magát az országban. A világ egyik leghíresebb, 6 oktávot éneklő pop sztárja Dimash Kudaibergen. Kazahsztán folyamatosan szerepel a tehetségkuktató rendezvényeken, nem is csak egy, hanem több szereplővel. Új, feltörekvő csillaga a pop zenei műfajnak Daneliya Tuleshova.[forrás?]
2015-ben a kazakok létrehozták a Q-pop műfaját, melyre nagy hatással volt a koreai K-pop.[24][25][26]
Hagyományok
Madjar törzs
Az ország északkeleti részén (saját legendáik szerint közel 1500 éve) él a madjarok törzse. A szétszórt, laza településformákon kb. 2000 család tartja magát madjarnak, bár nyelvük már kazah. Az utóbbi évtizedeket leszámítva nem tudtak arról, hogy rokon népeik lehetnek. A 90-es években (magyar kutatók közreműködésével) elvégzett genetikai vizsgálatok szerint a génmarkerek kontrollcsoportokkal történt összehasonlító vizsgálatai alapján az alföldi magyarsággal állnak legközelebbi genetikai kapcsolatban.
2007. július 4-8-ig rendezték meg Arkalikban a Kurultajt (madjar törzsi gyűlés), amelyen Magyarország meghívottai is részt vettek. Ezt követően, július 10-én a madjar vezetők és a magyarországi résztvevők megállapodást kötöttek a hagyományok és népi kulturális értékek kölcsönös megőrzéséről.[27]
A korábbi kapcsolatfelvétel folytatása a 2008. augusztus 8-ától augusztus 10-éig megrendezésre kerülő magyarországi (Kunszentmiklós, Bösztörpuszta) Kurultaj, amelyen számos hagyományőrző csoport mellett Kazahsztán madjar törzsének képviselői is részt vesznek.[28]
Gasztronómia
Képek a kultúráról
-
Kazah család egy jurtában a 20. század elején
-
Kazah postabélyeg
-
Népi hangszerek egy postabélyegen (1990)
-
Nemzeti kosztüm
-
Egy tányér lóhús
Sport
Ökölvívás
A kazah ökölvívók az amatőr ökölvívó-világbajnokságokon több aranyérmet is szereztek.
- Bolat Zsumagyilov (1999)
- Gennagyij Golovkin (2003)
- Galib Zsafarov (2003)
- Jerdosz Zsanabergenov (2005)
- Szerik Szapijev (2005, 2007)
Kerékpározás
Kazahsztáni orosz Alekszandr Vinokurov profi országúti kerékpáros, a Pro Team Astana versenyzője.
Olimpia
Kazahsztán sportolói 2012-ig 16 aranyérmet szereztek a nyári olimpiai játékokon – ebből 6-ot ökölvívásban, és 3 alkalommal nekik ítélték a legtechnikásabb ökölvívónak járó Val Barker-díjat is – és 1-et a téli olimpiákon.
olimpiai bajnokai:
|
|
Ünnepek
Date | név | helyi név | megjegyzés |
---|---|---|---|
Jan 1-2 | Újév | Жаңа жыл Новый Год |
|
Jan 7 | Ortodox karácsony | Рождество Христово |
Hiv. ünnep 2007 óta |
Mar 8 | Nemzetközi nőnap | Халықаралық әйелдер күні Международный женский день |
|
Mar 21-23 | Novruz | Наурыз мейрамы | Eredetileg a perzsa újév , hagyományosan egy tavaszi ünnep, amely egy új év kezdetét jelöli. |
Máj 1 | Kazahsztáni népi egység napja | Қазақстан халқының бірлігі мерекесі | |
Máj 7 | A Haza megvédésének napja | Отан Қорғаушы күні День Защитника Отечества |
2013 óta ünnep |
Máj 9 | A Győzelem Napja | Жеңіс күні День Победы |
A volt SZU nagy részében ünnep |
Júl 6 | A Főváros Napja | Астана күні День столицы |
Az ország első elnökének születésnapja |
Aug 30 | Az alkotmány napja | Қазақстан Республикасының Конституциясы күні День Конституции Республики Казахстан |
|
A Mekkai zarándoklat utolsó napja | Íd al-Adháa | Құрбан айт Курбан айт |
2007 óta hiv. ünnep |
Dec 1 | Az első elnök napja | Тұңғыш Президент күні День Первого Президента |
2013 óta ünnep |
Dec 16-17 | A Függetlenség Napja | Тәуелсіздік күні День независимости |
Függetlenség a Szovjetuniótól |
- Egyéb vallási ünnepek:
- Corban Fesztivál
- Az arab "cordan" szó "áldozat bemutatás"-t jelent. Mikor elérkezik ez a nap, a kazahok ökrök vagy birkát ölnek áldozatként, szórakoztatják vendégeiket, és megajándékozzák barátaikat, rokonaikat.
- Böjt-végi Fesztivál a muszlimok szent hónapjának, a Ramadánnak utolsó napja. Az iszlám szokások szerint ekkor (iszlám naptár szerint) minden felnőtt kazahnak tartózkodnia kell az evéstől és ivástól napkeltétől napnyugtáig. Ezen hónap kezdete és vége attól függ, mikor jelenik meg az újhold. Mikor a böjt véget ér, vidám ünnepség veszi kezdetét.
Jegyzetek
- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank
- ↑ Kazahsztán (magyar nyelven). Kazah Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége. [2014. december 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ a b c d e f Általános információk (magyar nyelven). Kazah Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége. [2015. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776
- ↑ a b c d e f Országok lexikona A-Z, 2007
- ↑ Látványos műholdképek mutatják a kőolajtermelés hatásait – Origo.hu, 2012. április 23.
- ↑ pogoda.ru
- ↑ NOAA
- ↑ http://www.svali.ru/catalog~42~38111~index.htm
- ↑ http://www.kazakhstan.orexca.com/kazakhstan_nature_parks.shtml
- ↑ https://index.hu/belfold/2017/08/10/visszaadtuk_kazahsztan_diktatoranak_a_rabot_akivel_leszamolna/
- ↑ https://index.hu/kulfold/2017/07/26/nazarbajev_abljazov_kiadatas_magyarorszag_kazahsztan_baltas_gyilkos_ketto/
- ↑ Kazakhstan abolishes the death penalty: www.france24.news (2021. január 2.) (Hozzáférés: 2021. január 2.) nincs elsődleges cím, [halott link]
- ↑ Kazah nép teljes kormánya menni levesbe (Index.hu, 2019-02-21)
- ↑ Lemondott Közép-Ázsia Kádár Jánosa (Index.hu, 2019-03-19)
- ↑ Токаев вступил в должность президента Казахстана (Kommersant.ru, 2019-03-20)
- ↑ Выберем пятилетку досрочно (Kommersant.ru, 2019-04-10)
- ↑ Токаев принял присягу и вступил в должность президента Казахстана (Kommersant.ru, 2019-06-12)
- ↑ https://web.archive.org/web/20110722142449/http://www.eng.stat.kz/news/Pages/n1_12_11_10.aspx
- ↑ Vámunió
- ↑ a b c https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/kz.html
- ↑ http://www.nationsencyclopedia.com/Asia-and-Oceania/Kazakhstan-TRANSPORTATION.html
- ↑ Bajkonur – a következő ötven év – Úrvilág cikk
- ↑ Hip Hop around the World: An Encyclopedia [2 volumes] (angol nyelven). ABC-CLIO (2018. december 31.). ISBN 9780313357596
- ↑ Laruelle, Marlene. The Nazarbayev Generation: Youth in Kazakhstan (angol nyelven). Rowman & Littlefield (2019. augusztus 30.). ISBN 9781793609144
- ↑ March 2016, Zhanna Shayakhmetova in Culture on 26: Kazakh Pop Music Experiencing Heyday. The Astana Times , 2016. március 26. (Hozzáférés: 2019. október 9.)
- ↑ Forrás: Magyarok Világszövetsége, sajtótájékoztató
- ↑ Forrás: www.kurultaj.hu
További információk
- Kazah Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége (magyar, angol, kazak)
- A magyaroknak Kazahsztánról, a nagykövetség kiadványa (magyar)
-
A Wikimédia Commons tartalmaz Kazahsztán témájú médiaállományokat. -
A Kazahsztán címszó megtalálható a magyar Wikiszótárban.