Ugrás a tartalomhoz

Rátót

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a Vas vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Rátót (egyértelműsítő lap).
Rátót
A Széll-kastély
A Széll-kastély
Rátót címere
Rátót címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSzentgotthárdi
Jogállásközség
PolgármesterFülöp Tamás (független)[1]
Irányítószám9951
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség243 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség37,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,27 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 57′ 50″, k. h. 16° 25′ 40″46.963889°N 16.427778°EKoordináták: é. sz. 46° 57′ 50″, k. h. 16° 25′ 40″46.963889°N 16.427778°E
Rátót (Vas vármegye)
Rátót
Rátót
Pozíció Vas vármegye térképén
Rátót weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rátót témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rátót (németül: Neustift) község Vas vármegye Szentgotthárdi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Körmendtől 15 kilométerre nyugatra, a Lahn-patak bal partján fekszik a 8-as főút mellett. Utóbbiból itt ágazik ki a 7461-es út Rábagyarmat és Csörötnek felé.

Területén áthalad a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonal, amelynek egy megállója is van itt (Rátót megállóhely); utóbbi közúti elérését a 8-as főútból észak felé kiágazó 87 308-as számú mellékút biztosítja.

Története

[szerkesztés]

Rátót a hagyomány szerint eredetileg Gasztony majora volt. 1428-ben Rathodfolua néven említik először, ekkor Péter deáknak 4 adózó jobbágyportáját említik a helységben.[3] Neve a régi magyar Ratolt személynévből származik, melynek előzménye a német Ratold személynév. 1460-ban Poss. Ratholthfalwa, 1482-ben "Poss. Ratholthfolua al. nom. Vnakatheleke" néven említik. A Herman nembeli hermani Rátolt cs. birtoka volt.[3]

A katolikus templom
Rátót, Széll-kastély légi felvételen

Vályi András szerint "RÁTÓT. Magyar falu Vas Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Rába Sz. Mihályhoz közel, mellynek filiája, határbéli földgye termékeny, egyéb javai is meglehetősek, szőleje nintsen."[4]

Fényes Elek szerint "Rátót, magyar falu, Vas vármegyében, a gréczi országutban, ut. p. Rába Sz. Mihály; 184 kath. lak., termékeny róna határral. Diszesiti a Cseh uraság lakháza"[5]

1865-ben vásárolt itt birtokot Széll József, melyen egy földszintes udvarház állt. Ezt fia, Széll Kálmán reprezentatív, 18 szobás kastéllyá építtette át.

Vas vármegye monográfiájában "Rátót, magyar község, 32 házzal és 205 r. kath. vallású lakossal. Vasúti állomás, posta- és távíró helyben van. A község a gráczi vasútvonal mellett fekszik."[6] "Itt van Széll Kálmánnak, a kitünő államférfiunak, Magyarország volt pénzügyminiszterének szép és nemes izléssel berendezett, kényelmes ujabbkoru kastélya és parkja. Ugy a nagyszabásu kastély, mint a remek, párját ritkitó növényzetü park a vármegye legszebbjei közé tartozik s nevezetessé teszik Rátótot, mely az illusztris államférfiunak kedvencz nyaralója. Közvetlenül a park mellett vezet el a vasútvonal és az állomás nehány lépésnyire van a park bejáratától. A parktól, az ellenkező oldalon, széles út választja el a majorságokat és gazdasági épületeket, ahol Széll Kálmán mintagazdasága és világhírü állattenyésztése van, mely immár az egész világ gazdaközönségének mintául szolgálhat és mint a német gazdák 1897. évi magyarországi tanulmányútja alkalmából, Rátóton időzve, egy német gazda megjegyezte, "az állattenyésztés tudományának a végletekig vitt, raffinált tökélye. A község földesurai 1848 előtt a Széll és Cseh családok voltak. "[6]

1910-ben a községnek 358 magyar lakosa volt. Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. A kastély jól átvészelte a második világháborút, de ezután az ország többi kastélyához hasonló sorsra jutott. Hatalmas könyvtárát, levelezési anyagait, berendezését nagyrészt széthordták, minden az enyészeté lett. Csak néhány könyvet találtak meg utólag a falu házainak padlásán. A Széll Kálmánt ábrázoló nagyméretű festmény az önkormányzat épületébe került. Előbb gépállomás, majd kultúrház, később iskola működött benne. Kastélyszállóvá való átalakítása 2003-ban kezdődött el. A 4*-os hotel 12 szobával 2011. január 5-én nyitott meg.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Huszár Gyula (független)[7]
  • 1994–1998: Tilinger István (független)[8]
  • 1998–2002: Ulrich Zoltán Lászlóné (független)[9]
  • 2002–2006: Nagyné Szalay Ildikó Márta (független)[10]
  • 2006–2010: Málics Ferenc (független)[11]
  • 2010–2014: Málics Ferenc (független)[12]
  • 2014–2015: Málics Ferenc (független)[13]
  • 2015–2019: Domiterné Molnár Annamária (független)[14]
  • 2019–2024: Domiterné Molnár Annamária (független)[15]
  • 2024– : Fülöp Tamás (független)[1]

A településen 2015. december 6-án időközi polgármester-választást tartottak,[14] az előző polgármester halála miatt.[16] A posztért három jelölt indult, de a győztes egymaga a szavazatoknak több mint 85 %-át szerezte meg.[14]

A 2024. június 9-i önkormányzati választás után Rátóton, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, mert szavazategyenlőség alakult ki két független jelölt, Siklér Ferenc Tibor és Fülöp Tamás között.[17] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2024. szeptember 15-én tartották meg, s ezen kis különbséggel Fülöp Tamás lett a befutó.[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
306
311
291
270
221
226
237
231
241
243
2013201420152016201720182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,1%-a magyarnak, 0,8% németnek, 1,7% szlovénnek mondta magát (2,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 87,2%, evangélikus 0,4%, református 1,2%, felekezet nélküli 2,5% (7,4% nem nyilatkozott).[18]

2022-ben a lakosság 95,2%-a vallotta magát magyarnak, 3,5% németnek, 1,3% szlovénnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 62,3% volt római katolikus, 0,4% református, 0,4% görög katolikus, 1,7% egyéb keresztény, 1,7% egyéb katolikus, 7,8% felekezeten kívüli (25,5% nem válaszolt).[19]

Nevezetességei

[szerkesztés]
A község régi tűzoltókocsija
  • Széll-kastély – Széll Kálmán kastélya a 19. században épült, 1890-ben Hauszmann Alajos tervei szerint felújították. Gyakran megfordult itt Deák Ferenc is, aki a hagyomány szerint 13 fát ültetett az aradi vértanúk emlékére. A Láhn-patak partján álló fák közül mára már öt elpusztult, helyükre újakat ültettek. Az itt álló obeliszkkel együtt ma is a község emlékhelye, ahol minden év október 6-án koszorúzást rendeznek.
  • Római katolikus temploma 1991-ben épült. Háromhajós, fa haranglábas épület.
  • Aradi-park
  • A legényanya című magyar film.

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c Rátót települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. szeptember 15. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  4. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  5. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. ↑ a b Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Budapest 1898.
  7. ↑ Rátót települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Rátót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  9. ↑ Rátót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  10. ↑ Rátót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  11. ↑ Rátót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  12. ↑ Rátót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  13. ↑ Rátót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  14. ↑ a b c Rátót települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. december 6. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
  15. ↑ Rátót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
  16. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015 (Hozzáférés: 2020. június 18.)
  17. ↑ Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!
  18. ↑ Rátót Helységnévtár
  19. ↑ Rátót Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rátót&oldid=27692481”