Káld
Káld | |||
Műemlék római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Sárvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Vida Károly (független)[1] | ||
Irányítószám | 9673 | ||
Körzethívószám | 95 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 968 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 24,65 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 42,44 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 09′ 47″, k. h. 17° 02′ 45″47.163130°N 17.045760°EKoordináták: é. sz. 47° 09′ 47″, k. h. 17° 02′ 45″47.163130°N 17.045760°E | |||
Káld weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Káld témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Káld község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Sárvártól 16 kilométerre délkeletre, Sümegtől 35 kilométerre északnyugatra fekszik, a 84-es főút mellett.
Központján, annak főutcájaként a 8437-es út húzódik végig, az köti össze a falutól délre elhelyezkedő Pusztalánc külterületi településrészével, illetve a déli szomszédságában fekvő Vashosszúfaluval is.
Vasútvonal ma nem érinti, az 1970-es évek közepéig azonban áthaladt rajta a Sárvár–Zalabér-Batyk-vasútvonal, amelynek két megállási pontja is volt itt: Sárvár felől sorrendben előbb Káld állomás a lakott területétől keletre, a vasútvonal és a 84-es főút keresztezésénél, majd Pusztalánc állomás a névadó településrész mellett.
Története
[szerkesztés]Káld már az Árpád-kor-ban is lakott hely volt.
Nevét 1255-ben említik először az oklevelek Cald néven. Később többféle formában is írták: Kaáld, Káld, Felső-Káld, és Alsó-Káld néven is.
A hagyományok szerint Árpád egyik unokája - a Horka méltóságot viselő Káld - Levente fia kapta szállásterületként a Káli medencét és környékét, s tőle kapta nevét a falu is.
A tatárjárás után V. István király Bana fia Páris-nak adott itt egy részbirtokot. A későbbiekben e Páris alapította a Káldy családot.
1530 és 1532 körül a törökök felégették a falut, lakói ekkor elmenekültek, majd új helyen, a mai falu helyén építették fel újra a települést. A két részből álló új falut Alsó- és Felső-Káld néven nevezték egy ideig.
1877-ben egy nagy tűzvészben a falu nagy része leégett, 1919-1920-ban pedig a spanyolnátha-járvány itt is pusztított.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Ifj. Skriba Lajos (Káldért, Falunkért Mozgalom)[3]
- 1994–1998: Ifj. Skriba Lajos (független)[4]
- 1998–2002: Ifj. Skriba Lajos (független)[5]
- 2002–2006: Ifj. Skriba Lajos (független)[6]
- 2006–2010: Simonics Pál (független)[7]
- 2010–2014: Ifj. Vida Károly (független)[8]
- 2014–2019: Dr. Schmidt József (független)[9]
- 2019–2024: Vida Károly (független)[10]
- 2024– : Vida Károly (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 1105 | 1087 | 1065 | 1062 | 1019 | 999 | 968 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,7%-a magyarnak, 1,4% németnek, 4,2% cigánynak mondta magát (12,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,1%, református 1%, evangélikus 5,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 3% (16,7% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,9% németnek, 0,8% románnak, 0,2% szerbnek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 55,2% volt római katolikus, 3,9% evangélikus, 2,6% református, 0,3% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 6,1% felekezeten kívüli (30,1% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus temploma, melyet Keresztelő Szent Jánosnak szenteltek késő barokk stílusban épült.
- Káldy-kastély
- Maróthy-kastély
- A településen áthalad az Országos Kéktúra.
Híres szülöttei
[szerkesztés]- Farkas Jenő gépészmérnök, járműtervező, a Ford vállalat munkatársa.
- Oláh Edit rákkutató, az MTA tagja
Források
[szerkesztés]- Fejér C.: VII. 3. 39.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Káld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Káld települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Káld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
- ↑ Káld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
- ↑ Káld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
- ↑ Káld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
- ↑ Káld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ Káld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ Káld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 22.)
- ↑ Káld Helységnévtár
- ↑ Káld Helységnévtár