Ugrás a tartalomhoz

Porpác

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Porpác
Mária Szeplőtelen Szíve templom
Mária Szeplőtelen Szíve templom
Porpác címere
Porpác címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSárvári
Jogállásközség
PolgármesterSchimmerné Schweiger Katalin (független)[1]
Irányítószám9612
Körzethívószám95
Népesség
Teljes népesség166 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség20,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,2 km²
Földrajzi nagytájNyugat-magyarországi peremvidék[3]
Földrajzi középtájVas–Soproni-síkság[3]
Földrajzi kistájGyöngyös-sík[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 14′ 31″, k. h. 16° 48′ 08″47.241900°N 16.802169°EKoordináták: é. sz. 47° 14′ 31″, k. h. 16° 48′ 08″47.241900°N 16.802169°E
Porpác (Vas vármegye)
Porpác
Porpác
Pozíció Vas vármegye térképén
Porpác weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Porpác témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Porpác község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Gyöngyös-sík keleti részén, Sárvártól 10 kilométerre nyugatra, Bögöttől 3 kilométerre nyugatra található.

Megközelítése

[szerkesztés]

Zsáktelepülés, közúton csak Bögötön keresztül érhető el a 88-as főútról Sárvár nyugati határszélénél letérve, a 8458-as úton.

Közigazgatási területén áthalad a Hegyeshalom–Porpác-vasútvonal és a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal közös szakasza, de megállási pontjuk nincs a községben; a település nevét viselő Porpác vasútállomás valójában Bögöt és Csénye határvonala közelében, de előbbi területén helyezkedik el, Porpác központjától a távolsága körülbelül 3,5 kilométer.

Története

[szerkesztés]

A Savariából Arrabonába vezető római hadiút porpáci szakaszát már az 1870-es években említik. Ugyanekkortól fogva ismertek voltak a határban emelkedő sírhalmok, amelyekről a 20. század elején végzett feltárás alapján lehetett megállapítani, hogy a kora vaskorból származnak. Ezen kívül csak egy véletlenszerűen előkerült kőkoporsóról lehetett tudni.

Porpác neve esetleg szláv származású. Először 1321-ben fordul elő Kápolnafölde határjárásában. 1329-ben a király pecöli Zarka Miklósnak adományozta. Az ekkor elvégzett határjárásban említik a római utat is (Vtteuim = öttevény néven). A középkorban sokáig a Zarka volt a fő birtokosa, velük nyilván rokonságban álló egyéb köznemesi családok is előfordulnak itt. 1548-ban Porpác Erdődy Péteré volt. Az ekkor feltűnő Nemesporpácon kisnemesek laktak. Utóbbi a 17. században a porpáci Darázs (Darás) családé lett. Darázs (Darás)- és Pórporpác közigazgatásilag csak 1863-ban egyesült.

A két középkori – kora újkori falucska régészeti maradványait még nem ismerjük, feltehetően a mai belterületek alatt kereshetők. A helyi hagyomány szerint a darázsporpáci Felsőtemetőben valamikor templom volt. Ennek bizonyítására még további kutatásokra van szükség.

Pórporpác: A településrész valószínűleg középkori eredetű. A gazdasági központja a ma is különálló Csókakő major volt. A majorban található jelentős számú, ma már romos cselédlakás, a nyugati részén pedig a gazdatiszti lakás áll. Az északnyugati sarokban pedig korszerű gazdasági épületek sorjáznak. A Csókakő major kezdete nem ismeretes, de a feltételezések szerint a 17. századig nyúlhat vissza.

Pórporpác gyakorlatilag a Rátka-patak bal partjának magaslatára települt, melyet a templom és a volt iskola zár le. Eredeti kiterjedése a Kossuth utca volt, mely a 20. század elején a Dózsa utcával bővült.

Darázsporpác urai: A porpáczi Darás família régi Vas vármegyei nemesi család volt, első ismert őse porpáczi Darás Imre volt, akinek fiait, Mátét és Vendelt 1470-ben említették egy okiratban. Darás Benedek és fiai, Darás Imre, Oarás Máté – valamint a szintén itt birtokos Porpáczy család tagjai – 1555-ben kaptak nádasdi és fogarasföldi báró Nádasdy Tamás nádortól új adománylevelet darázsporpáci (más néven kisporpáci) birtokaikra. Rudolf király 1583-ban Darás Máténak adománylevelet állított ki a Vas vármegyei Felsőpatyra. A família darázsporpáci birtokadományát 1748-ban Mária Terézia királynő is megerősítette. Az 1754-55-ös országos nemesi összeírás alkalmával a Darás család 12 tagját említették Vas vármegyei birtokos nemesként.[4]

Porpác község fejlődése a Vép felőli útkapcsolat kiépítésének elmaradásával jelentősen visszaesett, ma csak Sárvár felől érhető el a zsákfalu. Az út visszaállítására tervek készültek, anyagi forrás hiányában azonban elmaradt.

A település határában Vát községgel közösen repülőtér építését tervezték Savaria Airport néven.[5] A repülőtér kérdéséről népszavazást tartottak 2009. április 5-én, melyben a többség támogatásáról biztosította a beruházást.[6] A kormány 2009. december 30-án kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította a projektet. A repülőtér-építésről üzleti tervet soha sem hoztak nyilvánosságra és tényleges befektető sem akadt a projektre. A szakmailag és gazdaságilag is teljesen megalapozatlan terv néhány év múlva elhalt, a kormány a projektet 2012 augusztusában törölte a kiemelt jelentőségű projektek közül.[7]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Süle Ferenc (független)[8]
  • 1994–1998: Boros Béla (független)[9]
  • 1998–2002: Boros Béla (független)[10]
  • 2002–2006: Boros Béla (független)[11]
  • 2006–2008: Boros Béla (független)[12]
  • 2008–2010: Poócza Tamás (független)[13]
  • 2010–2012: Joós Attila (független)[14]
  • 2012–2014: Tóth Teodóra Erzsébet (független)[15]
  • 2014–2019: Tóth Teodóra Erzsébet (független)[16]
  • 2019–2021: Tóth Teodóra (független)[17]
  • 2022–2024: Schimmerné Schweiger Katalin (független)[18]
  • 2024– : Schimmerné Schweiger Katalin (független)[1]

A településen 2008. december 21-én időközi polgármester-választást tartottak,[13] az előző polgármester lemondása miatt.[19] Ugyanilyen okból kellett időközi választást tartani Porpácon nem sokkal a következő önkormányzati ciklus félideje előtt, 2012. május 20-án is.[15][20] 2022. június 26-án ismét ugyanilyen okból került sor időközi polgármester-választásra, Tóth Teodóra 2021. augusztus 17-én ugyanis lemondott.[21] A veszélyhelyzet megszűnése után lehetett kiírni a választás időpontját.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
135
128
132
148
158
162
166
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,3%-a magyarnak, 0,7% németnek mondta magát (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 83,7%, református 2,8%, evangélikus 0,7%, felekezet nélküli 2,1% (9,9% nem nyilatkozott).[22]

2022-ben a lakosság 92,4%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% örménynek, 1,3% németnek, 1,3% cigánynak (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,9% volt római katolikus, 7% evangélikus, 0,6% református, 1,3% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 6,3% felekezeten kívüli (38,6% nem válaszolt).[23]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Mária Szeplőtelen Szíve templom
  • Út menti kőkeresztek
  • Darázsporpáci temető szép táji környezetben, kőkeresztekkel

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Porpác települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 21.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. [Porpác Építési Örökségvédelmi Hatástanulmánya - Gergye Péter-2006.]
  5. Savaria Airport honlapja. [2012. november 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 6.)
  6. Tudósítás a népszavazásról – Vas Népe, 2009. április 5
  7. IHO - Repülés - Nem lesz Savaria repülőtér. iho.hu. (Hozzáférés: 2019. július 14.)
  8. Porpác települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. Porpác települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  10. Porpác települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  11. Porpác települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  12. Porpác települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  13. a b Porpác települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. december 21. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  14. Porpác települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  15. a b Porpác települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. május 20. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  16. Porpác települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  17. Porpác települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  18. Porpác települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. június 26. (Hozzáférés: 2022. július 15.)
  19. 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  20. 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  21. Helyi Választási Bizottság Porpác 1/2022. (IV. 12.) határozata
  22. Porpác Helységnévtár
  23. Porpác Helységnévtár

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]