Palicka
Palicka (Plesca) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szilágy |
Község | Csizér |
Rang | falu |
Községközpont | Csizér |
Irányítószám | 457076 |
SIRUTA-kód | 140565 |
Népesség | |
Népesség | 159 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 1 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 315 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 05′ 04″, k. h. 22° 53′ 30″47.084423°N 22.891734°EKoordináták: é. sz. 47° 05′ 04″, k. h. 22° 53′ 30″47.084423°N 22.891734°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Palicka (románul Plesca) falu Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szilágy megyében, Szilágysomlyótól délkeletre, a Kraszna bal partján, Csizér és Krasznahorvát között fekvő település.
Története
[szerkesztés]A falu nevét az oklevelek 1471-ben említették először Palychka néven.
1481-ben a Horváti Peres család birtoka volt.
1481-ben Losonczi Bánffy András bácsi nagyprépost Palicska nevű birtokát is elzálogosította Losonczi Bánfy Mihálynak.
1487-ben Alsó- és Felsőpalyzka birtokot Horváthi Peres János fia András Keczeli Szele Mártonnak adta el.
1550-ben Felső-Paliczka id Peres Pál birtoka volt.
1554-ben Serédi Istvánt és Alagi Jánost iktatták be Alsó- és Felsőpaliczka részbirtokába.
A településről ezután nincs semmi adat egészen a 19. század elejéig, nagy valószínűséggel áldozatául esett az itt dúló hadaknak.
Az 1808-as összeíráskor birtokosok voltak itt: a gróf Teleki, Matocsi, Butyka, Dul, Jakab, Szilágyi, Vajna, Újfalvi, Katra, Málnási, Gyulai, Fodor és Szegedi családok.
1847-ben 192 görögkatolikus lakosa volt.
1890-ben 203 lakosából 1 magyar, 202 oláh, melyből 202 görögkatolikus, 1 izraelita. A házak száma 37 volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Krasznai járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus fatemploma.
Hivatkozások
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 197–199. o. Online elérés