Ugrás a tartalomhoz

Felsőegregy

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőegregy (Agrij)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
KözségFelsőegregy
Rangközségközpont
Irányítószám457005
SIRUTA-kód139946
Népesség
Népesség1072 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Népsűrűség32,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság303 m
Terület33,03 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 04′ 01″, k. h. 23° 05′ 58″47.067061°N 23.099388°EKoordináták: é. sz. 47° 04′ 01″, k. h. 23° 05′ 58″47.067061°N 23.099388°E
SablonWikidataSegítség

Felsőegregy (románul: Agrij) falu Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Zilahtól délkeletre, Szentpéterfalva, Egregypósa és Pusztarajtolc közt fekvő település.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevét az égerfákkal szegélyezett Egregy vizétől nyerte.

Története

[szerkesztés]

Felsőegregy (Egregy) nevét az oklevelek már 1310-ben említették.

1440-ben Egregh, 1440-ben Felegreg, 1639-ben Feleggregy, 1721-ben Fel-Egregj néven írták.

1310-ben Mikod bán fia Miklós mester birtoka volt, aki Károly Róbert királytól nyert kiváltságot arra, hogy Egregyen ő és utódai a sóval és más árukkal terhelt szekerek után az eddigi egy dénár vám helyett két dénárt szedhessenek. E kiváltságát azért nyerte, mivel a királyt első erdélyi útja alkalmából Egregy helységben királyi módon megvendégelte.

1440-1467-ig a Dobokai család birtoka volt, azonban Mátyás király Dobokai Miklós birtokrészét annak hűtlensége miatt elvette és a Mindszenti testvéreknek: Jánosnak, Mátyásnak és Miklósnak adta.

1619-ben Prépostvári Zsigmond birtoka volt, aki felegregyi részbirtokát a hozzá való igaz barátságáért Rétsei Pálnak adta.

1733-ban végzett összeíráskor Felegregyen 44 román családot számoltak össze.

1890-ben 925 lakosa volt Felegregynek, melyből 67 magyar, 13 német, 835 román, 10 egyéb nyelvű, ebből 19 római katolikus, 817 görögkatolikus, 18 görögkeleti, 20 református, 51 izraelita. A házak száma 197 volt.

Felsőegregynek a Meszes-hegység tövében lévő tavát az 1800-as évek végén köszvényben és csúzban szenvedők látogatták.

Felsőegregy a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Görögkatolikus fatemploma. Harangján 1676-os évszám olvasható.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 334–341. o. Online elérés