Ugrás a tartalomhoz

Somály

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Somály (Șumal)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
KözségMárkaszék
Rangfalu
KözségközpontMárkaszék
Irányítószám457234
SIRUTA-kód141991
Népesség
Népesség441 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság10
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 16′ 50″, k. h. 22° 33′ 57″47.280661°N 22.565913°EKoordináták: é. sz. 47° 16′ 50″, k. h. 22° 33′ 57″47.280661°N 22.565913°E
SablonWikidataSegítség

Somály település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Szilágysomlyótól északnyugatra, Bályok és Lecsmér közt fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Somály nevét 1452-ben említette először oklevél Somal néven.

1459-ben Sommal, 1546-ban Sommaly, 1656-ban Somály néven írták.

1452-ben az akkor Kraszna vármegyéhez tartozó Somály birtokába a Kusalyi Jakcs család tagjait Lászlót, Andrást és Erzsébetet iktatták be.

1459-ben Bályoki Szilveszter folytatott pert Szutori János és Tamás hatalmaskodásai ellen.

1550-ben I. Ferdinánd király parancsára Sommaly birtokába újból beiktatták a Szénás család tagjait: Istvánt, Andrást, Jánost, Pétert, Lászlót és Györgyöt, akik már ekkor is birtokosok voltak itt, de az arról szóló adománylevelüket elvesztették. A beiktatás ellen azonban tiltakozott Széplaki Benedek Péter Borzási Lukács nevében, akit ezért megidéztek.

1563-ban Ipp tartozékai közt szerepelt és a Szénás család birtoka volt.

1656-ban a Szénás családtól Bideskuti István gyermekei vették zálogba Somály birtokot.

1713-ban Vay Lászlónak is volt itt felerészben malma.

1806-ban végzett összeíráskor Somályon birtokosok voltak: a báró Bánffy, gróf Bethlen, Horváth, Tisza, Pécsi, Vér, Ravaszdi és Kabós nemes családok.

1847-ben 424 lakosa volt, ebből római katolikus 1, görögkatolikus 401, görögkeleti ortodox 4, református 18 volt.

1910-ben 808 lakosa volt, ebből 122 magyar, 686 román, ebből 687 görögkatolikus, 69 református, 34 izraelita volt.

A 20. század elején Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásához tartozott.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Görögkatolikus temploma 1773-ban épült. Anyakönyvet 1827-től vezetnek.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 341–344. o. Online elérés