Ugrás a tartalomhoz

Magyar kultúra

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Magyar kultúra minden olyan kultúra, mely bármely módon a magyar néphez köthető. Nagyfokú vándorlás miatt ez nem csak a Magyarország területén gyakorolt kulturális univerzálékat jelenti, hanem az egész világon megtalálható. A magyar kultúra a kereszténységben gyökerezik, amelyet erős családi értékei, történelmi hagyományai és jól megőrzött népi gyakorlatai hangsúlyoznak. A magyar néphagyományok közé tartozik a tánc, a zene, a hímzés, a díszített fazekasság, a mesék és a mitológia. A magyar népzene szerves része a magyarországi zenei kultúrának. A hagyományos népi hangszerek közé tartozik a citera, cimbalom, doromb, duda, kanászkürt, koboz, mandolin, tambura, tekerő, töröksip és ütőgardon.

Freskók és egy ólomüveg ablak a Mátyás-templom belsejében
Liszt koncertteremben - Theodor Hosemann 1842-ben készült rajza
Magyar néptánc csoport hagyományos viseletben
József Attila szobra A Dunánál című versének ihletésére a Parlament mellett, Marton László alkotása

Játék

[szerkesztés]

A magyar játék formái kapcsolódnak a természethez, az életmódhoz. Ez főleg kisgyermekek játékszereinél figyelhető meg.

A kisgyermekek hagyományos magyar játékszerei elsősorban Magyarországon őshonos növényekből készülnek, különösen népszerűek a több kemény héjú termésből, magból – mint például bab, csonthéjasok – készült zenélő játékok, amelyek a társas játékoknak is eszközei. „Erre csörög a dió, arra meg a mogyoró”. A felnőttek közt egyértelműen legnépszerűbbek a kártyajátékok, mint például a főleg Magyarországon gyártott, Schiller Tell Vilmos drámájának szereplőit ábrázoló Tell-kártyával (magyar kártya) játszott alsós kaláber, és talonmáriás, amit a Jókai-tarokkból is ismert egyik legnépszerűbb bemondásáról ultimónak, de általában csak ultinak neveznek, a kártyajátékokat sokan versenyszinten űzik.

Művészet

[szerkesztés]

A magyar kultúra gyökereit a népművészetre vezetjük vissza. Legősibbek a magyar népzene, népmese, néptánc és népköltészet emlékeink.

Zeneművészet

[szerkesztés]

A magyar zeneművészet legrégebbi emlékei a régi típusú magyar népdalok és gyermekdalok. Ezek a kvintkör kis részét használják, általában legfeljebb pentaton hangsorúak, a versszakok, a mondatokhoz hasonlóan többnyire ereszkedő szerkezetűek, zenetudományi kutatások utalnak arra, hogy ez az utóbbi tulajdonság a népvándorlás során fokozódott, a szerelem gyakori témája ezeknek a daloknak.

Híres zeneszerzőink sora Bakfark Bálint és Tinódi Lantos Sebestyén nevével kezdődik, majd a Sáry László Tyukodi pajtásáig ható Rákóczi-dallamkör (további példák: Ó, mely sok hal; Zöld erdőben) és az Esterházy-család munkája - Harmonia Caelestis - és támogatása gazdagította a magyar zeneművészetet.

A XIX. századtól, Liszt Ferenc munkássága olyan csúcsra repítette a magyar zeneművészetet, ami az egyetemes kultúrában a mai napig a leghíresebben képviseli Magyarország, a magyarok egész művészeti életét.

A XX. és XXI. században Bartók Béla és Ligeti György folytatták a világhírű sort.[1]

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és intézményei

[szerkesztés]

A magyar zeneművészeti felsőoktatás világviszonylatban is rendkívül jelentős, mintegy másfél évszázados múlttal rendelkezik. Létesítését először 1875-ben mondta ki a törvény. A mai egyetem elődje ekkor Liszt Ferenc lakásán jött létre, majd előbb, mint Zene- és Színművészeti akadémia a ma Régi Zeneakadémiának nevezett épületben, 1907-től pedig szintén Budapest klasszikus kulturális centrumában, a ma világhírű Liszt Ferenc-téri épületben nyerte el központját.

Első gyűjtőútja után már az új épületben lett zongoratanár Bartók Béla, aki A csodálatos mandarin után a 20-as évektől kezdett nemzetközileg is ismert lenni. A hangszeres tanszakok nagyon széles körűvé váltak, többek között ennek köszönhetők olyan csodák, hogy a francia zeneművészet csúcsáról a világhírű Rácz Aladár a vészkorszak ellenére hazaköltözött tanítani.

A zeneszerzés szakon Ligeti György, a zongora szakon Cziffra György (zongoraművész) vagy Fischer Annie karrierje is innen indult. Az egyetem épületeinek többsége a budapesti Nagykörút közelében van, a legújabb épület a Wesselényi utca 52-ben ("W52") Ligeti György zeneszerzőről kapta a nevét.

Táncművészet

[szerkesztés]
SAPP csoport, a magyar utcai táncművészet legismertebb előadócsoportja

A magyar táncművészet hagyománya a vidékenként változatos néptánc. A körtáncok közül leginkább ismert a karikázó, melyet nők adnak elő, a páros táncok közül a csárdás, a szólótáncok között pedig a legényes, a legnagyobb hagyományok Erdélyben, a népviseletéről is híres Kalotaszeg, Torockó környékén vannak.

Az államalapítás után kialakult nemzetközi kapcsolatok is több elemmel gazdagították a magyar táncéletet, de főleg a reneszánsztól új táncművészeti műfajok is létrejöttek, mint például az ungaresca vagy a hajdútánc.

A XIX.-XX. század fordulóján számos kezdeményezés indult a kortárs magyar táncművészet elindítására, ennek legelső nagy eredménye Bartók Béla két balettje A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin. Ezek a XXI. században is nagy hatásúak, az utóbbi alapján készült, 2015. december 31-éig csak némán, Mandarin címen játszott kortárstánc-darab, a Közép-Európa Táncszínház egyik leghíresebb előadása, a Harangozó Gyula-díjas Horváth Csaba rendezésében. E mellett ma a kortárs táncok szintén számos esetben megjelennek nyílt tereken, akár utcákon is.

Színpadi és utcai performansz művészek

[szerkesztés]

A táncművészet irányából érkező magyar alkotók gyakran mutatnak be különleges, szokatlan mozdulatokat is tartalmazó performanszokat. Ez megvalósulhat színpadi, akár táncszínház szerű körülmények között vagy akár közterületen.

Buday Enikő performer a Jazzaj EXTRA est magyar fellépő vendégeként
Vadas Zsófia és Vass Imre táncművészek Blaha Lujza téri performanszából

Magyarországon több közösségi hely teret ad kortárstánc irányából érkező alkotók speciális mozdulat-, mozgáselemeket tartalmazó színpadi performanszainak, ilyen például Budapesten a MüSzi. Olyan előadók, mint például Buday Enikő vagy Vass Imre többször élő zenei elemeket is felhasználva lépnek fel ezeken a helyeken, míg egyes művészek az utcán sétálóperformanszokat is adnak.

Szépirodalom

[szerkesztés]
József Attila "Születésnapomra" című versének kézirata

A magyar szépirodalom alapjai a népmesék és más népköltészeti műfajok, például az Egyszer egy királyfi népballada, melyet Arany László és Gyulai Pál gyűjtöttek össze a Kisfaludy Károly alapította Kisfaludy Társaság megbízásából.[2] A magyar népmesék sokszor szólnak a vándorlásról. Aprócska mag méretű kisfiúk, kislányok, legkisebb szegénylegények, vagy annak látszó álruhás királyfik, tündérek, öreganyák, öregapók, indák, erdők, griffek, sárkányok, táltosparipák és más lények népesítik be. A verses népköltészetben leginkább egyes mondókák maradtak meg kivételesen dallam nélkül, a többi automatikusan a zeneművészeti alkotásokhoz kapcsolódik. A népköltészetből ma is rengeteg alkotás alapja, ez is szájhagyomány útján terjed szabadon: "Száll a madár ágról ágra, száll az ének szájról szájra".

A szűkebb értelemben vett magyar irodalomtörténet legelső emlékei a Halotti beszéd és könyörgés és a magyar verstörténet kezdete az Ómagyar Mária-siralom.

A középkor nagy hatású (ám szórványosan megtalált) művei után az anyanyelvű magyar szépirodalom első igazán nagy korszaka a reneszánszban Balassi Bálint, majd Bornemisza Péter költészetével és Heltai Gáspár prózájával kezdődik.

A török után, a XVIII. század magyar irodalma lassan talált magára, ezután viszont a Kazinczy Ferenc vezette nyelvújítás adta meg a máig tartó lendületet. A lírai költészet mellett felemelkedett a színházi műfajok közül a dráma, valamint az eposz és regény, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János és Madách Imre nemzetközileg is ismertté váltak.

Modern magyar irodalom

[szerkesztés]

Vajda János és Ady Endre törekvései nagy hatással voltak arra, hogy a XX. század elején Osvát Ernő megalapította az 1941-ig, Babits Mihály haláláig létező Nyugat folyóiratot, ami a legnagyobb hatású volt a korszak magyar szépirodalmának történetében, többek közt az első jelentős írónő, Kaffka Margit is itt lett ismert, de teret kapott József Attila és Radnóti Miklós költészete, Szerb Antal munkássága és a korszak szinte minden jelentős szépírójának művei is.

Polgár Judit, Jung Attila és Zemlényi-Kovács Barnabás (ének, gitár, szavalat) József Attila Eszmélet című versére rögtönöznek a Budapesten a Szabadságszínpadon.
1945 után
[szerkesztés]

A náci majd szovjet megszállás után a magyar szépirodalom jórészt az anyaországon kívül élők munkái és kapcsolatai által minden korábbinál nemzetközibbé vált, a legismertebb költő Pilinszky János, prózában pedig Kertész Imre a Nobel-díj és hazai elismerései által egyaránt.

Az 1970-es évektől az erősen állampárt-felügyelt írószövetségen belül működött először Fiatal Írók József Attila Köre - FIJAK -, majd 1981-1982-től máig már szélesebben József Attila Kör néven kiemelten fiatal írókat is tömörítő szervezet. Bár ma már több hasonló nívós társaság létezik, a JAK a JAK-füzetek és ma már más önálló egyesületi tevékenységei révén még mindig a fiatal magyar költészet és próza egyik legfontosabb közvetítője, ajánlásai alapján több szerző is József Attila-díjas elismerésben részesült.

Fotó- és filmművészet

[szerkesztés]

XX. századi úttörők

[szerkesztés]
Részlet Garas Márton (1881-1930) 3 hét című filmjéből (1917)

1906-tól a Magyar Fényképezők Országos Szövetsége célul tűzi ki, majd meg is valósítja az első szakiskolai szervezett fotóstanfolyamokat. Az oktatás egyik vezetője Mai Manó, aki haláláig (1917) vezette a Fény című lapot a fényképészetet, mint szakmát ismertette el.

A fotó- és filmszakmát művészi szinten elismertető úttörők idősebb és ifjabb Uher Ödön voltak. Idősebb Uher Ödön (1859-1931) már 1912-től készített némafilmeket, amiket Garas Márton (1881-1930) munkái követtek. (Jelenleg nem áll rendelkezésünkre olyan magyar filmművészeti alkotás, amelyből a magyar hatóságok által igazoltan jogszerűen akár csak egy rövid mozgókép részlet is megjeleníthető a Wikimédia Commonson)

Analóg technológiával

[szerkesztés]

A fotó- és filmművészet mint önálló magasművészeti ágak kifejlődéséhez meg kell érteni, hogy a fényképek és filmek kezdetben drága nyersanyagra készültek. Jóllehet, főleg a fotózásnál, már az 1920-as években a Kassák-kör körül, Hevesy Iván és Kálmán Kata fotóinál már elindultak az iparművészeti törekvések, elsősorban a szociofotó területén, témaválasztásában egészen az 1970-es évekig ez volt Magyarországon a fotóművészet egyik legfőbb területe. A film területén az 1930-as évektől Székely István komolyabb, főleg klasszikus irodalmi filmjei, majd új, például Balázs Béla által írt forgatókönyvekkel elsőként többek között Szőts István, Radványi Géza, Fábri Zoltán juttatták a magyar filmet a nemzetközileg is elismert legmagasabb művészi szintre.

A magyar fotó- és filmművészet fejlődése szempontjából jót tett egyrészt az 1963 utáni (legalábbis az '56-hoz képest mérhető) csekély politikai enyhülés, másrészt a technológia is kissé olcsóbb vált. Több művész, például Dárday István, Szalai Györgyi, Jancsó Miklós, Ország Lili, a fotó- és filmművészetben egyaránt jelentőset alkottak, az absztrakció fontos jellemzője volt ennek a korszaknak és általában meggyökeresedett egy szabadabb stiláris gondolkozás.

425x329 pixel méretű állókép Bódy Gábor: Nárcisz és Psyché című filmjéből, melyet a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet szolgáltatott vissza a közösségnek

1970 után üstökösként robbant be és a korszak egyik legjelentősebb alkotója lett a FIPRESCI életműdíjjal is kitüntetett Bódy Gábor, aki kultuszfilmekké vált kísérleti filmeket rendezett, az egyik legismertebb ilyen például a Weöres Sándor-alapján többek között Pilinszky János szerepeltetésével készült Nárcisz és Psyché.

A film 1980-ban közpénzből készült (finanszírozás aránya: 100%), ennek ellenére 2015-ig nem volt egyetlenegy más, közpénzt felhasználó mozgóképi művészeti alkotásból a közösségnek visszaadott egyetlen képkocka sem.

Így az 1980-as évek elejére elérkezik egy olyan korszak, mely a magyarországi összművészetben (v. ö. pl.: '180-as Csoport), így a fotó- és filmművészetben, elhoz egy elég nagyfokú autonómiát, a filmművészetben sok más jelentős művész mellett például Jeles András és Tarr Béla indítanak az analóg korszak végéig mélyreható változásokat, de a digitális korszak művészetére is van hatásuk, mely nagyjából 2010-re Magyarországon is a fotó- és filmművészetben egyazon mód elfogadott technológiává válik.

Digitális korszak

[szerkesztés]

2006 után a digitális filmtechnika elérte a filmművészeti elfogadottság szintjét, ezt az is mutatja, hogy az Európai Unió elkezdte támogatni a digitális vetítéseket. Ez a technika a kultúra természetéhez hasonlóan jó lehetőséget ad a remixelésre is, amint azt megmutatja például Pálfi György: Final cut című filmje is.

Dankaházi Lóránt: Busó portré

A digitális film- és fotóművészetnek számos szabad kulturális tere nyílt, a legismertebb ezek közül talán a Wikimédia Commons. Ezek a terek nagyon jól kereshetők is, így egyre digitális fotóművész jelenik meg rajtuk, mint például Kémenes Bernadette, Györfi Rita, Dankaházi Lóránt, Fekete Attila és mások.

Háború utáni jelentősebb európai játékfilm díjak

[szerkesztés]

Szabadművészet

[szerkesztés]

A XXI. században a magyar kultúrában is elindult a szabad kulturális forradalom, és ezen belül a magyar művészetben is.

A magyar szabad művészek közül már több zenész, költő, képzőművész, színész tette közzé szabadon 1-1 művét vagy arról készült felvételt, egyszerű reprodukciót a Wikimédia Commonson vagy más helyeken valamely Creative Commons vagy más, néhány jogot visszaadó licenc alatt, így a szabadművészet a művészeti mozgalmak között fontossá vált Magyarországon is.

Művészeti közösségek

[szerkesztés]
Egy rövid, szabad mozgóképsor a 8. kerületi Gólyát bemutató filmből

A magyar művészeknek szerte a világon több közössége van. A nemzetközi kapcsolatot tartók általában valamilyen erős autoritás alatt állnak, kivéve az olyan, hálózati alapon szerveződőket, mint például a Magyar szabad művészek.

Ugyanakkor helyi csoportok is vannak, melyek a művészeti tevékenység fenntartását más, önfenntartó módokon egészítik ki, ilyen például Budapest 8. kerületében, az Auróra, Gólya vagy Müszi.

Építészet

[szerkesztés]
Városi
Népi
Történelmi

Tudomány

[szerkesztés]

Orvostudomány

[szerkesztés]
Semmelweis Ignác

A magyar orvostudomány több világhírű orvost adott a világnak.

Semmelweis Ignác az anyák megmentője az aszepszis módszerének feltalálója. Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos izolálta a 30-as évek elején a C vitamint. Pető András mozgásterepeuta, a világhírű nemzetközi Pető Intézet alapítója.

Matematika

[szerkesztés]

A magyar tudomány leghíresebb területei közé tartozik a matematika is.

Bolyai János világhírű matematikusunk a modern fizika számára nélkülözhetetlen nem-euklédeszi geometriát alkotta meg. Neumann János példát mutatott a világnak azzal, hogy a szellemi monopóliumokat elutasítva leginkább a Shannon-féle elvek kibontakoztatásával és továbbfejlesztésével megalapozta az információs társadalmat létrehozó kultúrtörténeti fordulatot a világ számára.

Nobel-díjasok

[szerkesztés]
Szent-Györgyi Albert
Wigner Jenő
Oláh György
Magyar vagy magyar származású Nobel-díjasok
Év Személy Terület Megjegyzések
1905 Lénárd Fülöp fizikai
1914 Bárány Róbert orvosi magyar származású osztrák Nobel-díjas
1925 Zsigmondy Richárd kémiai magyar származású osztrák Nobel-díjas
1937 Szent-Györgyi Albert orvosi
1943 Hevesy György kémiai
1961 Békésy György orvosi
1963 Wigner Jenő fizikai (megosztva)
1971 Gábor Dénes fizikai
1976 Daniel Carleton Gajdusek matematikai szlovák-magyar származású amerikai Nobel-díjas
1976 Milton Friedman közgazdasági magyar származású amerikai Nobel-díjas
1986 Elie Wiesel béke Romániában született, magyar zsidó származású, amerikai Nobel-díjas.

Saját bevallása szerint nem tartja magát magyarnak, de gyerekkorában a jiddis anyanyelve mellett, amely a család elsőrendű társalgási nyelve volt, a helyzet követelményei szerint természetszerűen használták a német, magyar és román nyelveket is, és gyerekként rajongott a magyar kultúráért.

1986 Polányi János kémiai (megosztva) Németországban született magyar származású kanadai Nobel-díjas
1994 Harsányi János közgazdasági (megosztva)
1994 Oláh György kémiai
2002 Kertész Imre irodalmi
2004 Herskó Ferenc kémiai (megosztva)

Szórakoztatóipar

[szerkesztés]

A magyar szórakoztatóipar leginkább a vigalmi – részben varieté – műfajokból fejlődött ki. Ide tartoznak például:

Galéria

[szerkesztés]

Művészet

[szerkesztés]

Videók

[szerkesztés]
Tánc és performansz
[szerkesztés]
Színház
[szerkesztés]
Költészet
[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. MTA - ZTI - Zenetudományi Intézet. [2014. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 20.)
  2. Csongrádi gyűjtés 2: a Gutenberg-projekt weblapján

Források

[szerkesztés]
Commons:Category:Hungarian culture
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar kultúra témájú médiaállományokat.