Ugrás a tartalomhoz

Andorra

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Andorra demográfiája szócikkből átirányítva)
Andorrai Fejedelemség
Principat d'Andorra (katalán)
Andorra zászlaja
Andorra zászlaja
Andorra címere
Andorra címere
Nemzeti mottó: Virtus Unita Fortior (latin)
(Egységben erősebb az erény)
Nemzeti himnusz: El Gran Carlemany

FővárosaAndorra la Vella
é. sz. 42° 30′, k. h. 1° 31′42.500000°N 1.516667°EKoordináták: é. sz. 42° 30′, k. h. 1° 31′42.500000°N 1.516667°E
Államformaparlamentáris választói diarchia
Vezetők
Francia társhercegEmmanuel Macron
Spanyol társhercegJoan-Enric Vives i Sicília
MiniszterelnökXavier Espot Zamora
TörvényhozásVölgyek Általános Tanácsa
Hivatalos nyelvkatalán
Beszélt nyelvekfrancia, spanyol, portugál
FüggetlenségAragón Koronától
Andorrai szerződés1278
Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint85 101 fő (2023)[1]
Rangsorban185
Becsült76 177[2] fő (2018)
Rangsorban185
Népsűrűség164 fő/km²
Rangsorban53.
Főbb etnikumokandorraiak 49%
spanyolok 25%
portugálok 12%
franciák 4%
Vallásokrómai katolikus 88,2%[3]
GDP2018
Összes3 218 000 millió USD[4] (155.)
PPP: 3 327 000 millió USD[5] (2015)
Egy főre jutó42 030 USD[6] (23.)
PPP: 49 900 USD[7]
HDI (2017)0,858[8] (35.) – magas
Gini-index27,21
Írástudatlanság0%
Földrajzi adatok
Terület467,63 km²
Rangsorban178.
Víz0,26%
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznemeuró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijelAND
Hívószám+376
Segélyhívó telefonszám
  • 112
  • 110
  • 116
  • 118
Internet TLD.ad
Villamos hálózat230 V/50 Hz
Elektromos csatlakozóC és F típus
Közlekedés irányajobb oldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Andorrai Fejedelemség témájú médiaállományokat.

Az Andorrai Hercegség, másként Andorrai Fejedelemség vagy Andorrai Völgység (katalánul Principat d'Andorra) a Pireneusok keleti részén, Franciaország és Spanyolország között elterülő ország, Európa 6. legkisebb állama, ezzel együtt a legnagyobb európai törpeállam és az Ibériai-félsziget legkisebb független országa. A Pireneusok völgyében egykor elszigetelt ország ma a turizmusnak és a kedvező adózási szabályoknak (ingyenes betegellátás, vámmentesség stb.) köszönhetően virágzik. Nemzetközi szervezeti tagsága: ENSZ (1993 óta).

Földrajz

[szerkesztés]
Andorra domborzati térképe

Domborzat

[szerkesztés]

Andorra a Pireneusokban fekszik, az átlagos tengerszint feletti magasság 1996 méter, legmagasabb pontja a Coma Pedrosa 2946 méterrel. A hegyvidéket három keskeny völgy tagolja Y alakban; a völgyben Spanyolország felé halad fő vízfolyása, a Valira folyó.

Vízrajza

[szerkesztés]

A legjelentősebb folyó a Valira, illetve annak két ága. A nagy félkört leíró Valira del Orient a magashegyi Pessons-tóból ered, az ország keleti részén. A Valira du Nord a legészakibb részen lévő Tristaina-tóból indul ki, nagyjából észak-déli irányban. A két folyó a fővárostól északra egyesül, innen Gran Valira néven halad tovább délre, Spanyolországba.

Az Estanys de Juclar

Andorra északkeleti részén található az Estanys de Juclar, az állam legnagyobb tava, amelynek 21,3 hektár a kiterjedése.[9]

Éghajlat

[szerkesztés]

Andorra klímája szomszédaival megegyező, de a hegyvidék miatt a telek zordabbak és a nyarak enyhébbek. A hóhatár nyáron általában 2500 méter felett van.

Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés]

Eredeti növénytakarója fenyőféléket és lombhullató fajokat vegyesen tartalmazó erdő volt. Igen sok mezei virág mellett gyakori a rododendron, az írisz, az ibolya, a margaréta, magasabban fekvő helyeken előfordul havasi gyopár, bőven akad gyöngyvirág. Tavasz végén virágzik a nárcisz, amelynek neve itt grandalla. Az ország lakói ezt nemzeti virágjuknak tekintik. Az erdőkben megél a vadmacska, róka, mezei nyúl, fácán. A szirteken megtalálható a zerge. A gyors hegyi patakokban bőven található pisztráng.

Nemzeti parkjai

[szerkesztés]

Andorrának három apró nemzeti parkja van. A Coma Pedrosa Nemzeti Park Arinsal település fölött található, és az ország legmagasabb csúcsát és az annak környezetében található völgyeket és tengerszemeket foglalja magába. A Sorteny Nemzeti Park az ország északi szegletében, El Serrat településtől keletre fekvő völgy, amely elsősorban különlegesen gazdag és változatos flórája és faunája védett. A Madriu-Perafita-Claror völgyekben található Nemzeti Park Andorra la Vellától délkeletre fekszik.

Természeti világörökségei

[szerkesztés]

Történelem

[szerkesztés]

A katalán törzsek eljutottak Andorra területére is, ahol pásztorközösségekben éltek. Andorra államalapításának éve 819 volt, amikor a pásztorközösségek jogait írásba foglalták. A hagyomány szerint az andorraiak önrendelkezési joga (szabadságlevél) Nagy Károlytól származik, aki a mórok elleni harcban való helytállásukért adományozta ezt nekik. A terület feletti ellenőrzés a helyi Urgel grófjáé lett, később az Urgelli egyházmegye püspökére szállt. A 11. században a püspök és a szomszédos francia gróf között viszályt szült a terület hovatartozása.

1278-ban a konfliktust társhercegséggel hidalták át, amely szerint az Andorra feletti uralom megosztott a francia Foix grófja (akinek társhercegi címe később a francia államfőre szállt) és a katalán (spanyolországi) La Seu d’Urgell székhelyű Urgelli egyházmegye püspöke között. A társhercegség feudális intézménye által született meg a mai Andorra.

1934-ben egy orosz fehérgárdista tiszt, Borisz Szkoszirev (Boris de Skossyreff) Andorra fejedelmévé kiáltatta ki magát, s egészen 1941-ig próbálkozott a trón megtartásával, de végül az urgelli püspök által küldött csendőrök kiűzték az országból.

Relatív elszigeteltsége miatt Andorrát nem érintette az európai történelem, Spanyolországon és Franciaországon kívül kevés országgal volt kapcsolata. A modern időkben a turizmus és az infrastrukturális (távközlési, közlekedési) fejlesztések azonban változtattak ezen, és magukkal vonták a politikai rendszer 1993-as változását.

Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés]
Andorrai táj télen
El Pas de la Casa

Alkotmány, államforma

[szerkesztés]

Egészen a legutóbbi időkig Andorrában a hatalom nem volt felosztva külön végrehajtó, törvényhozó és igazságügyi testületre. Az 1993-ban elfogadott alkotmány szerint Andorra független parlamentáris demokrácia; a társhercegek továbbra is betöltik az államfői funkciót, de a kormányfőé a végrehajtó hatalom. Az államfőnek (társhercegeknek) korlátozott hatalma van, amiben nincs benne a vétójog a kormány tevékenysége felett. Andorrában az államfőket delegáltjaik képviselik.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés]

A fő törvényhozó testület az egykamarás, 28 tagú parlament, a Völgyek Általános Tanácsa (Consell General de les Valls). A képviselőket négyévente választják, 14-et egy közös nemzeti listáról, és 14-et helyben, akik a hét parish (közigazgatási egység, lásd lejjebb) képviselői. A Völgyek Tanácsa választja meg a kormányfőt (Cap de Govern), aki ezután kijelöli kabinetje tagjait, a Végrehajtó Tanácsot (Govern). A hat parókiát választott helyi tanács, a "Comu" irányítja.

Jelenlegi társhercegek:

Joan-Enric Vives i Sicília, Andorra spanyol társfejedelme és Urgell püspöke
Emmanuel Macron, Andorra francia társfejedelme és Franciaország elnöke

Francia társherceg: Emmanuel Macron francia köztársasági elnök
Spanyol társherceg: Joan-Enric Vives i Sicília, Urgell püspöke

Lásd még: Andorra társhercegeinek listája

Politikai pártok

[szerkesztés]
  • Partit Liberal d'Andorra (PLA – Andorrai Liberális Párt)
  • Partit Socialdemòcrata (PS – Szociáldemokrata Párt)
  • Centre Demòcrata Andorra (CDA – Demokratikus Központ)
  • Renovació Democràtica (RD – Demokratikus Fejlődés)

Az Andorrai Hercegség miniszterelnökei 1982 óta

[szerkesztés]

Közigazgatási beosztás

[szerkesztés]
Encamp

Andorra közigazgatásilag hét közösségre (katalánul parròquia, többes számban parròquies) oszlik:

Andorra közösségeinek térképe

Védelmi rendszer

[szerkesztés]

Az ország védelme Franciaország és Spanyolország feladata. Az országban nincs se hadsereg, se honvédelmi minisztérium.

Népessége

[szerkesztés]
Santa Coloma, Andorra la Vella

Általános adatok

[szerkesztés]

Lakossága: 76 246 (becsült, 2012. július) korábbi adatok:

  • Népsűrűség: 150,7 fő/km²
  • Népességnövekedés: 0,842%
  • Születéskor várható élettartam: 83,52 év (férfiak: 80,62, nők: 86,62)

Népességének változása

[szerkesztés]
A népesség alakulása 1910 és 2023 között
Lakosok száma
5231
19 646
28 231
36 063
48 458
61 003
65 399
81 292
73 105
85 101
1910196619731980198719932000200720162023
Adatok: Wikidata

Legnépesebb települések

[szerkesztés]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

[szerkesztés]

Az andorrai katalánok kisebbségben vannak saját országukban, a népességnek csupán 33%-át alkotják. A legnagyobb idegen népcsoport a spanyoloké (33%), a további nagy csoportokat a portugálok (11%), franciák (7%), angolok (2%), és egyéb más népek (4%) alkotják.

A hivatalos nyelv a katalán, a szomszédos spanyol autonóm terület, Katalónia nyelve, amelyhez Andorrát szoros kulturális szálak fűzik. A spanyolt és a francia nyelvet szintén széles körben beszélik.

A domináns vallás a római katolikus, a lakosság 88,2%-a. Az ország védőszentje a Meritxelli Szűzanya. Habár ez nem hivatalos államvallás, az alkotmány elismer egy különleges viszonyt a katolikus egyházzal, felajánlva bizonyos kiváltságokat számára. Más keresztény felekezetek: anglikán egyház, Egyesítő Egyház, Új Apostoli Egyház. A kis muszlim közösség elsődlegesen észak-afrikai menekültekből áll. Egy kis hindu és bahá'i közösség is létezik, és nagyjából 100 zsidó is él itt.

Állampolgárság

[szerkesztés]

Az andorrai állampolgárság elnyeréséhez 20 év folyamatos Andorrában tartózkodás, illetve egy andorrai ős igazolása szükséges.

Szociális rendszer

[szerkesztés]

Gazdaság

[szerkesztés]

Általános adatok

[szerkesztés]

Andorra nem teljes jogú tagja az Európai Uniónak, de kapcsolatuk speciális, mivel a készárumozgások terén tagként kezeli az unió (vámmentesség), és EU-n kívüli országnak számít a mezőgazdasági termékek mozgásakor. Saját pénze nincs és soha nem is volt, mindig is a szomszédaiét használta; 1999 előtt ezek a spanyol peseta és a francia frank voltak, azóta ezeket felváltotta az euró. Ellentétben a másik három EU-n kívüli törpeállammal, San Marinóval, Monacóval és a Vatikánnal, Andorra nem kötött megállapodást az Unióval a saját mintás érmék kibocsátására a közös valuta bevezetésekor. 2003-ban Andorra kérvényezte a jogot a saját mintás érmék kiadására. A következő évben az Európai Tanács megkezdte a tárgyalásokat az országgal. Az egyezményt végül 2011 június 30-án írták alá,[11] és 2012. április 1-jén lépett hatályba. Az egyezmény kimondja, hogy Andorra hivatalos pénzneme az euró. 2012 októberében az andorrai pénzügyminiszter, Jordi Cinca bejelentette, hogy az ország első saját euróérméi 2014. január 1-jén kerülnek forgalomba.

Gazdasági ágazatok

[szerkesztés]

Mezőgazdaság

[szerkesztés]

A mezőgazdasági termelés korlátozott, a földterületnek csupán 2%-a megművelhető, így a legtöbb élelmiszert importálni kell. A legfontosabb tenyészállat a juh.

Az ipari termelés főleg szivar, cigaretta és bútor gyártását jelenti. Nem elhanyagolható bevételi forrást jelentenek az ország vízerőműveiben termelt villamosenergia.

Szolgáltatás

[szerkesztés]

Fejlett szolgáltatóiparral - főleg kereskedelemmel és idegenforgalommal - rendelkezik.

Andorra gazdaságának motorja az idegenforgalom, ami a GDP 80%-át hozza. Az évi 9 millió turista Andorra vámmentességét, és a nyári és téli üdülőhelyeket keresi. A francia és spanyol gazdaság nyitottabbá válásával az Andorra által nyújtott előnyök kisebbedni látszanak.

A bankszektor szolgáltatásai (az ország egy adóparadicsom) szintén jelentősen hozzájárulnak a bevételekhez.

Az ország gazdasági életében szerepet játszanak a kereskedelmi rádióadók is.

Kereskedelem

[szerkesztés]
  • Exporttermékek: dohánytermékek, bútor.
  • Importtermékek: általános élelmiszeripari termékek, luxuscikkek, elektromos áram.
  • Főbb kereskedelmi partnerek: Franciaország, Spanyolország, USA.

Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés]

Közlekedés

[szerkesztés]
Egy buszmegálló, valamint Francesc Cairat mellszobra Sant Julià de Lòriában

Andorra közlekedése főleg az autóbuszjáratokra épül.

Lásd még: Andorra közlekedése

Telekommunikáció

[szerkesztés]
Hívójel prefix C3
ITU zóna 37
CQ zóna 14

Kultúra

[szerkesztés]

Andorra történeti és hivatalos nyelve a katalán. Ezzel együtt sokan beszélik a franciát és a spanyolt is.

Andorra kultúrája a katalán kultúra "esszenciája". Egyértelműen felismerhetőek benne a katalán kultúra jegyei.

A régióban két kiemelkedő író is tevékenykedik, mind a ketten andorrai származásúak: Michèle Gazier és Ramon Villeró.

Andorra különböző néptáncoknak is otthona: ilyen például a contrapàs vagy a marratxa, melyek főleg Saint Julià de Lòria területén maradtak fenn. Az andorrai népzenében felfedezhetőek a katalán zene egyes sajátosságai.

A hegyi állam lakói büszkén őrzik hagyományaikat, zenéjüket, táncaikat, ünnepeiket. A legkisebb falunak is meg van a saját egyházi ünnepe, mindenütt, de főként Meritxellben megülik a legnagyobb andorrai ünnepet, Kisboldogasszony napját (szeptember 8.) gyakoriak a búcsúk, vásárok. Mindegyik egy-egy vallási ünnephez kapcsolódik.

Andorra nemzeti ünnepe szeptember 8-án van.

Gasztronómia

[szerkesztés]

Az andorrai konyha katalán-francia keveredésből jött létre.[12][13] Hegyvidéki területként nagy szerepe van az étkezésben a vadhúsoknak és a gombáknak.[12] Az ország nagy gondot fordít kulináris hagyományainak megőrzésére, s e célból létrehozta a Receptari de Gastronomia Andorrana nevű receptkánont.[13]

Andorra nemzeti étele az escudella nevű pörkölt, amelyet főleg télen esznek és karácsonykor elmaradhatatlan fogásnak számít.[12] Ezt a fogást többféle húsösszetevő alkotja, úgy mint baromfi-, borjú és sertéshús, ezenkívül adnak hozzá káposztát, krumplit, fehérbabot és csicseriborsót is.[12]

Rendkívül elterjedt az éticsiga fogyasztása.[12] Készítésének speciális andorrai módja, hogy a csigát előzetesen kemencében pörkölik, majd olívaolajjal, sóval, paprikával és fokhagymás majonézzel tálalva fogyasztják.[12] A csiga elkészítésének másik népszerű változata a faszénen történő grillezzés, amit aztán fűszerrel és birsalmalekvárral történő ízesítés kísér.[13]

A vadhúsok közül a leggyakoribb és legkedveltebb a nyúl.[12] A zöldségek közül a legnépszerűbb a cikória.[12]

Andorrában a hagyományos helyi ételeket kínáló éttermeket abordes-nek nevezik. A szó eredetileg a csűrt vagy az istállót takarja, ahol régen az emberek a megtermelt élelmet, takarmányt és gabonát helyezték el, valamint elszállásolták háziállataikat.[13]

Turizmus

[szerkesztés]

Ünnepek

[szerkesztés]

Egyéb témák

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
  • Tóth Könyvkereskedési és Kiadó Kft.: A világ országai, Debrecen, ISBN 978-963-596-465-9
  • Kis Csaba: Európai miniállamok. Debrecen: Panoráma. 1985. 13–70. o. = Panoráma útikönyvek, ISBN 963-243-114-6  

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Andorra
A Wikimédia Commons tartalmaz Andorra témájú médiaállományokat.