Župić
| Župić | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Petrinya |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44250 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 74 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 25′ 43″, k. h. 16° 13′ 48″45.428600°N 16.230000°EKoordináták: é. sz. 45° 25′ 43″, k. h. 16° 13′ 48″45.428600°N 16.230000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Župić falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Petrinyához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Sziszek városától légvonalban 12, közúton 20 km-re délnyugatra, községközpontjától 3 km-re nyugatra a Báni végvidék középső részén, Petrinya nyugati szomszédságában, a 37-es számú főút mentén, a Hrastovička gora azonos nevű magaslata alatt fekszik.
Története
[szerkesztés]A település a Hrastovačka gora 264 méter magas Župić nevű magaslata alatt keletkezett a 19. században. Az első két katonai felmérés térképén még nem szerepel, csak a harmadik felmérés térképén tűnik fel, melyet 1869 és 1887 között készítettek. A katonai határőrvidék megszűnése után Zágráb vármegye Petrinyai járásának része volt. 1857-ben 28, 1910-ben 154 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén lakosságának 90%-a horvát nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de néhány hónap múltán 1991 szeptemberében elfoglalták a szerb erők és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták. A falut 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. 2011-ben 85 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 28 | 0 | 0 | 121 | 128 | 154 | 158 | 185 | 162 | 156 | 154 | 147 | 147 | 109 | 82 | 85 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A Gora és Petrinya közötti út a 19. század 40-es éveiben nagyon rossz állapotban volt. 1843 és 1846 között Josip Jelačić akkor még ezredesként katonáival kiszélesíttette és korszerűsíttette. Ennek emlékére 1846-ban az út mentén emlékművet építettek a tiszteletére, melyet az építésre emlékező német felirattal 1846. június 1-jén avattak fel. Az emlékművet a nép Banov kamennek, azaz bán kövének nevezte el. Az emlékművet a II. világháború után 1947-ben lebontották. 2009-ben a Matica Hrvatska petrinyai szervezete állíttatta helyre a bán halálának 150. évfordulójára.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Petrinya község hivatalos oldala (horvátul)
- Petrinja község rendezési terve (horvátul)
- Snv:hr: Filip Slikan: Kulturno historijski spomenici Banije Zagreb, 2008. Archiválva 2016. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Petrinya turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
