Ádánd
| Ádánd | |||
 | |||
| A Csapody család kastélya Ádándon | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Siófoki | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Csaba Szilvia (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8653 | ||
| Körzethívószám | 84 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2083 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 71,54 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 29,52 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 51′ 26″, k. h. 18° 09′ 12″46.857250°N 18.153411°EKoordináták: é. sz. 46° 51′ 26″, k. h. 18° 09′ 12″46.857250°N 18.153411°E | |||
 Ádánd
Pozíció Somogy vármegye térképén
| |||
| Ádánd weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ádánd témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Ádánd (középkorban: Adand) község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban, a Balaton déli partjától mintegy 15 kilométerre délre. A település festői környezetben helyezkedik el, a Somogyi-dombság lábánál, nem messze a Siótól, illetve pár km-re Fejér vármegye határától.
Ádánd történelme egészen a középkorig nyúlik vissza, és nevét először az 1200-as években említik írásos források. Az évszázadok során a község többször gazdát cserélt, és a török hódoltság idején is fontos szerepet játszott a környék falvai között.[3]
A község területén található nevezetességek között kiemelendő a Csapody-kastély, az Árpád-kori eredetű hetyei templomrom, illetve a vizeki Tallián család barokk kúriája a 18. század első feléből. A település mezőgazdasági jellege ma is meghatározó, de a 2010-es évektől kezdődően a turizmus is egyre nagyobb szerepet kapott.
Fekvése
[szerkesztés]Siófoktól 12 kilométerre délkeletre, a Kis-Koppány patak mellett fekszik. Településszerkezetét tekintve dombvidéki sorfalu.
A közvetlenül határos települések: észak felől Balatonszabadi, északkelet felől Enying, délkelet felől Szabadhídvég, dél felől Nagyberény és Som, délnyugat felől Nyim, nyugat felől Ságvár, észak-északnyugat felől pedig Siójut.
Megközelítése
[szerkesztés]Központján a Siómaros és Ságvár közti 6403-as út halad át, így ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Nyugati határszélét emellett érinti a 65-ös főút is.
A hazai vasútvonalak közül a Kaposvár–Siófok-vasútvonal érinti, melynek egy állomása van a határai között. Ádánd vasútállomás a belterület nyugati szélén helyezkedik el, nem messze a 6403-as út vasúti keresztezésétől; bekötőútja korábban állami közútként a 64 308-as útszámozást viselte, de a közelmúltban önkormányzati úttá minősítették vissza.
Története
[szerkesztés]Ádánd Árpád-kori település. A legrégibb fennmaradt oklevél, mely nevét (Adand alakban írva) tartalmazza, és a települést a Szalók nemzetség családi ágának ősi birtokaként említi, 1265-ben kelt. Ennek az ágnak a sarja Mihály (1232-63), kinek fia Elek, kinek özvegye és fia, János, 1279-ben itteni birtokaikat eladták.
1356-ban Ádándnak már hetivásártartási joga is volt. 1460-ban Ugron Imre, 1536-ban osztopáni Perneszy Imre és Ugron Bernát voltak a földesurai. 1572-ben, a török időkben, az endrédi náhijébe (járásba) tartozott és ekkor hét, 1582-1583-ban pedig 12 adóköteles háza volt. 1665-ben, Perneszy Imre unokája, osztopáni Perneszy János itteni birtokait Salomvári Jánosnak, 1669-ben pedig Vizeki Tallián Gergelynek idegenítette el. 1695-ben Babócsay Ferenczné osztopáni Perneszy Anna Juliánna és osztopáni Perneszi Zsigmond, a korábban említett Perneszy János unokái voltak birtokosai.
A török megszállás alatt teljesen elpusztult. A 17. században, amikor kezdett újra benépesülni, közbirtokossági falu volt. 1715-ben Ádándon csak 11 háztartást írtak össze. 1715-ben Babócsay Ferencz özvegye, 1726-1733-ban a Perneszy család, 1767-ben Tallián János alispán, 1835-ben pedig a zalalövői Csapody család, valamint a vizeki Tallián, a szántói Botka és a Szelestey, majd a Zeke, a nádasi Terstyánszky, a Horváth és a barkóczi Rosty családok voltak a földesurai. 1802. május 24.-én zalalövői Csapody Gábor (1760-1825) 14 ezer forintot fizetett osztályosrokonainak, a boldogfai Farkas család örököseinek, és békés megállapodásra jutott boldogfai Farkas Ferenc (1742-1807) nemesapáti esperessel, tubolyszeghi Tuboly Lászlóval (1756-1828), néhai boldogfai Farkas Erzsébet férjével, és több Farkas testvér-örökössel. Ezzel ténylegesen megvásárolta az osztopáni Perneszy őseitől az akkor még osztatlan, de több családtag tulajdonában lévő ádándi birtokot.[4] Az egyik földbirtokos a 19. század elején vizeki Tallián Boldizsár (1781-1834) somogyi alispán volt.[5]
A hatalmas zalalövői Csapody-féle kastélyt és uradalmát a gyermetkelen zalalővői Csapody Páltól (1808-1859), a Csapody család utolsó férfi tagjától 1856-1857-ben a gróf Wickenburg család vette meg, később pedig a Tallián családé, majd a bálványosi Satzger családé lett.
1812 május elsején a helység országos vásárok tartására is jogot szerzett. 1831-ben kolera pusztított a környéken, 1910 márciusának elején pedig a település 32 háza leégett. A 20. század elején bálványosi Satzger Gézának (1917-1943)[6] volt itt nagyobb birtoka és kastélya is, melyet még Csapody Pál építtetett.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Nagy Károly (független)[7]
- 1994–1998: Nagy Károly (független)[8]
- 1998–2002: Nagy Károly (független)[9]
- 2002–2006: Pollák Tibor (független)[10]
- 2006–2010: Pollák Tibor (független)[11]
- 2010–2014: Pollák Tibor (Fidesz-KDNP)[12]
- 2014–2019: Szatmári Kornélia (független)[13]
- 2019–2024: Szatmári Kornélia (független)[14]
- 2024– : Csaba Szilvia (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének alakulása:
| Lakosok száma | 2124 | 2107 | 2125 | 2094 | 2139 | 2120 | 2083 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,3%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 0,9% németnek mondta magát (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,4%, református 15,8%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 12% (20% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 87,6%-a vallotta magát magyarnak, 2,3% cigánynak, 1,4% németnek, 0,7% ukránnak, 0,1% románnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,4% volt római katolikus, 10,2% református, 0,7% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,8% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 12,1% felekezeten kívüli (39,2% nem válaszolt).[16]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Árpád-kori templom romja (más néven Törökhagyás; romanikus és gótikus stílusú). A templom az egykori Hetye (Ketye) faluban állt, mely további 3 településsel: Pöszével (Pesze), Éliással (Villa Elyas) és Kisfaluddal, valamint egy Sövény nevű birtokkal (Terra Suwen) együtt a mai Ádánd helyén feküdt.
- Csapody-kastély – Csapody Pál építtette 1835-ben, klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban. 1946 és 2007 között Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet működött benne. Jelenleg kihasználatlan.
- Tallián-kúria – A Vizeki Tallián család barokk kúriája a 18. század első feléből. Ma az általános iskola gazdasági épülete.
- Római katolikus templom (barokk stílusú, 1747). Kertjében áll az 1816-ból származó, klasszicista stílusú Immaculata (Szeplőtelen Szűz)-szobor.
- Református templom (késő barokk, 1828).
Képek
[szerkesztés]-
A református templom -
A Kossuth utca déli látképe -
A Kossuth utca látképe -
A Kossuth utca 71. szám alatti lakóház 2008-ban -
A Kis-Koppány patak hídja
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Ádánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 14.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Ádánd története – Ádánd község honlapja (magyar nyelven), 2011. március 23. (Hozzáférés: 2024. október 13.)
- ↑ ZML. IV. 24 / nn Marton György hivatalos iratai. 1803. aug 22 előtti. F 1. No 1-44
- ↑ Boldogfai Farkas Ákos András. A Csapody család (zalalövői). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2024. XX. 119.o.)
- ↑ http://library.hungaricana.hu/en/view/MEGY_SZSZ_Jamk_52_1938_45/?query=SZO%3D(satzger%20g%C3%A9za)&pg=218&layout=s
- ↑ Ádánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Ádánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
- ↑ Ádánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ Ádánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ Ádánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ Ádánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 19.)
- ↑ Ádánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. október 15.)
- ↑ Ádánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
- ↑ Ádánd Helységnévtár
- ↑ Ádánd Helységnévtár
