Tapolybeszterce

	Tapolybeszterce (Bystré)
	A római katolikus templom.
	; Tapolybeszterce zászlaja
	; Tapolybeszterce zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Varannói
Rang	község
Első írásos említés	1312
Polgármester	Ľubomír Hreha
Irányítószám	094 34
Körzethívószám	57
Forgalmi rendszám	VT
	Népesség
Teljes népesség	2745 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	207,95 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	180 m
Terület	13,2 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 00′ 30″, k. h. 21° 32′ 30″49.008333°N 21.541667°EKoordináták: é. sz. 49° 00′ 30″, k. h. 21° 32′ 30″49.008333°N 21.541667°E
	Tapolybeszterce weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tapolybeszterce témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Bystré (egyértelműsítő lap).

Tapolybeszterce (1899-ig Tapolybisztra, szlovákul: Bystré) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban.

Fekvése

Varannótól 20 km-re északnyugatra, a Tapoly jobb partján található.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban is éltek emberek.

A mai település – valószínűleg soltész általi betelepítéssel – a 14. század első felében keletkezett. Első írásos említése 1312-ből származik. A Tapolytól északra fekvő része a sárosi uradalom, a pataktól délre fekvő része a sóvári Soós család birtoka volt. Templomát is a Soós család építtette a 14. században. Az 1427. évi dézsmajegyzék szerint 20 adózó háztartása volt. Az akkor Szent Antal tiszteletére szentelt templomot 1438-ban említi oklevél. Vizimalmát a 16. század második felében említik. A 17. század elején a Keczer családé, akik az Aba nemzetség leszármazottai voltak. 1600-ban 14 jobbágyház állt a faluban. 1600 körül a templom az evangélikusok kezére került és csak 1722-ben kapta vissza a katolikus egyház. 1715-ben 5, 1720-ban 6 adózója volt a községnek.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BISZTRA. Tót falu Sáros Vármegyében, birtokosai Dessőfy, és más Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Hanusfalván alól, mellynek filiája, tapoly vize partyán, nap keletről a’ közelebb lévő hegyekböl le folyó patak hasíttya, napkeletre Zemplén, napnyugotra pedig Sáros Vármegyéhez tartozik, földgye termékeny mellynek egy nyomása jobb miveltetést kiván, réttyeinek némelly része sárjút is hoz, legelője, és fája elég, szükséges piatzozása sints meszsze, első Osztálybéli.”^[2]

1828-ban 37 házában 288 lakos élt. 1831-ben lakói részt vettek a koleralázadásban.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bisztra, két részre osztott tót falu, Zemplén és Sáros vgyében, a Hermányi hegyekből lefolyó patak mentiben, melly itt szakad a falu alatt hempelygő Tapolyba, ut. post. Eperjestől 3 órányira. Van itt 315 római, 120 görög kath., 238 evang., 83 zsidó, synagóga, Szeghy Istvánnak, Ferencznek, Trsztyánszky Illésnek, és özv. Oláh Sándornénak csinos kőházuk, egy savanyuvizforrás, igen számos korcsma, s 20 öles hid a Hermányból lefolyó árkon keresztül. Határa hegyes völgye, s a Zempléni oldalon kiterjedése 1800 hold, mellyből 6 2/8 telek után urbéri szántó 150 h., rét 40 h., majorsági szántó 700 h., rét 100 h., kivágott erdő 700 hold. Földje sovány s főleg zabot terem. A fenemlitett birtokosokon kivül birnak még itt Bertóty Jakab örök. Hevesy András.”^[3]

1869-ben már 3 malom működött a községben. A trianoni diktátumig Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.

Ma gazdasági jelentőségét a cementgyára adja.

Népessége

1900-ban 656 lakosa volt.

1910-ben 601-en, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 2650 lakosából 2504 szlovák és 126 cigány volt.

2011-ben 2669 lakosából 2313 szlovák és 305 cigány volt.

Nevezetességei

Szent Orbán tiszteletére szentelt római katolikus templomának pontos építési ideje nem ismert. Valószínűleg a 14. század második felében építtette a Soós család. 1490-ben bővítették, a 19. század első felében sekrestyét építettek hozzá.
Evangélikus temploma 1972-ben épült.
Zsinagógája a 19. század elején épült, először 1833-ban említik.

Neves személyek

Albert Marenčin (1922–2019) szlovák író, költő, műfordító, forgatókönyvíró

Jegyzetek

Szeghy András - Gabriel Szeghy 2018: Kúrie rodu Szeghy v Bystrom. Pamiatky a múzeá 2018/2, 31-35

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

Sablon:Varannói járás m v sz A Varannói járás települései
Varannó (Vranov nad Topľou)
Agyagospatak (Hlinné) • Alsógyertyán (Nižný Hrabovec) • Alsókomaróc (Komárany) • Alsóköcsény (Kučín) • Alsókörtvélyes (Nižný Hrušov) • Alsónyírjes (Slovenská Kajňa) • Aranyospatak (Zlatník) • Bábafalva (Babie) • Balázsi (Vlača) • Bányapataka (Banské) • Benkőfalva (Benkovce) • Csábóc (Cabov) • Csáklyó (Čaklov) • Csicsóka (Čičava) • Dávidvágása (Davidov) • Detre (Detrík) • Ércfalva (Rudlov) • Felsőfeketepatak (Čierne nad Topľou) • Felsőkázmér (Vyšný Kazimír) • Felsőmihályi (Michalok) • Gerlefalva (Girovce) • Giglóc (Giglovce) • Gyapár (Ďapalovce) • Györgyös (Ďurďoš) • Hencfalva (Hencovce) • Holcsík (Holčíkovce) • Istvántelke (Štefanovce) • Jeszenőc (Jasenovce) • Józsefvölgy (Juskova Voľa) • Kapipálvágása (Pavlovce) • Kelcse (Nová Kelča) • Királyhegy (Piskorovce) • Kisdomása (Malá Domaša) • Kisszabados (Ruská Voľa) • Klazány (Kladzany) • Kolcsmező (Dlhé Klčovo) • Kővágó (Kamenná Poruba) • Lőrincvágása (Vavrinec) • Majoros (Majerovce) • Máriakút (Rafajovce) • Mátyáska (Matiaška) • Merészpatak (Merník) • Magyarkrucsó (Nižný Kručov) • Nagykőpatak (Kvakovce) • Opálhegy (Zámutov) • Pétervágása (Petrovce) • Petkes (Petkovce) • Pósa (Poša) • Porszács (Prosačov) • Remenye (Remeniny) • Sókút (Soľ) • Szacsúr (Sačurov) • Szécsmező (Sečovská Polianka) • Tapolybánya (Jastrabie nad Topľou) • Tapolybeszterce (Bystré) • Tapolyhanusfalva (Hanušovce nad Topľou) • Tapolyhermány (Hermanovce nad Topľou) • Tapolyizsép (Vyšný Žipov) • Tapolymeggyes (Medzianky) • Tapolymogyorós (Skrabské) • Tapolyradvány (Radvanovce) •Tavarna (Tovarné) • Tavarnamező (Tovarnianska Polianka) • Telekháza (Sedliská) • Újszomotor (Žalobín) • Vehéc (Vechec) • Zemplénmátyás (Ondavské Matiašovce)