Szentlászló (Magyarország)
| Szentlászló | |||
 | |||
| Kossuth Lajos utca a katolikus templommal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Szigetvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Alapítás éve | ~1237[1] | ||
| Polgármester | Pasztorek Zoltán (független)[2] | ||
| Jegyző | Kontra Krisztián | ||
| Irányítószám | 7936 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 760 fő (2024. jan. 1.)[4] | ||
| Népsűrűség | 54,84 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,06 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 09′ 24″, k. h. 17° 50′ 08″46.156667°N 17.835556°EKoordináták: é. sz. 46° 09′ 24″, k. h. 17° 50′ 08″46.156667°N 17.835556°E | |||
 Szentlászló
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Szentlászló weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentlászló témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Szentlászló (horvátul: Laslov,[5] németül: Senglasl, St. Glasl[6]) község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A vármegye északnyugati részén fekszik, a Zselic tájegységben. A legközelebbi város a 12 kilométerre fekvő Szigetvár, a megyeszékhely, Pécs 47 kilométer távolságra van a településtől.
A közvetlenül határos települések: észak felől Boldogasszonyfa, kelet felől Almamellék, délkelet felől Mozsgó, délnyugat felől Szulimán, nyugat felől pedig Somogyhárságy.
Megközelítése
[szerkesztés]Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a központján áthaladó 67-es főút, ezen érhető el Szigetvár és Kaposvár felől is. Néhány évtizede a 67-es valószínűleg még a falu főutcája is volt egyben, de hosszabb ideje már csak a belterület nyugati szélét érinti. A község déli szélén ágazik ki a főútból Almamellék és az attól keletre fekvő zsákfalvak (Horváthertelend, Csebény, Ibafa) irányába a 66 117-es út.
A település átmenő forgalma nagy, hiszen a 67-es főúton bonyolódik le a Pécs–Kaposvár közötti forgalom egy része, sokan ezen az úton közelítik meg a Balatont, és északi irányból jelentős a forgalom a magyar-horvát határátkelőhelyek, Barcs és Drávaszabolcs felé is.
A településen keresztülhaladt az egykori Kaposvár–Szigetvár-vasútvonal, amelyet a hetvenes évek végén felszámoltak, így a falut napjainkban már csak közúton lehet megközelíteni.
Tömegközlekedés
[szerkesztés]A település a 67-es főúton keresztül közelíthető meg Kaposvár, illetve Szigetvár felől, a Volánbusz autóbuszaival. Korábban a 954. számú Kaposvár–Szigetvár-vasútvonalon keresztül is megközelíthető volt, de 1976-ban megszüntették a vonalat.[7] Az állomás épülete ma is áll, rendben tartott, lakott épület.
Története
[szerkesztés]Szentlászló Szigetvár vonzáskörzetéhez tartozik és vele együtt 1950-ig Somogy vármegyéhez tartozott, majd az 1950-es megyerendezéssel Baranya megyéhez csatolták. A Szentlászló neve az írott forrásokban először 1237-1240 között bukkan fel. A község neve a falu templomának védőszentjére, Szent László magyar királyra utal. Ősi lakott hely. A mai plébánia területén levő, elnéptelenedett Margitapuszta az 1333. évi pápai tizedjegyzékben önálló plébánia volt. A plébánia egész területe, mint Szent László király adománya, a pannonhalmi apátság birtokaként szerepelt, mint a zselici kanászok szálláshelye. A 16. században plébániája volt, a török hódoltság alatt azonban nem laktak itt folyamatosan. A 18. század elején magyar-horvát vegyes lakosság lakta a települést. 1774-ben, majd 1784-1792 között németeket telepítettek ide. Ekkor a helység jórészt németek által lakott település volt. Még 1930-ban is 751 német anyanyelvű és csak 105 magyar lakója volt. A második világháború után, 1948-ban azonban a német anyanyelvű lakosságot – mintegy 160 főt – a későbbi Német Demokratikus Köztársaságba telepítették ki. Helyükre a volt jugoszláviai Našice és a szlovákiai Naszvad községekből költöztettek. A településen 1738-ban már fatemplom állt, 1789-től kihelyezett káplánság működött, mely 1821-től önálló plébánia lett. A ma is álló templomot 1812-ben szentelték fel.
A községben élők közül a legutóbbi népszámláláson magukat németnek vallók aránya ma már a teljes népességen belül 30% alatt van. 2002-ben alakult meg a Német Kisebbségi Önkormányzat, az Általános Iskolában pedig nemzetiségi oktatás is folyik. A községben óvoda, valamint alsó és felső tagozatos általános iskola működik, amely a 2010-es felújítást követően felvette Szent László nevét.[8]
Közélete
[szerkesztés]Tanácselnökei
[szerkesztés]- 1970–1985: Hortobágyi József
- 1985–1990: Welsch Ottó
Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Welsch Ottó (független)[9]
- 1994–1998: Bognár József (független)[10]
- 1998–2002: Bognár József (MSZP)[11]
- 2002–2006: Bognár József (független)[12]
- 2006–2010: Bognár József (független)[13]
- 2010–2014: Bognár József (független)[14]
- 2014–2016: Hideg István (független)[15]
- 2016–2019: Hideg István (független)[16]
- 2019–2024: Pasztorek Zoltán (független)[17]
- 2024– : Pasztorek Zoltán (független)[2]
A településen 2016. szeptember 4-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[18] A hivatalban lévő polgármester elindult a választáson, és a jelöltek viszonylag nagy száma ellenére (hatan indultak) közel 60%-os eredménnyel tudta megerősíteni pozícióját.[16]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 806 | 789 | 775 | 733 | 717 | 750 | 779 | 760 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,1%-a magyarnak, 1,2% cigánynak, 6,8% németnek mondta magát (16,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,2%, református 3%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 15% (26,6% nem nyilatkozott).[19]
2022-ben a lakosság 93,6%-a vallotta magát magyarnak, 6,5% németnek, 0,8% cigánynak, 0,7% ukránnak, 0,3% horvátnak, 0,1% szerbnek, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,2% volt római katolikus, 2,9% református, 0,4% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,3% egyéb keresztény, 0,1% egyéb katolikus, 16,4% felekezeten kívüli (37,1% nem válaszolt).[20]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Tájház
- Népművészeti alkotóház és Csuhémúzeum
- Szent László-szobor
- Római katolikus templom
- Világháborús emlékmű
- Erzsébet-fák
- Nepomuki Szent János-szobor
- Anya gyermekével szobor
- Harangláb
- Szentlászló Vasúttörténeti Kiállítóhely
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Dr. Grünwald Géza. Baranya Megye Kézikönyve II. Bo&Bo, Ceba, Gruppa, 313. o. (1997). ISBN 9-639-08900-1
- ↑ a b Szentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 26.)
- ↑ http://www.kepesujsag.com/egyutt-taboroztak-a-testvertelepulesek-diakjai/
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
- ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013 augusztus 15)
- ↑ Hencz Balázs: In Memoriam Kaposvár-Szigetvár HÉV. Verebélÿ László Vasúttörténeti Egyesület. [2016. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 26.)
- ↑ Iskolánk története. Dél-Zselic Középiskola Szentlászlói Általános Iskolája és Óvodája. [2016. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 27.)
- ↑ Szentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Szentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Szentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
- ↑ Szentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ a b Szentlászló települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. szeptember 4. (Hozzáférés: 2020. június 22.)
- ↑ Szentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 10.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 22.)
- ↑ Szentlászló
- ↑ Szentlászló Helységnévtár
