Ugrás a tartalomhoz

Procida

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Procida
Procida központja
Procida központja
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióCampania
MegyeNápoly (NA)
FrazionékVivara
VédőszentMihály arkangyal
Irányítószám80079
Körzethívószám081
Forgalmi rendszámNA
Népesség
Teljes népesség10 092 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség2594 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság15 m
Terület4,1 km²
IdőzónaCET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 40° 45′ 40″, k. h. 14° 01′ 10″40.761100°N 14.019300°EKoordináták: é. sz. 40° 45′ 40″, k. h. 14° 01′ 10″40.761100°N 14.019300°E
Elhelyezkedése Nápoly térképén
Elhelyezkedése Nápoly térképén
Procida weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Procida témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Procida község (comune) Olaszország Campania régiójában, Nápoly megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Az azonos nevű szigeten a Nápolyi-öbölben a Misenói-fok és Ischia szigete között. A Misenói-foktól egy 3,4 km széles szoros választja el. A hozzátartozó aprócska Vivara szigetével együtt Nápoly megye egyik önálló községe.

Geológiája

[szerkesztés]

A sziget vulkáni eredetű, keletkezése a Campi Flegrei vulkanizmusának következménye. 55-17 ezer évvel ezelőtt lezajlott sorozatos vulkánkitörések eredményeként alakult ki. A sziget domborzata alacsony, legmagasabb része a Terra Murata (91 m). Sok kis öble van, mindegyik félig tengerszint alá ereszkedett kráterperem.

Története

[szerkesztés]

A nevének eredetére több magyarázat is létezik. Egyes feltételezések szerint, latin neve a Procytha a Prima Cyme megnevezésbő származik, amelynek jelentése Cumae mellett. Más feltételezések szerint a Prochyta név a görög proketai szóból ered, amelynek jelentése (part) előtti (utalva a sziget földrajzi fekvésére, közel a Misenói-fokhoz).

Procida az i. e. 16-15 században Mükéné birtoka volt. Őket az i. e. 8 században a cumaei görög telepesek váltották. A rómaiak idejében a sziget a római patriciusok kedvelt üdülőhelye volt. A Nyugatrómai Birodalom bukása után a Nápolyi Hercegség birtoka lett. A sorozatos szaracén, gót és vandál támadások miatt a sziget lakossága erődített falvakat épített. A normannok érkezésével Procida és a Misenói-fok végén elterülő terület (a mai Monte di Procida) a Da Procida nemesi család hűbérbirtoka lett. 1339-ben, Ischia szigetével együtt a francia Cossa család birtokába került át, akik a nápolyi Anjou királyok hűséges támogatói voltak. Ebben az időszakban lendült fel a sziget gazdasági élete, miután a mezőgazdaságot felváltotta a halászat. V. Károly uralkodása idején a város a D’Avalos család tulajdonába került. Ebben az időben gyakran vált a török kalózok fosztogatásainak célpontjává. 1744-ben III. Károly Procidát királyi kikötővé nevezte ki. Ebben az időben érte el virágzásának csúcsát. Miután támogatta a Parthenopéi Köztársaságot, a Bourbon királyok visszatérésével, a sziget tizenkét lakosát megtorlásképpen kivégezték. A napóleoni háborúk során többször is elfoglalták kedvező stratégiai helyzete miatt. A 20. század elején Procida elvesztette a szárazföldi területeit, amelyek helyén egy új település alakult ki: Monte di Procida.

Népessége

[szerkesztés]

A népesség számának alakulása:

Fő látnivalói

[szerkesztés]
  • Marina Grande' – a sziget kikötője,
  • Palazzo Montefusco' – 12. századi nemesi palota, a kikötővel átellenben
  • San Leonardo-templom' – 16. században épült
  • Madonna delle Grazie-templom' – a 18. században épült
  • Piazza dei Martiri – Procida főtere

Gazdasága

[szerkesztés]

Procida gazdaságának nagy részét elsősorban a hanyatlóban levő hajógyártás adja. A turizmus egyre jelentősebb részt foglal el a sziget gazdasági életében.

Procida az irodalomban és a filmvásznon

[szerkesztés]

Számos regény történetének színhelye Procida. Ezek közül a legismertebb Alphonse de Lamartine regénye a Graziella, valamint Elsa Morante 1957-ben írt regénye a L’isola di Arturo. A sziget szolgáltatta a hátteret 1957-ben a Vacanze a Ischia (Nyaralás pénz nélkül Vittorio De Sica és Peppino De Filippo főszereplésével ), az Il Postino és a The Talented Mr. Ripley (A tehetséges Mr. Ripley) című filmekhez

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]