Magyarországi Unitárius Egyház

Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete
A Magyar Unitárius Egyház címere
Vallás	kereszténység
Felekezet	unitárius
Eredet	Reformáció (Magyar Unitárius Egyház)
Lelkészi vezető	Kriza János
Tisztsége	püspöki helynök, egyházi elnök
Nemlelkészi vezető	Elekes Botond
Tisztsége	főgondnok
Tagság	6 541 (15 000)[forrás?]
Alapítva	1968 (1568)
Alapító	Dávid Ferenc
Ország	Magyarország
Székhely	1055 Budapest, Nagy Ignác u. 4.
Technikai szám	0200
A Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete weboldala

A Magyarországi Unitárius Egyház egy bejegyzett vallási közösség. A Magyar Unitárius Egyház 2010-es döntéssel, 2012-ben jött létre, amikor az Erdélyi Unitárius Egyház egyesült a Magyarországi Unitárius Egyházzal, Kolozsvár központtal. A romániai központú egyház Magyarországi Egyházkerülete a keresztény unitárius vallás hivatalos magyarországi képviselője.

Az egyházkerület címere a három dombon álló galamb, körülötte farkába harapó kígyó.

Története

Az unitárius egyház alapítója Dávid Ferenc volt. Az Unitárius Egyház kezdetét 1568-tól, a lelkiismereti szabadságot a történelemben első ízben kimondó tordai országgyűléstől számítják. Az új hit hamarosan elterjedt Erdélyen kívül is, főleg Magyarország különböző részein.

A trianoni békeszerződés (1920) után az egyház többségét kitevő 8 esperesi kör Románia része lett. A kilencedik székhelye Budapest volt, melynek státusza sokáig átmeneti maradt. A Trianon utáni Magyarország területén maradt hívek ugyanis egészen 1968-ig továbbra is az erdélyi központú egyházi szervezethez tartoztak, s annak keretén belül egy püspöki helynök intézte a magyarországi ügyeket. Ekkor, a tordai országgyűlés négyszázadik évfordulóján megalakult az önálló magyarországi unitárius egyház. Ennek utolsó püspöke, Rázmány Csaba halála után megindultak az egyeztetések a két unitárius egyházrész szervezeti újraegyesítéséről, aminek eredményeként 2010. november 20-án a Magyarországi Unitárius Egyház Képviselő Tanácsa elfogadta az egység helyreállításáról szóló egyezményt. Az egyházegyesítés jogilag az egységes Alaptörvény elfogadásával vált befejezetté.

A 2012. június 28-án Kolozsvárott elfogadott határozat értelmében a Magyarországi Unitárius Egyház és az Erdélyi Unitárius Egyház egyesülésével létrejött a Magyar Unitárius Egyház.

Elterjedése

Az egyházhoz 11 egyházközségben és 50 szórványban mintegy 15 000 hívő tartozik.^[forrás?] Az egyházközségek egyetlen egyházkerületet alkotnak.

Egyházközségek

• Unitárius székház és templom, Budapest
• Bartók Béla Unitárius Egyházközség Misszióház, Budapest
• Pestszentlőrinci Unitárius Egyházközség, Budapest
• Debrecen
• Dunántúl - Dél-dunántúli Szórványegyházközség
• Duna-Tisza - Duna-tiszaközi Szórványegyházközség
• Füzesgyarmat
• Győr - Észak-dunántúli Szórványegyházközség
• Hódmezővásárhely
• Unitárius templom (Kocsord) - Kocsordi Egyházközség
• Miskolc - Észak-magyarországi Egyházközség

Vezetőség

A Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerületének vezetése a zsinat-presbiteri elv alapján az egyházköri közgyűlés hatásköre. Ennek elnöke a mindenkori püspöki vikárius (helynök) és az egyházkerületi főgondnok.

Püspökök

Az erdélyi unitárius püspököket lásd itt: Erdélyi unitárius püspökök listája

Vezetők

1918 után Erdélyt Romániához csatolták. Lényegében csak 1945 után alakult ki önálló egyházi vezetés Magyarországon, választottak vezetőket: Szent-Iványi Sándor, egyházi elnök 1945–1947 Dr. Csiki Gábor, püspöki helynök 1947–1958 Pethő István, püspöki helynök 1957–1966 Filep Imre, püspöki helynök 1966–1970 Dr. Ferencz József püspök 1971–1988 Huszti János püspök 1988–1993 Bencze Márton püspök 1994–2001 Rázmány Csaba püspök 2001–2009 Kászoni-Kövendi József püspöki helynök 2009-2020 Kriza János püspöki helynök 2020- Főgondnokok Homoródszentmártoni Biro Sámuel 1718–1721 Désfalvi Simon Mihály 1718–1723 Vargyasi Daniel Ferenc 1718–1747 Kénosi Sándor Gergely 1718–1728 Gidófalvi Gábor 1718–? Bongardus János 1718–? Teleki Ferenc 1718–? Vargyasi Daniel Péter 1723–1741 Káli Kun István 1723–1736 Désfalvi Simon János 1732–1765 Szentiványi Henter János 1747–1752 Petrichevich Horváth Boldizsár 1753–1778 Árkosi Benkő Rafay 1753–1761 Árkosi Benkő Ferenc 1761–1771 Ürmösi Maurer Sámuel 1771–1786 Petrichevich Horváth Ferenc 1778–1804 Ürmösi Maurer László 1786–1789 Toroczkai Mihály 1789–1802 Vargyasi Daniel Elek 1802–1812 Petrichevich Horváth Miklós 1805–1814 S. Szentiványi Sámuel 1811–1817 Petrichevich Horváth Károly 1815–1830 Vargyasi Daniel Elek 1820–1848 Augusztinovics Pál 1832–1837 Káli Nagy Elek 1854–1878 Harczói Gálfalvi Imre 1862–1875 Vargyasi Daniel Gábor 1876–1905 Laborfalvi dr. Berde Áron 1876–1905 Petrichevich Horváth Kálmán 1892–1925 Nagyfalusi Fekete Gábor 1907–1917 Árkosi Ferenczy Géza 1920-1938 Dr. Szent-Iványi József 1925–1938 Dr. Gál Miklós 1938–1951 Dr. Elekes Domonkos 1938–1941 Dr. Gelei József 1941–1945 Dr. Mikó Lőrincz 1946–1952 Ferencz József 1953–1968 Kereki András 1953–1968 Kelemen Lajos 1960–1963 Dr. Mikó Imre 1964–1968, 1975–1977 Székely János 1970–1975 Dr. Barabássy László 1969–1991 Dr. Gyarmathy Árpád 1978–1989 Jenei Dezső 1990–1996 Gálfalvi Sándor 1992-1996 Dr. Szabó Pál 1996-2000 Balogh Ferenc 2000–2002 Dr. Kisgyörgy Árpád 2000–2003 Kolumbán Gábor 2003–2009 dr. Máthé Dénes 2003–2015 Csáka József 2009–2015 Farkas Emőd 2015– Boros János 2015– Trianon után Erdélyt Romániához csatolták. 1945 után kialakult az önálló egyházi vezetés Magyarországon. Így Magyarországon azóta főgondnokot is választottak: Daniel Gábor, világi elnök 1902–1919 Hajós Béla 1923–1957 Vargyasi Daniel Gábor 19??–1957 Gál Jenő 1947–1961 Imre Dénes 1947–1975 Gálfalvi István 1957–19?? Ferencz József 1957–1971 (utána püspök 1971–1988) Bartók Béla ifj. 1971–1994 Gyarmathy László 1971–1992 Kiss József 1982–1983 Murvay Sámuel 1994–2001 Mikó István 2001–2005 Elekes Botond 2005– Főjegyzők Dési György 1591 Székesfejérvári Mátyás 1594–1606 Ajtai Balás 1630 Kolosi István 1640–1648 Ajtai Balás 1652–1657 Désfalvi Miklós 1657–1661 N. S. Koncz Boldizsár 1661–1663 Kövendi Nagy Mihály 1663–1667 Ajtai Mihály 1667–1668 Pauli István 1668–1669 Kövendi Mihály 1671 B. Bedő Pál 1687 Ajtai Mihály 1689 Pálfi Sigmond 1707–1724 Szentábrahámi L. Mihály 1724. április 7.–1737 Kövendi János 1754 S. Szentkirályi Agh István 1758-ig Pálfi Beniámin 1768 Kovácsi Tamás 1771 alatta aljegyző Abrudbányai Nagy Mihály Lázár István 1776 Pákei Jósef 1786 Nagy Sigmond 1802 Fűzi János 1812 Molnos Dávid 1832 O-tordai Székely Miklós 1836 Ar. Rákosi Székely Sándor 1838

Idézet

"A magyarság számára talán a legszomorúbb, hogy az egyetlen magyar alapítású egyház, az Erdélyben a XVI. században született unitárius – amely humanizmusával, a vallásszabadság 1568-ban kimondott törvényesítésével és haladó szellemével kiemelkedő lehetne – állandó szálka volt a többi keresztény felekezet szemében. Ez gyakran ma is tapasztalható. Kis létszámuk miatt igen sokan nem is ismerik őket, és az időnként nyilvánosságra kerülő híradásokat idegenkedve vagy értetlenül fogadják." – Bartók Béla

Kapcsolódó szócikkek

• Unitarizmus

További információk

• Magyarországi unitárius portál
• Székely Mózes fejedelemről
• Kelemen Miklós: Unitárius kislexikon; METEM, Budapest, 1999 (METEM-könyvek)
• Egy az Isten. Magyarországi Unitárius Egyház; szerk. Rázmány Csaba; Heltai Gáspár Kft., Budapest, 2005
• A Magyarországi Unitárius Egyház Levéltára. Fondjegyzék. Repertórium; összeáll. Szigetvári Gyuláné; Magyarországi Unitárius Egyház, Budapest, 2008
• Négyszáznegyven év. 1568–2008. Az Unitárius Egyház alapításának négyszáznegyvenedik évfordulóján; szerk. Szabó Árpád; Erdélyi Unitárius Egyház, Kolozsvár, 2008
• Kovács Sándor: Unitárius egyháztörténet; Protestáns Teológiai Intézet, Kolozsvár, 2009
• Kovács Sándor: Angolszász-magyar unitárius érintkezések a 19. században; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2011 (Erdélyi tudományos füzetek)