Ugrás a tartalomhoz

Hadiipar

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A hadiipar az egyik legfontosabb gazdasági ágazat, amely kulcsszerepet játszik a nemzetbiztonság fenntartásában. A hadiipar tevékenységei közé tartozik a fegyverek, felszerelések és haditechnikai eszközök tervezése, fejlesztése, gyártása és karbantartása.

A hadiiparban dolgozó vállalatok és intézmények magas szintű szaktudással rendelkeznek a katonai technológia területén. Ez magában foglalja a mérnököket, tervezőket, kutató-fejlesztőket és más szakembereket, akik fejlesztik és optimalizálják a fegyverrendszereket. A fegyverrendszerek magukba foglalják a harckocsikat, repülőgépeket, rakétarendszereket, hajókat, lőfegyvereket és más speciális eszközöket.

A hadiipar szigorú szabályozás és ellenőrzés alatt áll, hogy a haditechnikai eszközök megfeleljenek a nemzetközi törvényeknek és az emberi jogoknak. Az exportra szánt fegyverek esetében a hadiipar szabályozása további ellenőrzéseket és engedélyeket igényel a nemzetközi biztonsági előírások betartása érdekében.

Számos iparosodott országnak van saját hadiipara, mely ki tudja szolgálni a saját katonai erőket. Számos ország kereskedik továbbá jelentős mértékben legálisan vagy illegálisan fegyverekkel nagyrészt saját polgárai felé, különösképp önvédelmi, vadászati vagy sportcélokra. Az illegális könnyűfegyver-kereskedelem számos politikailag instabil országban és régióban előfordul. A Small Arms Survey becslése szerint világszerte 875 millió könnyűfegyver volt 2014-ben, melyeket több mint 1000 vállalkozás gyártott mintegy 100 országból.[1]

Szektorok

[szerkesztés]
Az AK sorozatot nagyobb mennyiségben gyártották bármely más lőfegyvernél, és szerte a világon használták harcok során

Szárazföldi fegyver

[szerkesztés]

Ide tartozik a könnyűfegyverektől a nehézfegyverekig sok minden, és a legtöbb gyártó kicsi. Sokuk harmadik világbeli országban van. A kézifegyverek, tankok, páncélozott járművek és más, viszonylag olcsó fegyverek ipara jelentős. Viszonylag kevés nemzetközi szabályozás van, így sok fegyver kerül a bűnözői szervezetekhez, lázadó erőkhöz, terroristákhoz vagy szankcionált országokhoz.[2]

Könnyűfegyverek

[szerkesztés]

Az Amnesty International, az Oxfam és az IANSA által alapított Control Arms Campaign 2003-as becslései szerint több mint 639 millió könnyűfegyver van használatban, és több mint 1135 társaság gyártja őket több mint 98 országban, beleértve azok alkatrészeit és lövedékeit.[3]

Légifegyverek

[szerkesztés]
British Mark V Tank
Brit Mark V Tank

A katonai légijárművek, rakéták és katonai műholdak a piac legfejlettebb szektora. Azonban itt van a legkisebb verseny, csak néhány cég gyártja a piac nagy részét. A legfőbb fogyasztók és termelők nagy része nyugaton és Oroszországban van, és az Amerikai Egyesült Államok az első. Fő légijárműgyártók közé tartozik a Rolls-Royce, a BAE Systems, a Saab AB, a Dassault Aviation, a Sukhoi, a Mikoyan, az EADS, a Leonardo, a Thales Group, a Lockheed Martin, a Northrop Grumman, a Raytheon Technologies és a Boeing. Ezenkívül számos multinacionális konzorcium van, melyek nagy része harci repülőket gyárt, mint amilyen az Eurofighter. A legnagyobb katonai szerződés a Joint Strike Fighter fejlesztéséről szól, és 2001 októberében írták alá.[2]

Vízi rendszerek

[szerkesztés]

Néhány nagyhatalomnak jelentős vízi rendszerei is vannak ezenkívül, a legnagyobb hatalmak például repülőgép-anyahajókkal, atom-tengeralattjárókkal és légvédelmi fegyverekkel is rendelkeznek. A hadihajók nagy része hagyományos energiaforrásokkal működik, de egyesek nukleáris meghajtást használnak. Ezenkívül sok használt hajót is vásárolnak, elsősorban fejlődő országok a nyugatiaktól.[2]

Vállalkozások

[szerkesztés]

2017-ig a SIPRI nem közölt kínai vállalatokról adatot adathiány miatt. Csak a 2020-as publikációban kerültek be a legnagyobb cégek listájába kínai cégek.[4]

A 13 legnagyobb hadiipari cég a világon + 2 német cég 2021-ben[5]
Cég Ország Hely Jövedelem
(hadiipar)
Összes jövedelem A hadiipar részesedése Foglalkoztatottak
2021 2020 2019 2021 2020 2019 2021 2021 2021
Lockheed Martin USA 60,3 58,2 54,0 67,0 90%
114 000
Raytheon Technologies USA (a)  41,8 36,8 39,0 (b) 64,4 65%
195 000
Boeing USA 33,4 32,1 34,1 62,3 54%
141 500
Northrop Grumman USA 29,9 30,4 29,7 35,7 84%
88 000
General Dynamics USA 26,4 25,8 24,9 38,5 69%
102 900
BAE Systems Nagy-Britannia 26,0 24,0 22,5 26,8 97%
89 600
Norinco Kína 21,6 17,9 16,0 81,6 26%
230 000
AVIC Kína 20,1 17,0 17,2 80,4 25%
418 000
CASC Kína 19,1 16,9 0 43,4 44%
170 000
CETC Kína 10  15,0 14,6 15,5 55,4 27%
177 443
CASIC Kína 11  13  12  14,5 11,9 0 46,1 31%
148 000
Leonardo S.p.A. Olaszország 12  14  14  13,9 11,2 11,3 16,7 83%
50 500
L3Harris Technologies USA 13  10  10  13,4 14,2 14,1 17,8 75%
47 000
Rheinmetall Németország 31  29  32  4,45 4,24 4,03 6,7 66%
24 000
KNDS Németország Franciaország 44  70+83  71+82  3,03 2,6 (b) 2,7 (b) 3,2 95%
8 300
A jövedelmi adatok 2021-esek, és milliárd amerikai dollárban értendők - (a) A Raytheon és a United Technologies Corporation fúziója - (b) = Jövedelmek összege

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Small Arms Survey — Weapons and Markets- 875m small arms worldwide, value of authorized trade is more than $8.5b, 2014. december 8. [2010. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 26.)
  2. a b c International Defense Industry. [2011. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 20.) www.fpa.org
  3. Shattered Lives – the case for tough international arms control. Control Arms Campaign, 2003. [2011. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 28.)
  4. China ist zweitgrößter Waffenproduzent. Tagesschau.de. (Hozzáférés: 2020. január 27.)
  5. SIPRI Fact Sheet, Stockholm International Peace Research Institute (PDF; 280 kB). The SIPRI Top 100 arms-producing and military services companies in the world, 2020.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Rüstungsindustrie című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Arms industry című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.