Gram-festés
A Gram-festés egy sejtfestési eljárás; empirikus (gyakorlati) módszer baktériumok csoportosítására. A módszer Hans Christian Gram (1853–1938) dán kutató munkájának eredménye, aki 1884-ben felfedezte, hogy a baktériumokat két csoportra lehet osztani aszerint, hogy egy bizonyos festési eljárással lilára festhetők-e vagy sem:
- Gram-pozitív baktériumok azok, amelyek kékre/lilára színeződnek és
- Gram-negatív baktériumok azok, amelyek rózsaszín/piros színt kapnak.
Az elszíneződés a sejtfal szerkezetétől függ. A különbséget azok a lipidek jelentik, melyeket csak a Gram-negatív sejtfal tartalmaz. A két csoport ezen kívül sok más tulajdonságban is különbözhet egymástól.
Festési módszer
[szerkesztés]A Gram-festés kezdeti lépése egy elsődleges festék, kristályibolya (angolul: crystal violet)[1] alkalmazása a baktériumtenyészet vagy testfolyadék hővel fixált kenetére. A festékmolekulák behatolnak a sejtekbe. Ezután egy jódoldatot, leginkább Lugol-oldatot[2] juttatnak a kenetre, minek hatására a kristályibolya festék molekulái lila színű, nagy méretű komplexekké állnak össze.
Következő lépésként tömény alkoholos vagy acetonos öblítést alkalmaznak, amely során ez a szerves oldószer könnyen kioldja a festékkomplexeket a Gram-negatív baktériumokból, azonban a Gram-pozitívakból csak sokkal nehezebben oldódnak ki (tehát az eljárás során bennük marad a festék).
Ha a festési eljárást itt befejeznék, a Gram-pozitív baktériumok lilák lennének, a Gram-negatívok viszont színtelenek. Ezért még egy utófestést is alkalmaznak szafraninnal (safranin) vagy lúgos fukszinnal (fuchsine), amellyel a Gram-negatív baktériumok pirosra/rózsaszínre festődnek. (A Gram-pozitívok színe nem változik érzékelhetően.)
A Gram-festés menete
[szerkesztés]Kenetkészítés
[szerkesztés]- A tárgylemez zsírtalanítása: általában Bunsen-égő lángja felett néhányszori áthúzással.
- A minta felvitele a tárgylemezre. Ha a minta folyékony, egyszerűen rácseppentik. Ha nem folyékony, akkor fiziológiás sóoldatot vagy csapvizet cseppentenek a tárgylemezre, s abban elszuszpendálják a mintát.
- Hagyják, hogy a kenet megszáradjon a levegőn.
- Fixálás: miután a minta megszáradt, a tárgylemezt néhányszor áthúzzák a Bunsen-láng felett. Így az élő sejtek elpusztulnak, fehérjéik pedig kicsapódnak és az üveglemezhez tapadnak.
Festés
[szerkesztés]Itt csupán egyetlen eljárás ismertetése szerepel[3] (léteznek ettől kisebb mértékben eltérő protokollok is, azonban az elmélete mindegyiknek azonos):
- A kenet festése kristályibolya oldattal, kb. 2 percig
- A festék leöntése
- A kenetre jód-oldatot, például Lugol-oldatot öntenek, s rajta hagyják kb. 1 percig
- Az oldat leöntése
- Differenciálás: tömény, 96%-os alkohol oldattal addig öblítik a kenetet, amíg a lecsöpögő folyadék színtelen nem lesz – az alkohol kioldja a festéket a Gram-negatív sejtekből, de nem a Gram-pozitívakból
- Öblítés vízzel
- Utófestés szafraninnal, kb. 1 percig
- A festék leöntése
- Öblítés vízzel
- A tárgylemezen maradt vizet szűrőpapírral felitatják
Mindezek után a kenet fénymikroszkóp alatt vizsgálható. A készítményt nem szükséges fedőlemezzel lefedni. Mivel a baktériumok néhány mikrométeres élőlények, csak nagy nagyítással (1000-szeres) láthatók. A Gram-pozitívak lilák (kristályibolya), a Gram-negatívak bíbor színűek (szafranin).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A kristályibolya, amit eredete szerint tárnicsibolyának (angolul: gentian violet) nevezhetnénk a metilibolya pararozanilin (angolul: pararosaniline) indikátorcsoportnak a 10B fajtája
- ↑ A Lugol-oldat a francia J. G. A. Lugolról elnevezett jód vizes oldata, amelybe a jód oldhatóvá tételére kálium-jodidot (KI) is kell tenni. Összetétele: 5 g jód, 10 g kálium-jodid (KI) és 100 ml desztillált víz. Ezt gyógyszertárak árusítják.
- ↑ Nagy Károly (szerk.): Orvosi mikrobiológiai gyakorlatok Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006, 22-24. o., ISBN 963-9656-30-5
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Gram staining című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Gergely Lajos (szerk.): Orvosi mikrobiológia, Alliter Kiadói és Oktatásfejlesztő Alapítvány, Budapest, 2003, 2. átdolgozott kiadás, 19. o., ISBN 963-202-766-3
További információk
[szerkesztés]- Videófelvétel a Gram-festési eljárásról – YouTube