Garamtolmács
Garamtolmács (Tlmače) | |||
Garamtolmács látképe délről | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Nyitrai | ||
Járás | Lévai | ||
Rang | város | ||
Első írásos említés | 1075 | ||
Polgármester | Miroslav Kupči | ||
Irányítószám | 935 21 | ||
Körzethívószám | 036 | ||
Forgalmi rendszám | LV | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3637 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 824 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 189 m | ||
Terület | 4,64 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 17′, k. h. 18° 32′48.283333°N 18.533333°EKoordináták: é. sz. 48° 17′, k. h. 18° 32′48.283333°N 18.533333°E | |||
Garamtolmács weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Garamtolmács témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Garamtolmács (szlovákul Tlmače) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Lévától 9 km-re északnyugatra, a Garam mindkét partján fekszik, ott ahol a folyó kiér a hegyek közül.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai kőkorban is lakott volt. A későbbi korokból a hallstatti, a podolei és a La Tène-kultúra tárgyi emlékei kerültek elő. A vaskorban, i. e. 700 körül a Garam partján kis méretű vár is állt. Lakói a késő bronzkor óta földműveléssel, halászattal, bronztárgyak készítésével foglalkoztak.
A rómaiak idejében a Garam völgyében fontos út is vezetett.
A mai települést 1075-ben I. Géza király oklevelében "Talmach" néven említik először, melyben a területet a garamszentbenedeki bencés apátságnak adja. Lakói ekkor főként halászattal foglalkoztak és révészek voltak. 1209-ben "Tholomach", 1232-ben "Tulmach", 1295-ben "Tolmach", 1304-ben "Tholmach", 1310-ben "Tolmachy" alakban szerepel az írott forrásokban.
1241-ben a tatárok itt is pusztítottak, a század végén Csák Máté hívei támadták meg. Hosszas birtokviták után, melyek következtében a település csaknem elpusztult, 1489-ben a lévai váruradalom birtoka lett. Később egy egyezség után visszakerült a garamszentbenedeki bencés apátság birtokába. Küklő nevű része 1380-tól előbb Kistolmács néven maradt fenn a forrásokban.[2]
1534-ben 5 porta után adózott. 1565-ben az esztergomi káptalan birtoka lett. 1577-ben az esztergomi törökök a Garamon átkelve megtámadták és felégették a települést. 1601-ben ismét felégette a török. 1618. április 20-án, a bécsi béke alapján a terület török uralom alá került. 1664. május 9-én a de Souches tábornok vezette császári sereg megverte a törököt és felszabadította Léva környékét. Július 19-én Tolmács és Léva között újabb csata zajlott a császáriak és a törökök között, melyben a lévai várkapitány, Koháry István is elesett.
1709. május 2-án a kuruc és labanc seregek ütköztek meg Tolmács határában. 1715-ben 19 adózó háztartása volt. 1763-ban említik a település malmát, pecsétje 1774-ből származik. 1828-ban 38 házában 250 lakos élt, lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A településre 1896-ban gördült be az első vonat.
Vályi András szerint „TOLMÁCS. Tót falu Bars Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Garam-Szőlőshöz közel, mellynek filiája; határja jó, de a’ víz áradásoktól alkalmatlaníttatik.”[3]
Fényes Elek szerint „Tolmács, tót falu, Bars vgyében, G. Szőllős mellett: 251 kath. lak. F. u. az esztergomi káptalan. Ut. p. Léva.”[4]
1919 júniusában határában ütköztek meg a csehszlovák csapatok a magyar Vörös Hadsereg egységeivel.
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 358 lakosából 244 szlovák és 46 magyar anyanyelvű volt.
1890-ben 388 lakosa mind szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 424 lakosából 415 szlovák és 7 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 487 lakosából 477 szlovák és 9 magyar anyanyelvű volt.
1921-ben 464 lakosából 452 csehszlovák és 12 magyar volt.
1930-ban 468 lakosából 457 csehszlovák és 7 magyar volt.
1991-ben 5478 lakosából 5178 szlovák és 193 magyar volt.
2001-ben 4305 lakosából 4137 szlovák és 61 magyar volt.
2011-ben 3823 lakosából 3548 szlovák és 59 magyar volt.
2021-ben 3637 lakosából 3323 (+15) szlovák, 33 (+15) magyar, 2 (+1) cigány, 3 (+5) ruszin, 38 (+7) egyéb és 238 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt hunyt el Igor Rusnák (1936-2021) szlovák író, dramaturg.
- Itt szolgált Jozef Melicher (1929-2008) szlovák irodalomtörténész, kritikus, író, etnológus, egyetemi oktató.
- Itt dolgozott Andrej Chudoba (1927-2014) szlovák író, költő.
- Itt dolgozott Štefan Markuš (1936) tudományos kutató, nagykövet.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus temploma 1926-ban épült. Tornya a második világháborúban találatot kapott, 1968-ban építették újjá.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Tomáš Sitár 2020: Osídlenie Tekovskej stolice v stredoveku. Krná, 276-277 Kyklov.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
Források
[szerkesztés]- Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 197.
- Alojz Habovštiak 1975: Hradisko z 9-10. storočia v Tlmačoch. Slovenská archeológia XXIII/1, 97-118.