Aranyosmaróti járás

Aranyosmaróti járás (Okres Zlaté Moravce)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Népesség
Teljes népesség	41 169 fő (2021. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 23′ 00″, k. h. 18° 23′ 51″48.383333333333, 18.3975
A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyosmaróti járás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Az Aranyosmaróti járás

Az Aranyosmaróti járás (szlovákul Okres Zlaté Moravce) Szlovákia Nyitrai kerületének közigazgatási egysége. Területe 521 km², lakosainak száma 41 402 (2011), székhelye Aranyosmarót (Zlaté Moravce). A járás területe 1922 előtt nagyrészt az egykori Bars vármegyéhez tartozott, csak a legnyugatibb község, Gímeskosztolány volt Nyitra vármegye része.

A járás területén 2011-ben 387 magyar lakott, ami az összlakosság 0,93%-át jelentette. 2021-ben 41169 lakosából 38353 szlovák, 317 magyar, 196 cigány, 6 ruszin, 367 egyéb és 1930 ismeretlen nemzetiségű. A járásbeli magukat magyaroknak vallók többsége 2011-ben és 2021-ben is Barslédecen lakott.

Az Aranyosmaróti járás térképe Aranyosmarót Valkóc Nemcsény Barsvörösvár Néved Kisvezekény Nagyvezekény Barskisfalud Szelepcsény Ebedec Fenyőkosztolány Kisaranyos Feketekelecsény Bélád Hecse Taszármalonya Néver Szelezsény Zsitvaszentmárton Maholány Kicő Keresztúr Gesztőd Kistapolcsány Mankóc Barslédec Gímeskosztolány Velséc Csárad Garamnémeti Zsikva Kislóc

Története

Az Aranyosmaróti járás 1922-ig egyike volt az egykori Bars vármegye öt járásának (a Garamszentkereszti, a Lévai, az Oszlányi és a Verebélyi mellett), a vármegye középső részét foglalta el. Területe azonban eltért a maitól: keleti irányban kiterjedtebb, délen és nyugaton viszont szűkebb volt. Ide tartozott a mai Zsarnócai járásból Kisülés, Nagyülés, Magasmart, Barsberzence és Oromfalu, továbbá Garamszentbenedek és a ma hozzá tartozó Peszér, a mai Lévai járásból pedig Garamkovácsi. Délen viszont Nagyvezekény, Kisvezekény, Barsvörösvár és Néved a Verebélyi járáshoz, míg nyugaton Gímeskosztolány Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. A terület 1918-tól csehszlovák uralom alatt állt, amit a trianoni békeszerződés erősített meg 1920-ban, az addigi közigazgatási beosztás azonban 1922-ig érvényben maradt.

Csehszlovákia közigazgatási beosztásának 1923. évi újrarendezése során a járás határai jelentősen megváltoztak, hasonlóvá váltak a maiakhoz, az eltérés csupán annyi volt, hogy ide tartozott a ma a Nyitrai járáshoz tartozó Gímes, Zsére és Kolon, illetve a ma a Lévai járáshoz tartozó Garamkovácsi is. A ma a Zsarnócai járáshoz tartozó keleti községeket az újonnan alakult Újbányai járáshoz csatolták. Szintén az Újbányai járáshoz került ekkor Fenyőkosztolány is, de ez csak néhány évig tartozott oda, mivel 1928-ban visszacsatolták. 1923-ban a mai Szlovákia területét hat nagymegyére osztották, az Aranyosmaróti járás ezek közül Nyitra megyéhez (Nitrianska župa) került. 1928-ban a nagymegyék is megszűntek, Csehszlovákiát négy tartományra osztották, ekkor a járás a Csehszlovákián belüli Szlovákia része lett.

1938-ban az első bécsi döntés alapján Magyarország megkapta Szlovákia déli sávját. Bár az Aranyosmaróti járás területét e változás közvetlenül nem érintette, az új országhatár által kettéosztott járások közül a Verebélyi járásból ide került Kishind és Zsitvaújfalu, a Lévai járásból pedig Berekalja, Csejkő, Garamapáti, Garamkelecsény, Garamkeszi, Garamsolymos, Garamszőlős, Garamtolmács, Garamújfalu, Nagykoszmály és Óbars. 1939-ben, amikor Csehszlovákia megszűnt, a független Szlovákiában ismét hat megyét hoztak létre, az Aranyosmaróti járás ekkor megint Nyitra megyéhez tartozott. 1941-ben a Lévai járásból 1938-ban ide csatolt 11 községet átcsatolták az Újbányai járáshoz.

A második világháború után újjáalakult Csehszlovákia közigazgatási beosztása hasonló volt az 1928-38 közöttihez, a járások ismét közvetlenül a szlovák tartományhoz tartoztak. Az Aranyosmaróti járás határai is visszaálltak az 1938 előtti állapotukba.

1949-ben újabb átszervezésre került sor, melynek során visszacsatolták a Verebélyi járáshoz a négy déli községet, amelyek 1923 előtt is oda tartoztak (Nagyvezekény, Kisvezekény, Barsvörösvár és Néved), de az első kettő 1950 után ismét az Aranyosmaróti járáshoz tartozott. Szintén 1949-ben az 1923-28 közötti nagymegyékhez hasonló nagyobb közigazgatási egységeket hoztak létre, de ezek neve most kerület (kraj) lett, járásunk most a Nyitrai kerülethez került.

1960-tól ismét jelentősen átszervezték a járásokat, a korábbiaknál sokkal nagyobbakat hozva létre. Ekkor az Aranyosmaróti járás megszűnt, majdnem teljes területével beolvadt a Nyitraiba, csupán Garamkovácsit csatolták a Lévai, Garamnémetit pedig az ugyanekkor megszűnő Újbányai járás egészét is bekebelező Garamszentkereszti járáshoz. Szintén 1960-ban a kerületek száma Szlovákiában hatról háromra csökkent, az Aranyosmaróti járás pedig a Nyugat-Szlovákiai kerület része lett. A kerületek 1990-ben ismét megszűntek és csak a (nagy)járások maradtak Csehszlovákiában.

1996-ban a már független Szlovákia közigazgatási felosztását megint jelentősen átalakították. A járások száma 38-ról 79-re nőtt és ezeket nyolc kerületbe osztották be. Az Aranyosmaróti járás ismét kivált a Nyitraiból, és ismét a Nyitrai kerület része lett, mint 1949 és 1960 között.

Az Aranyosmaróti járás települései

No.	Településnév (magyarul)	Településnév (szlovákul)	Terület (km²)	Népesség (1880, fő)	Magyarság száma (1880, fő)	Népesség (1910, fő)	Magyarság száma (1910, fő)	Népesség (2011, fő)	Magyarság száma (2011, fő)
1.	Aranyosmarót	Zlaté Moravce	45,36	2251+790+284	699+41+24	3227+936+340	2127+35+47	12337	71
2.	Barskisfalud	Vieska nad Žitavou	5,46	296	6	377	41	455	2
3.	Barslédec	Ladice	11,65	667	501	855	794	741	236
4.	Barsvörösvár	Červený Hrádok	5,5	347	14	470	44	411	0
5.	Bélád	Beladice	22,41	305+163+441	83+24+27	290+125+522	122+54+181	1567[forrás?]
6.	Csárad	Čaradice	17,85	576	10	700	10	511	8
7.	Ebedec	Obyce	31,27	844	19	1001	146	1503	0
8.	Feketekelecsény	Čierne Kľačany	10,98	426	20	548	70	1084	4
9.	Fenyőkosztolány	Jedľové Kostoľany	27,29	1008	0	1186	44	941	1
10.	Garamnémeti	Tekovské Nemce	28,5	749	16	1018	46	1059	0
11.	Gesztőd	Hosťovce	16,24	407	12	500	27	749	4
12.	Gímeskosztolány	Kostoľany pod Tribečom	22,12	384	25	574	39	372	5
13.	Hecse	Choča	4,39	277	4	395	12	514	2
14.	Keresztúr	Hostie	28,17	648	10	924	55	1170	1
15.	Kicő	Skýcov	25,23	750	32	893	54	1031	3
16.	Kisaranyos	Zlatno	15,37	315	9	338	2	205	6
17.	Kislóc	Lovce	10,18	282	0	457	9	684	1
18.	Kistapolcsány	Topoľčianky	26,33	1328	59	1602	311	2747	3
19.	Kisvezekény	Malé Vozokany	5,86	204	18	282	93	306	2
20.	Maholány	Machulince	9,47	417	5	559	145	1043	0
21.	Mankóc	Mankovce	4,24	246	1	322	46	530	1
22.	Nagyvezekény	Veľké Vozokany	9,87	465	15	471	60	508	0
23.	Nemcsény	Nemčiňany	15,68	538+168	63+11	640+221	147+32	695	0
24.	Néver	Neverice	5,96	535	83	585	210	670	8
25.	Néved	Nevidzany	10,26	484	51	591	83	581	4
26.	Szelepcsény	Slepčany	9,35	541	39	816	199	846	4
27.	Szelezsény	Sľažany	16,27	463+246	70+25	473+371	63+20	1688	11
28.	Taszármalonya	Tesárske Mlyňany	18,01	826+430	39+9	916+514	95+16	1683	1
29.	Valkóc	Volkovce	11,6	431+160	22+0	516+189	6+0	1005	5
30.	Velséc	Velčice	34,7	828	19	933	36	826	3
31.	Zsikva	Žikava	11,29	432	2	589	53	514	1
32.	Zsitvaapáti	Žitavany	18,2	378+659	7+8	541+977	41+115	1874	0
33.	Zsitvaszentmárton	Martin nad Žitavou	4,33	240	7	350	15	519	0

Források

• Anton Špiesz - Jozef Watzka 1966: Poddaní v Tekove v 18. storočí. Bratislava.
• Štefan Rakovský a kol. 1969: Zlaté Moravce a okolie. Bratislava.
• Pavol Korec és társai. Kraje a okresy Slovenska – Nové administratívne členenie (Szlovákia kerületei és járásai – az új közigazgatási felosztás) (szlovák nyelven). Bratislava: Q111 (1997). ISBN 80-85401-58-4