Ugrás a tartalomhoz

Formula–2

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
2021-es Formula–2-es autó

A Formula–2, rövidítve F2 egy együléses autóverseny-sorozat, amelyet a Nemzetközi Automobil Szövetség rendez. Először 1948-ban szabályozták, majd 1985-ben a Formula–3000 váltotta fel. 2009-ben, majd 2017-ben az FIA újjáélesztette az FIA Formula–2 bajnokság formájában, mely az addigi GP2 Series jogutódja.

A Formula–2-ből sok vezető jutott át a Formula–1-be, többek közt Charles Leclerc, Carlos Sainz, Lewis Hamilton, Mick Schumacher, illetve Csou Kuan-jü.

Története

[szerkesztés]

A háború előtt

[szerkesztés]

Már a második világháború előtt rendeztek versenyeket a Grand Prix-versenyautóknál kisebb és gyengébb autóknak. Ezt ekkoriban voiturette-versenyzésnek hívták. Itt leginkább kezdő és kevésbé tapasztalt versenyzők szerepeltek, akik először itt szerették volna kipróbálni magukat. A háború után a szabályok másfél literes turbófeltöltős motort engedélyeztek. A Grand Prix-versenyeken ekkor vagy 3 literes turbófeltöltős, vagy 4,5 literes, benzinbefecskendezéses motorokat használtak.

A Formula–2 hivatalos létrejötte (1953-ig)

[szerkesztés]
Veritas Meteor a háború utáni időszakból

1946-ban az FIA elhagyta a korábbi 3 literes, turbós szabályokat, és létrehoztak két új kategóriát, a Formula–A-t és a Formula–B-t (később Formula–1 és Formula–2). A Formula–A továbbra is a korábban használt 4,5 literes motorokat használta, a Formula–B-ben viszont a régi voiturette-szabályokat elhagyva 3 literes motorokat vezettek be, ezzel tettek kísérletet a Formula–1-gyel szembeni különbség kiegyenlítésére.

A motorok gyengébbek és kisebbek voltak a Formula–1-ben használtaknál. Itt 2 lehetőségük volt a csapatoknak: 2 literes normál vagy 750 köbcentiméteres turbós motort használtak (utóbbi volt a gyakoribb). A Formula–2 olcsósága miatt döntött úgy a Cooper, hogy beszáll a sorozatba, ugyanis az F1, ahogy akkoriban sok más gyártónak is, túl drága lett volna. Valamint úgy gondolták, hogy a kor két legsikeresebb konstruktőre, az Alfa Romeo és a Maserati ellen nem lenne esélyük.

Az 1,5 literes éra (1957–1960)

[szerkesztés]
1,5 literes Porsche 718

Az 1500 köbcentiméteres motorokat 1957-ben vezették be az F2-ben. Ebben az időszakban a farmotoros Cooperek voltak a legsikeresebbek. Rajtuk kívül a Porsche és a Ferrari (a „cápaorrú” Dino 156-ossal) ért el jelentősebb sikereket. Érdekesség, hogy ekkor a Ferrari párhuzamosan szerepelt a Formula–1-ben és a Formula–2-ben is, az F1-ben orr-, míg az F2-ben farmotoros autókkal.

A Cooper 1958-ban, egy átalakított F2-es autóval 2 futamot is meg tudott nyerni, itt kezdődött a farmotoros éra a Formula–1-ben.

Formula Junior és az 1 literes motorok (1961–1966)

[szerkesztés]

A Formula Junior nevű kategóriát 1959-ben vezették be. Ez, bár akkor a Formula–2-t helyettesítette, leginkább a mai Formula–3-hoz hasonlított. Az F2-t és az F3-at 1964-ben vezették be ismét, és ekkor egy kis ideig mindkét szériában egyliteres motorokat használtak, tehát a 2 sorozat között csak minimális különbség volt. A legsikeresebb motorgyártók ekkor a Cosworth és a Honda voltak.

Közelebb az F1-hez (1967–1971)

[szerkesztés]
Jochen Rindt 1970-ben, a Nürburgringen

A 2 literes motorok korszaka (1972–1984)

[szerkesztés]
Peter Scharmann 1978-as March-BMW-je

1972-ben a szabályok, a motorerő növelése érdekében már 2 literes motorokat engedélyeztek. Az elején a Cosworth és a BMW motorjai domináltak a Formula–2-ben, a csapatok között pedig a BMW-motorokkal hajtott March volt a legsikeresebb. 1976-ban a Renault is beszállt a sorozatba, mind konstruktőr, mind motorszállító, és rögtön első évükben az ő autójukkal induló pilóta nyert. Ugyanígy Renault-motoros autó nyert 1977-ben is. A BMW ekkor már csak a Marchcsal dolgozott, de már nem sikerült kiugró eredményt elérniük. Bár a Ferrari is szerepelt a sorozatban, minimális sikerrel. A konstruktőrök között ebben az időszakban a March, a Ralt, a Martini és a Maurer voltak a legsikeresebbek.

1980-ban a Honda itt tért vissza a motorsportba, és az utolsó 4 szezonból hármat Honda-motorral hajtott autó nyert.

Formula–3000

[szerkesztés]

1984-ben a Formula–2 megszűnt, helyébe a Formula–3000 lépett. Az új sorozat egészen 2005-ig futott. A Formula–3000-ben nagyobb teljesítményű, de korábbi F2-es autókkal versenyeztek. Az autókban 3000 köbcentiméteres , V8-as Cosworth DFV motorok voltak, de a Formula–1-gyel ellentétben ezek nem turbófeltöltősek voltak.

A GP2 2005-ben lépett a Formula–3000 helyébe. A motorok 4000 köbcentiméteres, V8-as, 580 lóerős erőforrások. Az autók nagyobbak, mint a Formula–1-ben használt autók, de a motorhangjuk jóval mélyebb.

A Formula–2 újraindítása

[szerkesztés]

25 éve szünetet követően a Formula–2 2009-től ismét újraindul, jelentette be az FIA 2008. június 25-én.[1]

Az autók tervezésére kiírt pályázatot az MSV (MotorSport Vision) nyerte.[2]

A 2009-es szezonban május és november között nyolc versenyt rendeznek, mindet Európában. Minden verseny 2 db 110-110 kilométeres részből áll majd, a másodikban egy kötelező boxkiállással. Mindkét részt egy kétszer 30 perces időmérő előz meg.[3] Tesztelni 3-szor a szezon előtt, 3-szor az első verseny előtt és kétszer szezon közben nyílik alkalma a csapatoknak. A csapatok 2009-ben 1000 kilométert tesztelhetnek.[3][4]

Az autókat a Williams tervei alapján az MSV gyártotta volna. Az autókat 1,8 literes, turbófeltöltős motort használtak volna a tervek szerint. Érdekesség, hogy az MSV, amelynek tulajdonosa a korábbi Formula–1-es versenyző Jonathan Palmer ezen kívül még egy autós sorozat, a Formula Palmer Audi autóit is gyártotta abban az időben.[5][6]

A 2009-es bajnokság keretein belül nyolc eseményt rendeztek Európában május és november között. Hétvégenként két verseny volt - mindegyik 110 km hosszú (kb. 40 perc). Két 30 perces edzés és két 30 perces edzés előzte meg mindkét futamot.[7] Az alakuló bajnokságot Andy Soucek nyerte, de Henry Surtees Brands Hathsben bekövetkezett halála beárnyékolta a szezont.[8]

Az FIA és a MSV a 2012-es szezon után megszüntette a sorozatot.[9] A Formula–1-es betét- és utánpótlásszériák, GP2 és a Formula Renault 3.5-ös sorozat, sokkal nagyobb teljesítményű autókkal versenyeztetett,[10] míg a Forma 2-es pilótáknak nem sikerült előrelépnie a Formula–1-es csapathoz, Jolyon Palmer 2016-os Renaultos szerződését kivéve.

2015-ben az FIA bejelentette, hogy megújítja a Szuperlicenc-rendszert, egy átláthatóbb utánpótlásrendszert létrehozva. Ebbe a kategóriába tartoztak a Formula–2 kategória újjáélesztését célzó tervek, amelyek elsőbbséget élveztek a többi sorozattal szemben. 2017-ben a GP2-es bajnokságot felváltotta az FIA Formula–2 bajnokság.[11]

Más Formula–2-es sorozatok

[szerkesztés]

Japán Formula–2

[szerkesztés]

Japánban Formula–2000 néven futott egy sorozat, melynek szabályai nagyon hasonlítottak a Formula–2 szabályrendszeréhez. A japán bajnokság két évvel az európai Formula–2-es sorozat vége után is futott, csak ezután váltottak a Formula–3000-hez hasonló sorozatra, melyet korábban Formula Nippon, ma Super Formula néven ismerünk.

Ausztrál Formula–2

[szerkesztés]

Ausztráliában szintén volt egy helyi Formula–2-es bajnokság, amely 1964-ben indult.[12] Az autók hengerűrtartalma 1100 és 1600 köbcentiméter között változott, fordulatszámuk 8500-ban volt maximálva.[13][14][15]

Mexikói Formula–2

[szerkesztés]

Mexikónak is megvolt a saját Formula–2-es bajnoksága, ami a 90-es évek elejéig futott. Az autók a Formula Atlantic-ben használt autók voltak, 2,2 literes Chrysler motorokkal.

Brit Formula–2

[szerkesztés]

Győztesek

[szerkesztés]
Szezon Pilóta Konstruktőr/Autó Pole Győzelmek Dobogó Leggyorsabb
körök
Pont Különbség
(pont)
1967 Belgium Jacky Ickx Tyrrell Racing
Matra-Cosworth
2 2 4 3 45 11
1968 Francia Jean-Pierre Beltoise Matra Sports
Matra-Cosworth
2 3 5 1 48 17
1969 Francia Johnny Servoz-Gavin Matra International
Matra-Cosworth
1 1 2 1 37 9
1970 Svájc Clay Regazzoni Tecno Racing Team
Tecno-Cosworth
2 3 5 1 44 9
1971 svéd Ronnie Peterson March Engineering
March-Cosworth
7 4 6 5 54 14
1972 brit Mike Hailwood Team Surtees
Surtees-Cosworth
1 2 5 2 55 18
1973 Francia Jean-Pierre Jarier March Engineering
March-BMW
4 7 8 5 78 37
1974 Francia Patrick Depailler March Engineering
March-BMW
3 4 6 2 54 11
1975 Francia Jacques Laffite Ecurie Elf
Martini-BMW
6 6 7 4 60 24
1976 Francia Jean-Pierre Jabouille Equipe Elf
Elf 2J-Renault
4 3 6 1 53 1
1977 Francia René Arnoux Ecurie Renault Elf
Martini-Renault
1 3 6 1 52 12
1978 olasz Bruno Giacomelli Polifac BMW Junior Team
March-BMW
8 8 10 6 82 31
1979 Svájc Marc Surer Polifac BMW Junior Team
March-BMW
2 2 6 1 38 2
1980 UK Brian Henton Toleman Group
Toleman-Hart
2 3 9 7 61 19
1981 UK Geoff Lees Ralt Racing Ltd.
Ralt-Honda
1 3 6 5 51 14
1982 ITA Corrado Fabi March Racing Ltd.
March-BMW
2 5 7 3 57 1
1983 UK Jonathan Palmer Ralt Racing Ltd.
Ralt-Honda
4 6 10 3 68 17
1984 NZL Mike Thackwell Ralt Racing Ltd.
Ralt-Honda
6 7 8 9 72 28
2009 ESP Andy Soucek MSV
WilliamsAudi
2 7 11 3 115 51
2010 GBR Dean Stoneman MSV
WilliamsAudi
6 6 13 6 284 42
2011 ITA Mirko Bortolotti MSV
WilliamsAudi
7 7 14 7 316 121
2012 GBR Luciano Bacheta MSV
WilliamsAudi
3 5 10 5 231.5 21.5

Források

[szerkesztés]
  1. FIA to relaunch F2 in 2009”, FIA F1, 2008. június 25.. [2010. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. január 6.) 
  2. FIA to relaunch F2 in 2009”, FIA F2, 2008. szeptember 15.. [2008. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. december 6.) 
  3. a b How Formula 2 can work”, grandprix.com, 2008. július 18. 
  4. FIA invites tenders for F2”, Pitpass F1, 2008. július 13. 
  5. Palmer's MSV wins F2 contract”. [2009. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. január 6.) 
  6. FIA picks Palmer as F2 supplier 
  7. How Formula 2 can work”, grandprix.com, 2008. július 18. 
  8. Henry Surtees dies after F2 crash”, Autosport, Haymarket Media, 2009. július 19. 
  9. MotorSport Vision cancels Formula 2 championship. Autosport.com . Haymarket Media, 2012. december 6. (Hozzáférés: 2015. január 24.)
  10. Formula 2 cancelled for 2013. ESPN F1 . ESPN, 2012. december 7. (Hozzáférés: 2015. január 24.)
  11. Newly renamed F2 series to feature at 10 Grands Prix”, Formula 1 – The Official F1® Website (Hozzáférés: 2017. március 9.) 
  12. Racing Car News, 1963 december, 23. oldal
  13. Pedr Davis, The Macquarie Dictionery of Motoring, 1986, 172. oldal
  14. Specifications of Automobiles - Australia Formula 2 Archiválva 2009. augusztus 6-i dátummal a Wayback Machine-ben Elérve innen: www.camsmanual.com.au on 2 August 2009
  15. Australian Titles Elérve innen: www.camsmanual.com.au on 2 August 2009

Külső hivatkozások

[szerkesztés]