Ugrás a tartalomhoz

Dzsalálábád (település, Afganisztán)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dzsalálábád (جلال آباد)
városkép
városkép
Közigazgatás
Ország Afganisztán
TartományNangarhar
Testvérvárosok
Lista
San Diego (2004–)
Népesség
Teljes népesség263 312 fő (2020. jan. 1.)
– elővárosokkal205 423[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság575 m
Terület122 km²
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 34° 25′ 49″, k. h. 70° 27′ 10″34.430278°N 70.452778°EKoordináták: é. sz. 34° 25′ 49″, k. h. 70° 27′ 10″34.430278°N 70.452778°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Dzsalálábád témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Dzsalálábád (pasto/perzsa: جلال آباد), korábban Adina Pur (pusto:آدينه پور), ahogy azt a 7. századi kínai utazó Hszüan-cang lejegyezte, város Afganisztán keleti részén, a Kabul és a Kunar-folyó találkozásánál, a Laghman-völgy közelében. Dzsalálábád Nangarhar tartomány székhelye, amelyet egy mintegy 95 kilométer hosszú főút köt össze a fővárossal, Kabullal. Dzsalálábád az ország keleti szélének második legnagyobb települése, és egyben - földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően - a régió társadalmi és üzleti központja. A legfőbb iparágai a papírkészítés és néhány mezőgazdasági termék, mint a narancs, a rizs és a cukornád. Dzsalálábád az egyik vezető kereskedelmi központ a szomszédos Pakisztán számára.[2]

Népességi adatok

[szerkesztés]

A város lakosságának 90%-a pastu nemzetiségű, 7% pedig pasaji. A maradék 3% tádzsik, vakhi, perzsa. A városban – és az egész tartományban – a pastu nyelvet beszélik legtöbben. Sokan beszélik még folyékonyan a perzsa nyelvet. Az angol nyelvet minden iskolában tanítják ugyan, azonban a lakosság nem igazán ért angolul. Dzsalálábádban szinte mindenki muszlim, a szunnita iszlám követői, de található a városban néhány hindu templom is.

1979
53 915
2020
263 312

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Archivált másolat. [2010. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 16.)
  2. Jalālābād. Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2011. augusztus 15.)

További információk

[szerkesztés]
  • Aloys Arthur Michel. The Kabul, Kunduz, and Helmand Valleys and the National Economy of Afghanistan: A Study of Regional Resources and the Comparative Advantages of Development. National Academies 

Külső hivatkozások

[szerkesztés]