Ugrás a tartalomhoz

Cook-szigetek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cook-szigetek
Cook Islands
Kūki 'Āirani
A Cook-szigetek zászlaja
A Cook-szigetek zászlaja
Cook-szigetek címere
Cook-szigetek címere
Nemzeti himnusz: Te Atua Mou E (Isten az igazság)
FővárosaAvarua
d. sz. 21° 14′, ny. h. 159° 47′21.233333°S 159.783333°WKoordináták: d. sz. 21° 14′, ny. h. 159° 47′21.233333°S 159.783333°W
Államformaalkotmányos monarchia
Vezetők
királyIII. Károly brit király
a király helytartójaSir Tom Marsters
miniszterelnökMark Brown
Hivatalos nyelvangol
függő terület1965. augusztus 4.

Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint14 222 fő (2023)[1]
Rangsorban232
Becsült14 974[2] fő (2011)
Rangsorban232
GDP
Egy főre jutóegy főre jutó
PPP: PPP egy főre
Földrajzi adatok
Terület240 km²
IdőzónaCKT (UTC-10)
Egyéb adatok
PénznemCook-szigeteki dollár (NZD)
Hívószám682
Segélyhívó telefonszám
  • 999
  • 998
  • 996
Internet TLD.ck
Villamos hálózat240 volt
Elektromos csatlakozóAS/NZS 3112
Közlekedés irányabal
A Wikimédia Commons tartalmaz Cook-szigetek témájú médiaállományokat.

A Cook-szigetek a Csendes-óceán déli részén, Amerikai Szamoa és Francia Polinézia között helyezkednek el, a szigetcsoport 13 lakott és 2 lakatlan szigetből áll. Nevét a felfedezőjéről, James Cookról kapta, aki 1773-ban partra szállt. 1888-ban brit védnökség alá került, 1901-ben a britek annektálták, és átengedték Új-Zéland fennhatósága alá. 1965-ben belső önkormányzatot kapott. 1974 óta Új-Zéland szabadon társult állama, a kül- és hadügyeket Új-Zéland intézi, egyébként önálló kormányzata van.

Földrajza

[szerkesztés]

A Csendes-óceán déli részén, Amerikai Szamoa és Francia Polinézia között helyezkedik el a 13 lakott és 2 lakatlan szigetből álló, földrajzilag két részre elkülönülő, 2 millió négyzetkilométernyi tengerfelületen elterülő szigetcsoport. Az Északi-Cook-szigeteket lapos korallszigetek alkotják, míg a Déli-Cook-szigetek közt található Rarotonga vulkanikus eredetű. Legmagasabb pontja: Te Manga, 652 méter.

Rarotonga sziget földrajzi koordinátái: d. sz. 21,2335°, ny. h. 159,7800°21.233500°S 159.780000°W

A Cook-szigeteki Aitutaki sziget partja
Motu Maina szigetecske látképe Aitutaki lagúnájának délkeleti sarkában

Történelme

[szerkesztés]

A szigetekről először 1595-ben adtak hírt spanyol hajósok, de igazi felfedezése James Cook nevéhez fűződik, aki 1773-ban partra is szállt. A felfedezőről elnevezett szigetek 1888-ban brit védnökség alá kerültek. 1901-ben annektálták és átengedték Új-Zéland fennhatósága alá. A szigetcsoport 1965-ben belső önkormányzatot kapott. 1974 óta Új-Zéland szabadon társult állama, a kül- és hadügyeket Új-Zéland intézi, egyébként önálló kormányzata van. Az új-zélandi parlament nem hozhat döntést a Cook-szigetekről, ez a Cook-szigetek parlamentjének kizárólagos kompetenciája. A teljes belső önkormányzatot kiegészíti a szinte teljes külső önkormányzat, bár Új-Zéland feladata a Cook-szigetek honvédelme és nemzetközi képviselete, azonban ezeket csak a Cook-szigeteki hatóságok beleegyezésével gyakorolhatja. Emellett a Cook-szigetek sok esetben saját magát képviseli nemzetközi kapcsolataiban, 33 országgal saját maga áll diplomáciai kapcsolatban. A fentiek miatt az ENSZ a Cook-szigeteket „nem-tagállamnak”, azaz független államnak tekinti.

1980. június 11-én az Amerikai Egyesült Államok és Új-Zéland szerződést kötött a Cook-szigetek és Amerikai-Szamoa közötti tengeri határról. Ugyanakkor az Egyesült Államok lemondott Penrhyn Island, Pukapuka (Danger), Manihiki és Rakahanga szigetekre támasztott igényéről.

Lakosság

[szerkesztés]
  • Nyelvek: A Cook-szigeteken a hivatalos nyelv az angol, de a lakosság a maori nyelvet beszéli.
  • Népek: A lakosság 81%-a polinéz, 14%-a európai, 5%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.

Vallás

[szerkesztés]

A fő vallás a kereszténység, melynek helyi képviselője a Cook-szigeteki Keresztény Egyház (Cook Islands Christian Church). A lakosság 55%-a a helyi egyház tagja, 17%-a katolikus, 8%-a adventista, 2%-a Jehova Tanúja, 2%-a az apostoli egyház tagja.

Gazdaság

[szerkesztés]

A többi csendes-óceáni országhoz hasonlóan, a Cook-szigetek gazdasági fejlődését is a külföldi piacoktól való nagy távolság, a hazai piacok korlátozott mértéke, a természeti erőforrások hiánya, a viharok pusztításai, és a hiányos infrastruktúra hátráltatja.

  • Mezőgazdaság, bányászat, halászat: A lakosság kókuszdiót, citrusféléket, banánt, ananászt és kasszavát vagy más néven maniókát termeszt, valamint sertést, kecskét és baromfit tenyészt.
  • Ipar: Az ipart néhány élelmiszer-feldolgozó és apró textilgyár képviseli.
  • Kereskedelem: A kopra és a citrusfélék egy részét exportálják, míg közszükségleti cikkeket, kőolajtermékeket és élelmiszert importálnak.
2009-es cook-szigeteki érme II. Erzsébet portréjával. A Cook-szigetek Új-Zéland bankjegyeit használja, de saját forgalmi érmékkel, valamint ezüst, arany és platina befektetőérmékkel rendelkezik, valamennyi előoldalán a királynő képmásával.

Közlekedés

[szerkesztés]

A közúthálózat hossza 320 km. A szigeteken 2 kikötő és 9 repülőtér található.

Telekommunikáció

[szerkesztés]
Hívójel prefix E5
ITU zóna 63
CQ zóna 32

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://data.who.int/countries/184, 2024. november 23.
  2. 2011-es népszámlálási adat. [2013. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 2.)

További információk

[szerkesztés]
File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a cook-szigetek címszót a Wikiszótárban!

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]