Ugrás a tartalomhoz

Blaha Lujza tér

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Blaha Lujza tér
Ország Magyarország
Település
NévadóBlaha Lujza
Elhelyezkedése
Blaha Lujza tér (Budapest belső részének)
Blaha Lujza tér
Blaha Lujza tér
Pozíció Budapest belső részének térképén
é. sz. 47° 29′ 48″, k. h. 19° 04′ 12″47.496700°N 19.070000°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 48″, k. h. 19° 04′ 12″47.496700°N 19.070000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Blaha Lujza tér témájú médiaállományokat.

A Blaha Lujza tér Budapest VIII. kerületében, Palotanegyed városrészben található. Ez az egyik legforgalmasabb tér Budapesten. A Rákóczi út és a Nagykörút kereszteződése mellett található. Blaha Lujzáról, a 19. század századvégi és az azt követő századeleji híres népszínművész-énekesnőről, az akkor csaknem hetvenéves „nemzet csalogányáról” nevezték el, 1920-ban,[1] ugyanis a művésznő évtizedekig volt tagja a Nemzeti Színház társulatának, s a közelben, a Rákóczi út és az Erzsébet körút sarkán álló házban lakott. A terület előzőleg a Népszínház utca egy részét alkotta. A teret egyik oldalról határoló Rákóczi út közigazgatási határt képez a VII. és a VIII. kerület között.

A főváros és az ország egyik legnagyobb forgalmú pontján naponta több tízezer ember és gépkocsi halad keresztül négy fő irányban. A tér alatt elhaladó M2-es metróvonal második szakaszának elkészültével, 1972 decemberében megszűnt a tér mellett elhaladó Rákóczi úton a korábbi (19, 44, 67, 68) villamosközlekedés.[2]

Volt és jelenlegi épületei

[szerkesztés]

Nemzeti Színház

[szerkesztés]

A tér középpontjában állt a Nemzeti Színház. A budapesti 2-es metró építésére hivatkozva a felújításra szoruló épületet 1965-ben felrobbantották.[3] Más tervekkel a lerombolás megelőzhető lett volna. Az eklektikus stílusú tradíciókat őrző épület Ferdinand Fellner és Hermann Helmer tervei alapján épült 1872 és 1875 között. Homlokzatán, amely a tér felé nézett nagyméretű rizalitot láthattunk, amelyen hat oszlop tartotta timpanont, benne domborművel. Az első emeleti ablakok felett Kisfaludy Károly, Egressy Béni, és Gaal József mellszobra állt.

A Nemzeti Színház fő feladata volt a drámairodalom hazai és külföldi klasszikusainak színrevitele, a kortárs magyar dráma ápolása. Itt léptek fel leghíresebb színészei, köztük Bajor Gizi, Csortos Gyula, Ódry Árpád, Somlay Artúr és Újházi Ede.

Corvin Áruház

[szerkesztés]

A Corvin Áruházat 1926. március 1-jén nyitották meg, amelyet a hamburgi M. J. Emden Söhne cég alapított egymillió magyar korona alaptőkével. A részvénytársaság alelnöke és az áruház első igazgatója Lewin Miksa németországi nagytőkés volt. A Nemzeti Színház szomszédságában lévő nagyáruház Reiss Zoltán tervei alapján épült meg, klasszicizáló stílusú, díszes palotahomlokzattal. A látszólag egyemeletes homlokzat mögött négy emeletsor volt, teljes magasságukban összefüggő ablakokkal, ezeket csak fabetétek választották el, szinte észrevétlenül alsó és felső részre. A bejárat mögött kétszintes, üvegtetős csarnokrész fogadta a vásárlókat. A belső tereket és felületeket Beck Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid plasztikus munkái díszítették. 1966-ban az eredeti homlokzatot alumíniumborítással takarták el, amit 2018-ban bontottak le az épület felújításának keretében.[4]

A Rákóczi út és az Erzsébet körút sarkán volt az 1894-ben megnyitott EMKE kávéház, a korabeli Budapest egyik legismertebb és legnépszerűbb kávéháza.[5] A zenés szórakozóhely[6] nevét az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületről kapta, amelynek a kávéházat alapító Wassermann Jónás is tagja volt. 1956-os szétrombolása után az épületet újjáépítették. A kávéház jelentőségét növeli, hogy a teret évtizedekkel a hivatalos névadás, sőt a tér átalakítása, valamint a kávéház bezárása után is EMKE-ként emlegették, mely a rendszerváltást követően kezdett kikopni a közbeszédből. Nevét viselte az 1971-ben épült közeli EMKE Szálló és a rendszerváltás után épült EMKE Irodaház is. A kávéház földszintjén eszpresszó és bisztró, emeletén étterem üzemelt. Jelenleg a Raiffeisen Bank egyik VII. kerületi fiókja működik a földszinten a régi kávéház helyén.[7]

Éjjel-nappali

[szerkesztés]
Az Erzsébet krt. 1-3. sz. sarokház (balra)

Az EMKE-vel szemben, a körút túlsó oldalán, az Erzsébet krt. 1–3. sz. alatti, Czigler Győző által a Pesti Hazai Első Takarékpénztár számára 1892-ben épített sarokház utcaszintjén volt az 1960-as évektől Budapest első, 24 órán keresztül üzemelő üzlete, az úgynevezett Éjjel-nappali CSEMEGE, a Közért (Községi Élelmiszer Kereskedelmi Rt.) kezelésében. Ma ugyan nem állandó nyitvatartással, de ugyanúgy élelmiszer-áruházként működik.

Sajtóház

[szerkesztés]

A Blaha Lujza tér, a Somogyi Béla utca és a József körút által határolt területen két régi bérházból, valamint a Budapesti Hírlap egykori szerkesztőségének és nyomdájának otthont adó épületből 1949-ben alakították ki a Hírlapkiadó Vállalat székházát. A három házból összegyúrt épületen belül a József körút 7. megtarthatta eredeti, műemléki értékű homlokzatát, míg a többi egységes arculatot kapott. Ebben a formában vált az – akkor még – a Nemzeti Színház uralta tér meghatározó épületévé, szerkesztőségek tucatjainak (Népszabadság, Esti Hírlap stb.) adva otthont hosszú évtizedeken át. A köznyelvben Sajtóházként ismert épület a rendszerváltást követő évtized alatt kiürült, és éveken át üresen árválkodott a Blaha Lujza téren. 2005-ben lebontották, 2005–2011 között a József körúti régi homlokzat megtartásával, mintegy ötmilliárd forintos költséggel korszerű szálloda-irodaház épült Europeum néven a helyén.

Megközelítése

[szerkesztés]

A tér Budapest két jelentős forgalommal bíró útjának, a József körútnak és a Rákóczi útnak a kereszteződésénél található. Az utak találkozásánál aluljáró húzódik, innen nyílik az M2-es metró Blaha Lujza tér állomásának utasforgalmi csarnoka is. A teret helyzetéből adódóan számos busz-, és villamosjárat is érinti:

Képek

[szerkesztés]

A tér az irodalomban, filmekben

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Rátonyi Gábor Tamás: Hány éves a Blaha Lujza tér? (magyar nyelven). Utcák, terek blog, 2016. (Hozzáférés: 2016. december 1.) „1918-ban a Népszínház utca első szakaszát nevezték el Blaháról (Blaha Lujza utca), ezt azonban a közgyűlés nem hagyta jóvá. 1920. január 23-án jelent meg a Fővárosi Közlönyben a Blaha Lujza tér névadásáról szóló hír.”
  2. Népszabadság, 30. évfolyam, 297. szám: December 23: Változások a fővárosi tömegközlekedésben. Népszabadság (az Arcanumon), 1972. december 17. (Hozzáférés: 2022. július 3.)
  3. Szucsi: Nemzeti Színház Blaha Lujza téren Budapesten (magyar nyelven). egykor.hu, 2010. (Hozzáférés: 2015) „A színház 1964-ig itt működött, majd 1965. április 23-án az épületet felrobbantották.” fotókkal
  4. Elkezdték leszedni a Corvin Áruház alumíniumburkolatát
  5. Emke Kávéház
  6. „Szemben az EMKE cigánya zenél…”. [2020. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 2.)
  7. Tér, ami nincs

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]