Ugrás a tartalomhoz

Bizovac

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bizovac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségBizovac
Jogállásközség
PolgármesterSrećko Vuković
Irányítószám31222
Körzethívószám+385 031
Népesség
Teljes népesség3733 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság88 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 36′, k. h. 18° 28′45.600000°N 18.466667°EKoordináták: é. sz. 45° 36′, k. h. 18° 28′45.600000°N 18.466667°E
Bizovac weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bizovac témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bizovac falu és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 17, közúton 19 km-re nyugatra, a Szlavóniai-síkságon, az Eszéket Nekcsével összekötő főút mentén fekszik. Áthalad rajta az Eszéket Zágrábbal összekötő vasútvonal.

A község települései

[szerkesztés]

A községhez Bizovac, Brogyance (Brođanci), Cerovac, Cret Bizovački, Habjanovci, Novaki Bizovački, Szomotovci (Samatovci) és Selci települések tartoznak.

Története

[szerkesztés]

Bizovac területén már az őskorban is éltek emberek. Ezt bizonyítja, hogy 1885-ben a Lepodrevci mezőn egy bizovaci paraszt 332 darab, jó megtartású középső bronzkori tárgyat szántott ki a földből. A leletek között bronz sarlókat, ékeket, lándzsákat, ékszereket, szerszámokat és még sok más tárgyat találtak.[2]

A község honlapja szerint a középkorban „Byezafalva” volt a neve és a ladomérfalvi plébániához tartozott, de erre semmilyen korabeli forrás nem található. Ezt Engel Pál is megerősíti a Drávántúl középkori topográfiájáról írt tanulmányában.[3] Bizovac így valószínűleg azok közé a települések közé tartozik, amelyek a török uralom idején létesültek Boszniából betelepült katolikus sokácok érkezésével. Első írásos említése ennek megfelelően az 1579-es török defterben található 8 házzal a karasi náhije részeként. A felszabadító harcok során elnéptelenedett. 1702-ben „desertus pagus Bisofzy” néven kihalt településként említik. A mai település a 18. században létesült. Egy régi egyházi dokumentum szerint Bizovac települést a mai helyén 1752 és 1755 között a környező kis falvak lakosságának az áttelepítésével létesítették. Ezek az egykori szállások a mai bizovaci határ azonos nevű területein helyezkedtek el. Bizovac 1737 eleji összeírásában több olyan őslakos vezetékneveket találunk, amelyek a mai napig fennmaradtak. Ilyen családnevek a Bošnjak, Domanovac, Erić, Grlica, Glavaš, Glavašić, Kolarić, Mihaljević, Škarić, Sršić, Sudar és Vuković.

A török kiűzése után a valpói uradalom részeként kamarai birtok volt, majd 1721. december 31-én III. Károly az uradalommal együtt Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta. A Prandau család 1885-ig volt a birtokosa. Szent Máté apostol és evangélista tiszteletére szentelt temploma 1802-ben épült egyszerű, barokk-klasszicista stílusban. A 19. század első felében felépítették a Prandau család itteni kastélyát az uradalom központi adminisztrációja és az uradalmi tisztviselők elhelyezése céljából. A kastély Prandau Marianna bárónő házasságával Normann Konstantin gróf tulajdonába ment át, aki lakókastélynak építtette át és az épület ekkor nyerte el mai formáját. 1809-ban megnyílt a település postahivatala. Az első malom 1890-ben, a második 1910-ben létesült. A település első iskolája 1849-ben nyílt meg.

Az első katonai felmérés térképén „Biszovacz” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bizovacz” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Bizovacz” néven 172 házzal, 1104 katolikus vallású lakossal találjuk.[5]

1857-ben 1162, 1910-ben 1301 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 83%-a horvát, 7%-a német, 6%-a magyar anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Az 1920-as években, majd a második világháború után több hullámban Likából, Dalmáciából, Boszniából és a horvát Zagorjéből érkezett ide katolikus népesség a jobb megélhetés reményében. Az új betelepülők magukkal hozták népzenéjüket, dalaikat és népszokásaikat, majd összeolvadva az őshonos lakossággal multikulturális közösséget hoztak létre. 1926-ban megalakult a helyi labdarúgóklub és az önkéntes tűzoltó egyesület. 1935-ben létrejött a Seljačka sloga kulturális egyesület helyi csoportja. 1991-ben lakosságának 95%-a horvát nemzetiségű volt.

A délszláv háború alatt, 1991. november 7-én délben a JNA repülőgépei minden hadászati ok nélkül rárepültek Bizovacra. A bizovaci fürdőt, a városközpontban található áruházat és a vasútállomást támadták. A Kolodvorska utcában több családi házat is találat ért. Ebben a terrorista támadásban, amelyért később senki sem vállalta felelősséget 9 embert öltek meg és 24-en megsebesültek. A halottak között volt egy tizenegy éves fiú is. A településnek 2011-ben 2043 lakosa volt. Az Eszék városához való közelsége, kiváló közlekedési kapcsolatai, fejlett kézművessége, termékeny szántóföldjei, kereskedelme és turisztikai potenciálja, különösen pedig a gyógyvíz felfedezése után Bizovac egyre több ember számára válik vonzóvá.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.162 1.229 1.072 1.096 1.219 1.301 1.243 1.343 1.561 1.667 1.942 1.957 2.162 2.235 2.274 2.043

Nevezetességei

[szerkesztés]

A Normann Prandau-Ehrenfels kastélyt[8] az 1830-as években építették az uradalom központi adminisztrációja és az uradalmi tisztviselők elhelyezése céljából. A kastély Prandau Marianna bárónő házasságával Normann Konstantin gróf tulajdonába ment át, aki modern lakókastélynak építtette át és az épület ekkor nyerte el mai formáját. Ekkor ültették a környező park növényeit. Virágnevelés céljára üvegházakat és gazdasági épületeket létesítettek. 1885-ben a kastélyban 17 helyiség, két pince, hatalmas, részben üvegezett veranda volt. A kiszolgáló létesítmények között kazánház, vízvezeték és csatornahálózat épült. A kastély homlokzatait ma is egyszerű, téglalap alakú ablaknyílások díszítik, amelyeket svájci faragott faredőnyök dekorálnak. Az épület mennyezete kettős szerkezetű, a mennyezet téglával burkolt. A tetőtéri teret széna tárolására használták, a zárt tároló helyiségeknek három rekesze volt. Noha a kastélyt többször átalakították, máig megtartotta azon stílusbeli sajátosságait, amelyben létrehozták. 1979-ig általános iskolaként használták, amikor a közelben a kert és a park helyén egy új, modern iskolaépületet építettek. Ma egy részében a helyi önkormányzat irodái működnek, míg a másik részét kulturális és turisztikai célra tervezik kialakítani.

Bizovacon a 18. században egy a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt fakápolna volt mely 1761-ig állt, amikor felépült a Szent Máté apostol és evangélista tiszteletére szentelt kápolna. A ladomérfalvi plébániát 1789-ben alapították, melyhez Bizovac is tartozott. 1804-ben a plébánia központját Bizovacba helyezték át. A bizovaci plébániaház 1810-ben épült. Szent Máté apostol és evangélista plébániatemplomát 1802-ben építették, majd többször, 1875-ben és 2004 és 2007 között megújították. A bizovaci plébániához Cret Bizovački, Samatovci, Novak Bizovački és Topolini katolikus hívei tartoznak.

Szent Máté apostol tiszteletére szentelt római katolikus templomát[9] 1802-ben építették barokk-klasszicista stílusban. Egyhajós épület, háromoldalú szentéllyel, sekrestyével és a főhomlokzat előtti karcsú, magas harangtoronnyal. 2002-ben egy addig meg nem valósított 1940-es terv szerint sekrestyéket építettek a templomhoz.

Védett népi építésű épületek a Tomiszláv király utca 70. és 146. szám alatti két, fából épített gabonatároló.[10][11]

Egy 1967-ben olaj után végzett kutatófúrás során 1830 méter mélységben a Naftaplin vállalat alkalmazottai forró, sós és ásványi anyagokban gazdag vizet találtak, amely melegebb volt, mint bármely más általuk ismert termálvíz. A víz kiaknázása azonnal megkezdődött. Az emberek kezdetben a kifolyócsöveknél fürödtek. 1974-ben kültéri medencét építettek, majd mellé előre gyártott elemekből épített szálláshely épült étteremmel, valamint egy kültéri és egy fedett medencével. A Termia Hotel 1990-ben nyílt meg az orvosi rehabilitációs Poliklinika részeként. 1997-ben befejeződött az Aquapolis modern fürdőkomplexum építése. A honvédő háború után, amelyben sem a Termia Hotelt sem Bizovac központját nem kímélték a jugoszláv hadsereg repülőgépei, felépítették az eszéki kórház fizikoterápiás és rehabilitációs osztályát. Több helyi lakos adott ki szobákat a fürdővendégek részére, mely kiegészítő jövedelmet jelentett a számukra és hozzájárult a turizmus fejlődéséhez.

A bizovaci Bajer-tó egy több tóból álló, mintegy 15 hektáros tórendszer Bizovactól nyugatra, a falu közelében. A tavakat az egykori bizovaci téglagyár területén alakították ki. A történelmi feljegyzések szerint a téglagyártás Bizovacban az 1930-as években kezdődött, amikor a helyi Brkić és Dlouhi családok társultak annak érdekében, hogy közösen jelentős mennyiségű építőanyagot termeljenek és értékesítsenek. A téglagyár időközben megszűnt. Az 1990-es évek végén az egykori bányagödröket kiváló minőségű tiszta vízzel töltötték fel, hogy halastavakat létesítsenek. Ponty, sügér, amur, harcsa, csuka és más édesvízi halak találták meg élőhelyüket a mély vízben. A tórendszer egyik részén fürdőhelyet alakítottak ki.

Kultúra

[szerkesztés]

A Seljačka sloga helyi szervezetét 1935-ben alapították. Ennek örökségét vette át a helyi kulturális és művészeti egyesület. A KUD Bizovac kulturális és művészeti egyesületet 1968-ban alapították és már több, mint ötven éve ápolja szülőföldje eredeti hagyományait. Egyedi, jellegzetes női népviseletével fellép folklór rendezvényeken itthon és külföldön egyaránt. Felléptek már Ausztriában, Bosznia-Hercegovinában, Csehországban, Olaszországban, Magyarországon, Németországban, Lengyelországban, Szlovéniában, Szerbiában, Szlovákiában, Szlovéniában, Svédországban és Svájcban is. Táncaik, dalaik és zenéjük magas művészi színvonalát a sok köszönőlap, plakát és elismerés bizonyítja, amelyek büszkén díszítik vitrinjeiket és falaikat. A helyi folklór mellett más horvát régiók folklórját is sikeresen képviselik.

2003 óta rendezik meg minden évben a „Bizovačke ljetne večeri” nyári fesztivált. A többnapos szórakoztató zenei és sportesemény Bizovac önkormányzata és számos helyi egyesület támogatásával jött létre. A fesztivál eseményei a Normann-Prandau kúria tágas parkjában és udvarán, valamint a Bizovaci Általános Iskola sportpályáin zajlanak. A nagy, modern színpadon népszerű énekesek, zenészek, népművészek, népi együttesek lépnek fel. Az esemény különlegessége a tradicionális bizovaci utcai kerékpárverseny, amelyet az 1970-es évek óta rendeznek meg. A rendezvények első napján a halpaprikás készítés legjobb mesterei mutatják be tudásukat. A hatalmas fehér sátrak alatt hideg italokat és helyi kulináris specialitásokat kínálnak. A kultúra kedvelőinek érdeklődését művészeti kiállításokkal, régi fényképekkel, kézműves bemutatókkal elégítik ki.

A településnek színpompás népviselete van. Különösen a női népviselet tűnik ki a többi szlavóniai népviselet közül. A történelmi adatok is bizonyítják, hogy a falu lakosságát régen részben bácskai és baranyai magyarok alkották. A díszes női népviselet valószínűleg az ő hatásukat tükrözi.

Oktatás

[szerkesztés]

A helyi elemi iskolát 1852-ben alapították. A tanító kezdetben az egyik uradalmi épületben élt, később önálló lakást építettek a számára. Néhány hektáros földterületet is kapott, amelyet azok a lakosok műveltek, akiknek gyermekei iskolába jártak. Az osztályok vezetése és az iskolai feladatok mellett a tanító templomi szolgálatot is ellátott. Az 1960-as években az oktatási rendszer átszervezésével a közeli Habjanovci, Brođanci, Cret Bizovacki és Samatovci falvak iskolái a bizovaci iskola területi iskolái lettek. 1979-ben új iskolaépületet avattak tornateremmel, amely még ma is megfelel a bizovaci oktatás igényeinek. Az iskolában tanári kabinet és speciális tantermek is vannak. Az új iskola meleg ételeket kínáló konyhával, valamint zöld környezettel rendelkezik. 1992 óta az iskola Bratoljub Klaić, a Bizovacon született kiváló nyelvész, egyetemi tanár nevét viseli.

  • „Maslačak” óvoda
  • Az NK BSK Termia Bizovac labdarúgóklubot 1926-ban alapították. A csapat a megyei 2. ligában szerepel.
  • SK Bizovac asztaliteniszklub
  • Mladost Bizovac sakk-klub
  • ŠRD „Bandar” sporthorgászklub

Egyesületek

[szerkesztés]
  • DVD Bizovac önkéntes tűzoltó egyesület
  • VZO Bizovac tűzoltó egyesület
  • Paulai Szent Vince humanitárius egyesület
  • „Fazan” Bizovac vadásztársaság
  • „Gacka” likai hazafias klub
  • Matica Hrvatska helyi szervezete

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]