Balavásár
| Balavásár (Bălăușeri) | |||
.jpg) | |||
| A református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Maros | ||
| Község | Balavásár | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 547100 | ||
| Körzethívószám | +40 x65[1] | ||
| SIRUTA-kód | 115646 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 1170 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | 859 (2011)[2] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 325 m | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 24′, k. h. 24° 41′46.400000°N 24.683333°EKoordináták: é. sz. 46° 24′, k. h. 24° 41′46.400000°N 24.683333°E | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Balavásár témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Balavásár (románul Bălăușeri, németül Bladenmarkt) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében. Községközpont, jelentős forgalmi csomópont.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a régi magyar Bala személynévből ered, névutótagja egykori vásáraira emlékeztet.
Fekvése
[szerkesztés]A falu Marosvásárhelytől 18 km-re délkeletre, a Kis-Küküllő középső folyásának jobb oldalán fekszik. Az Erdélyi-medence közepén, a Küküllőmenti-dombvidéken található. A helység alaprajza nyugat–kelet irányú, a főutcán kívül kevés mellékutcája van.
Története
[szerkesztés]1325-ben Balauasara néven említik.[3] A letelepülés 1200. és 1250. között mehetett végbe.[4] A Kiskend-i uradalomhoz tartozó birtokokat (Balavásár területét is), a Szalók nemzetségbeli Baládfiak kapták. A földbirtok megműveléséhez lakosságot telepítettek. Később, a birtok felaprózódásával, a népesség földművelő munkásokra és részbirtokosokra oszlik. A földbirtokosok olcsóbb munkaerőt (zsellérek, cselédek) telepítenek. Így jelenhetett meg a román és cigány népesség. A kereskedelem fejlődésével zsidó családok is lakják.[5] Ősi vámoshíd is volt a Kis-Küküllő folyón.
Kitűnő bortermővidék, szüretei, vásárai egykor messze földön híresek voltak. 1851-ben az itteni szüreten tartották megbeszélésüket a Makk-féle összeesküvés résztvevői, akiket árulás folytán 1854-ben Marosvásárhelyen a Postaréten kivégeztek.
A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Erzsébetvárosi járásához tartozott. Ezután román közigazgatásba került, 1940 és 1944 között újra magyar fennhatóság alatt Maros-Torda vármegye része volt, azóta román közigazgatásban áll.
Vására régóta nevezetes. A környező települések lakói állat, termény és háztartási szükségleteinek vásárait bonyolították és bonyolítják le, pénteki napon.
Népesség
[szerkesztés]A település melletti nagy kiterjedésű szőlőhegy és a termékeny talaj (ártéri hordalékos) a völgyben, nagymértékben meghatározta a lakosság foglalkozását.
1850-ben 583 lakosából 430 fő magyar, 83 román, 52 cigány és 18 zsidó. 1910-ben 985-en lakták, 929 fő magyar és 55 román.
1992-ben 1290 lakosából 1063 fő magyar, 121 cigány és 106 román volt.
2002-ben 1228-an lakták, 958 fő magyar, 174 cigány és 96 román.
Közlekedés
[szerkesztés]Területén kereszteződik az E60-as (DN13) nemzetközi műút, a DN13A Szováta irányú elágazása és a DJ142 megyei alárendeltségű műút Dicsőszentmárton felé. Távolságok műúton: Marosvásárhely - 24 km, Segesvár - 31 km, Dicsőszentmárton - 36 km, Szováta - 36 km. A falu közepétől déli irányba halad az Egrestőre vezető műút.
A falun áthalad a 307-es számú Parajd–Balázsfalva közötti vasútvonal is, amely kiszolgálja Szovátát és Dicsőszentmártont is.
Látnivalók
[szerkesztés]- Református temploma Kós Károly tervei szerint épült.
Testvértelepülések
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
- ↑ Zimmermann - Werner I, 394.
- ↑ Juhász István: A Küküllők és Olt vidékének keresztyén egyházai.
- ↑ Egyházkerületi Levéltár
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}