Ugrás a tartalomhoz

Axel Boëthius

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Axel Boëthius
Született1889. július 18.[1][2][3]
Arvika Västra parish[4][2][3]
Elhunyt1969. május 7. (79 évesen)[1]
Róma
Állampolgárságasvéd
HázastársaMajlen Madeleine Rafaela Boëthius
GyermekeiRenata Wrede
SzüleiSimon Boëthius
Foglalkozása
  • antropológus
  • író
  • művészettörténész
  • régész
  • egyetemi oktató
  • ókortudós
  • ókorrégész
Kitüntetései
  • Fellow of the British Academy
  • Serena Medal (1965)
SírhelyeUppsalai régi temető (1969. május 28. – , Kvarter: 01 Gravplats: 0100)[5][6]
A Wikimédia Commons tartalmaz Axel Boëthius témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Axel Boëthius (Svédország, Arvika, 1889. július 18.Róma, 1969. május 7.) svéd művészettörténész, régész, az etruszk kultúra egyik legismertebb kutatója.

Az Uppsalai Egyetemen tanult, 1918-ban szerezte meg doktori címét. 1921 és 1924 között a mükénéi ásatásokon dolgozott. 1925-ben első igazgatója lett a római Svéd Intézetnek. Ettől kezdve fordult érdeklődése Róma és Itália története felé. 1934-től tanított a göteborgi egyetemen. 1955-ös nyugdíjazását követően visszatért Rómába.

Jelentősebb publikációi

[szerkesztés]
  • The Golden House of Nero: some Aspects of Roman Architecture, 1960
  • Etruscan and Early Roman Architecture (The Pelican History of Art sorozatban, röviddel halála után kiadva), 1970

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Arvika västra landsförsamlings kyrkoarkiv, Födelse- och dopböcker, SE/VA/13011/C I/15 (1877-1889), bildid: A0019867_00143
  3. a b Swedish Census 1910 (svéd nyelven). National Archives of Sweden. (Hozzáférés: 2018. március 31.)
  4. Swedish Census 1890 (svéd nyelven). National Archives of Sweden. (Hozzáférés: 2018. március 31.)
  5. Boethius, Axel Carl. Svenskagravar.se. (Hozzáférés: 2020. augusztus 4.)
  6. 363867, 2019. december 26.

Források

[szerkesztés]
  • Etruscan and Early Roman Architecture, Harmondsworth, 1970