Ugrás a tartalomhoz

Alap (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Alap (egyértelműsítő lap).
Alap
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Alap címere
Alap címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásSárbogárdi
Jogállásközség
PolgármesterSuplicz Attila (független)[1]
JegyzőCsalovszkiné Mezei Zsuzsanna[2]
Irányítószám7011
Körzethívószám25
Népesség
Teljes népesség1860 fő (2024. jan. 1.)[3]
Népsűrűség39,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság120[4] m
Terület48,29 km²
Földrajzi nagytájAlföld[5][6]
Földrajzi középtájMezőföld[5][6]
Földrajzi kistájDél-Mezőföld[5][6]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 48′ 36″, k. h. 18° 40′ 50″46.809961°N 18.680500°EKoordináták: é. sz. 46° 48′ 36″, k. h. 18° 40′ 50″46.809961°N 18.680500°E
Alap (Fejér vármegye)
Alap
Alap
Pozíció Fejér vármegye térképén
Alap weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alap témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Alap község Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban. Településszerkezetét tekintve síkvidéki útifalu.

Fekvése

[szerkesztés]

A település a Mezőföldön terül el, 10 km-re a legközelebbi várostól, Sárbogárdtól, ahonnan a 6223-as út vezet Alapra. A hazai vasútvonalak közül a Mezőfalva–Rétszilas-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt, Alap megállóhely.

Története

[szerkesztés]

A falut besenyő vezérek alapították az Árpád-korban. Első írásos emléke a 13. századból maradt fenn; neve ebben Olup alakban szerepel. Valószínűleg itt élt, vagy innen származott el Alapi Ákos, akit az oklevelek 1280-ban említenek, s aki rokonával együtt téki (dégi?) nemeseket vádolt rablással, valamint Miklós fia Miklós, aki apósától Geresden, Baranya vármegyében kapott földet.

1328-ban Alapi Miklós fia, Besenyő Péter a Baksa nemzetség-beli Tamás fia László szerviense volt.

A falu a 14–15. században Várpalota (akkor Palota) várának a birtoka volt. Egy 1568-69-ben végzett összeírás szerint akkor még csak 10 nemesi család élt a településen, de ez a szám 1578-ra már 26 nemesi családra nőtt.

A 15. századtól a faluban salétromház is működött puskapor előállítása céljából. A salétromból előállított puskaporért a király emberei és Ali pasa katonái is többször megfordultak itt.

A török hódoltság alatt, a 15 éves háború idején a település elnéptelenedett, mert a császári seregek a Kelet-Dunántúl és Székesfehérvár visszafoglalása idején kitelepítették lakóit, akik különböző dunántúli megyékben találtak új otthonra.

Alap akkori birtokosa a Salamon család volt, amely birtokait elzálogosította, és több mint egy évszázadra el is hagyta a falut.

A visszatelepülés csak 1688-ban, a megye felszabadulása után kezdődött el.

Alap lakóinak száma a visszatelepülés után az alábbiak szerint alakult: 1785-ben még alig haladta meg az 500-at, 1850-re azonban már az 1500-at is túllépte, s az 1930-as évekre jóval meghaladta a 3000-et. Ez a lakosságszám azóta folyamatosan csökken. 1960-ban még mintegy 3000 lakója volt a községnek, 2004-ben azonban már 2500-nál is kevesebb.

A falu lakói főleg növénytermesztéssel és állattenyésztéssel (szarvasmarha- és lótenyésztés) foglalkoznak. Jelentős a szőlőművelés is, amelyet már a 19. század végén külön rendeletekkel szabályoztak.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1991: Dr. Stranigg Tamás (MDF)[7]
  • 1991–1994: Tóth István (MDF)
  • 1994–1998: Horváth József (MSZP)[8]
  • 1998–2002: Horváth József (MSZP)[9]
  • 2002–2006: Horváth József (MSZP)[10]
  • 2006–2010: Méhes Lajosné (független)[11]
  • 2010–2014: Méhes Lajosné (független)[12]
  • 2014–2019: Méhes Lajosné (független)[13]
  • 2019–2024: Szalai János Milán (független)[14]
  • 2024– : Suplicz Attila (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének alakulása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1967
1954
1907
1844
1846
1856
1860
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 75,5%-a magyarnak, 1,4% cigánynak, 0,8% németnek, 0,4% románnak mondta magát (24,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,6%, református 7,7%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, izraelita 0,1%, felekezeten kívüli 9,4% (30,9% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 90,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% cigánynak, 0,6% németnek, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% románnak, lengyelnek és görögnek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,8% volt római katolikus, 6,8% református, 0,6% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 16,7% felekezeten kívüli (38,4% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Alap települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 14.)
  2. ↑ Alapi Közös Hivatal (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2015. május 9.)
  3. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  4. ↑ Alap, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  5. ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  6. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  7. ↑ Alap települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Alap települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 16.)
  9. ↑ Alap települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  10. ↑ Alap települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  11. ↑ Alap települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  12. ↑ Alap települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 4.)
  13. ↑ Alap települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
  14. ↑ Alap települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
  15. ↑ Alap Helységnévtár
  16. ↑ Alap Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alap_(település)&oldid=27365740”