Budapest X. kerülete

Budapest X. kerülete
Szent László-templom
Budapest X. kerülete címere Budapest X. kerülete zászlaja
Egyéb elnevezés: Kőbánya
Közigazgatás
Település	Budapest
Városrészek	Felsőrákos Gyárdűlő Keresztúridűlő Kőbánya-Kertváros Kúttó Laposdűlő Ligettelek Népliget Óhegy Téglagyárdűlő Újhegy
Alapítás ideje	1873. november 17.
Irányítószám	1101-1108
Testvérvárosok	Lista Jarosław
Polgármester	D. Kovács Róbert Antal (Fidesz-KDNP)
Országgyűlési képviselő	Burány Sándor (MSZP) Dunai Mónika (Fidesz)
Népesség
Teljes népesség	74 365 fő (2024. jan. 1.)
Rangsorban	12.
Népsűrűség	2413 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	32,49 km²
Elhelyezkedése
Budapest X. kerülete Pozíció Budapest X. kerülete térképén
é. sz. 47° 28′ 52″, k. h. 19° 07′ 49″47.481214, 19.130303
Budapest X. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest X. kerülete témájú médiaállományokat.

Dér utca (Óhegy)

Lakótelep a Mádi utcában

Budapest X. kerülete, összefoglaló nevén Kőbánya (németül: Steinbruch) a főváros pesti oldalán elhelyezkedő kerület. A sík terület városképéből kiemelkedik a Szent László-templom Zsolnay-kerámiával fedett tornya. A lakótelepek mellett kertvárosias és szerény külvárosias részek egyaránt megtalálhatók a kerületben. Budapest 1873-as létrejöttekor még a főváros VIII. kerületéhez tartozik. (Lásd: A fővárosi 34-es küldöttség I. albizottságának jegyzőkönyve az egyesített főváros választó és közigazgatási kerületeinek megállapítása tárgyában - 1873. január 24.) Kezdetben területileg külső kerületnek számított, 1950-ben azonban Nagy-Budapest létrehozása után a város mértani középpontja a kerületbe került, egészen pontosan a Martinovics térre (Csajkovszkij park).

Története

A kerület neve az egészen a középkorig visszanyúló kőfejtésre utal. A terület első említése még Kőérként IV. Béla király 1244. évi adománylevelében történik, amelyben az említett területet megművelésre Pest városának ajándékozott. Ezen elnevezés emlékét őrzi a Kőér utca neve. A hely geológiai adottságainak köszönhetően alakulhatott ki a kőbányászat, a tégla- és cserépgyártás, valamint dombjai révén a szőlőtermelés.

Kőbánya területén már a 17. század elejétől intenzív bányászat folyt, a puszta 1661-től a felsővattai Wattay (Pál Pál-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánja) család birtoka volt. A kitermelést a gyarapodó Pest építőanyag-igénye csak növelte az idők során. A puszta oszmán uralom alóli felszabadításakor Wattay János a váci járás szolgabírájaként, a Rákóczi-szabadságharc alatt a vármegye első kuruc alispánjaként irányította Kőbánya életét. Kőbányai alapanyagokból épült a Magyar Tudományos Akadémia épülete, valamint az Egyetemi Könyvtár, és a Széchenyi lánchíd pilléreinek egy része is. 1890-ben a veszélyes bányászat miatt beszüntették e tevékenységet Kőbányán.

A kőfejtés mellett a téglagyártás és a szőlőtermesztés is virágzott Kőbányán a 19. század derekán. A pestiek kellemes kirándulóhelynek tartották a korabeli Kőbányát, szép borvidékkel. A pesti szőlőültetvények 80%-a mai Kőbánya területén helyezkedett el. Kőbánya két szőlőhegye az Ó- és Új-hegy voltak. Az Ó-hegy legmagasabb pontján (148 m) épült fel a romantikus stílusú Csősztorony, a szőlőültetvényeken történt garázdálkodások megakadályozására. Havas József, az Óhegyi szőlőskertek tulajdonosa 1859-ben eladta szőlejét Perlmutter Jakabnak, akitől azt Dreher Antal 1862-ben vette meg.

A hatalmas pincerendszerek, amelyek a bányászatból maradtak fent, segítették a helyi sörgyártás kialakulását. A legnagyobb a Kőrösi Csoma Sándor út és a Kolozsvári utca találkozásánál kezdődik, s teljes hossza körülbelül 33 km.

Az 1800-as évektől kezdve számos gyár létesült Kőbányán. Itt épült egykoron Széchenyi István malma is. Az 1838-as pesti árvíz után jött létre a Kőszénbánya és Téglagyár Társulat Pesten, vagyis a Drasche-téglagyár. Az első kőbányai sörgyárakat az 1850-es években alapították. Ekkor kezdte meg működését a Kőbányai Serház Társaság, a Perlmutter, a Barber és a Klusemann-féle serfőzde.

A kőbányai sertéskereskedelem története az 1840-es évekig nyúlik vissza. Ekkor alapította az első disznószállást Schreyer Antal, aki kapcsolatot teremtett a németországi és bolgár sertéskereskedőkkel. Az 1847-ben megnyitott Pest-Cegléd vasútvonalnak megállója létesült itt. Ez hozzájárult mind a sertéskereskedelem fellendüléséhez, mind a terület benépesüléshez. Pest város helytartótanácsa 1856-ban elrendelte az ólak áttelepítését a Ligettelekről a vasút túloldalára, a mai Szállás utca környékére, ahol olcsó telkeket árultak a kereskedőknek. A legnagyobb telepek a Mázsa tér környékén voltak. 1858-tól állandó sertés- és szarvasmarhapiac létesült. A virágzó sertéskereskedelemnek, amelynek emlékét számos helyi utca és tér neve jelzi, végül az 1895-ös országos sertésvész vetett véget.

Az Ó-hegy és az Új-hegy környékén fekvő földeket az 1850-es években kezdték kiparcellázni, s ettől az időtől kezdett fejlődni a terület. 1873, Budapest egyesítése után rohamosan megindult a fejlődés és a lakosság számának növekedése. 1869-ben még csak 4353-an, 1910-ben már 51 034-en éltek a kerületben. A népességnövekedésnek azonban megvoltak az árnyoldalai is: az egész fővárosban Kőbányán volt a legrosszabb az iskolahelyzet, mindössze három iskola működött a kerületben. 1907-ben alapították meg a mai Szent László Gimnáziumot, amely 1915-ben nyitotta meg kapuit a Lechner Ödön által tervezett épületben.

Kőbánya területén több nagy szemétlerakó is volt, ezek nagy részét mára megszüntették, például az Újhegyi lakótelep is egy feltöltött szeméttelepre épült. 1896-ban épült a kerületben a sokáig Közép-Európa legnagyobb börtönének számító Budapesti Gyűjtőfogház. 1906-ban alapította meg Richter Gedeon híres gyógyszergyárát a Cserkesz utca 69. szám alatt. 1926-ban 101-en, az 1960-as évek végén már 3800-an dolgoztak a gyárban.

Az 1950. január 1-én létrejött Nagy-Budapest és Kőbánya a város belső kerületévé vált, ide került Budapest mértani középpontja is. Ezzel egyidejűleg a régi kerületek határai is megváltoztak kisebb-nagyobb mértékben, ekkor csatolták át a X. kerülettől a Hungária körúttól nyugatra eső területet a VIII. kerülethez.

Kőbánya fejlődése a szocializmus idején is töretlen volt: 1973-ban mintegy 80 ezren laktak a kerületben, ugyanakkor az itt üzemelő 120 üzemben kb. 110 ezer ember dolgozott (közülük 48 ezren vidékről jártak be), s ezzel a X. kerület az ország legnagyobb munkáskerülete volt.

A kerület lakásproblémáit az 1970-es és 1980-as években a kerület különböző pontjain épült lakótelepekkel próbálták megoldani.

Közélete

Polgármesterek

• 1990-1994: György István (Fidesz)
• 1994-1998: György István (SZDSZ-Fidesz-KDNP-MDF)
• 1998-2002: György István (Fidesz-FKgP-MDF-MDNP)
• 2002-2006: Andó Sándor (MSZP)
• 2006-2010: Verbai Lajos (MSZP)
• 2010-2014: D. Kovács Róbert Antal (Fidesz-KDNP)
• 2014-2019: D. Kovács Róbert Antal (Fidesz-KDNP)
• 2019-től: D. Kovács Róbert Antal (Fidesz-KDNP)

Képviselő-választási eredmények

2010

Polgármester-jelölt	Párt	Kapott szavazat	Elért eredmény (%)
D. Kovács Róbert Antal	Fidesz-KDNP	10 677	48,95%
Élő Norbert	MSZP	6 494	29,77%
Verbai Lajos	független	2 745	12,59%
Tokody Marcell Gergely	Jobbik	1 895	8,69%

• A megválasztott képviselők megoszlása jelölő szervezetek szerint az alábbi:

	Lista	Képviselők száma	Képviselők megoszlása
	Fidesz-KDNP	12
	MSZP	3
	LMP	1
	Jobbik	1

2014

• D. Kovács Róbert Antal (Fidesz-KDNP) – 49,47%
• Élő Norbert (DK) – 32,9%
• Tokody Marcell Gergely (Jobbik) – 7,58%
• Tóth Balázs (LMP) – 6,58%
• Szabó Antal (független) – 2,34%
• Kerezsi László (Munkáspárt) – 1,14%

Képviselők száma:

• Fidesz-KDNP (12)
• MSZP-DK-EGYÜTT-PM (3)
• Jobbik (1)
• LMP (1)

Népesség

Lakosságszám
Év	Népesség	Átl. vált.(%)
1870	3 400	—
1880	7 000	7,22%
1890	15 317	7,83%
1900	25 392	5,05%
1910	35 699	3,41%
1920	40 848	1,35%
1930	52 500	2,51%
1941	69 897	2,60%
1949	63 407	−1,22%
1960	68 797	0,74%
1970	77 370	1,17%
1980	104 656	3,02%
1990	96 843	−0,78%
2001	80 852	−1,64%
2011	80 978	0,02%
2017	77 906	−0,64%

Gazdaság

A megszűnt Globus Konzervgyár

Az ATV székháza a Szent László téren

A Szent László Gimnázium

Mindenki Temploma (volt zsinagóga)

A 19. század második feléig olyan iparágak számítottak hagyományosnak Kőbányán, mint a kőfejtés, a téglagyártás, a szőlőművelés és a sertéskereskedelem. Ezt követően olyan új iparágak telepedtek meg a környéken, mint a vegyipar, az élelmiszeripar és a villamossági ipar. A rendszerváltás óta a terület ipari jelentősége csökkent.

Jelentősebb cégek és gyárak Kőbánya múltjából

• Vas és gépipar: Ganz Vagongyár; MÁV Gépgyár; Magyar Fém- és Lámpaárugyár Rt.; Magyar Radiátorgyár Rt.; LAMPART Zománcipari Művek; Elzett Fémlemezipari Művek; Budapesti Vegyipari Gépgyár. Magnezitipari Művek
• Téglagyártás: Drasche Kőbányai Tégla-, Porcelán- és Agyagipari Rt.; Kőbányai Téglagyár, később Épületkerámiaipari és Burkolóanyagipari Vállalat; Magnezitipari Művek
• Vegyipar és gyógyszeripar: Magyar Ruggyantaárugyár; Richter Gedeon Vegyészeti gyár, ma Richter Gedeon Nyrt.; Wander Gyógyszer- és Tápszergyár Rt., később EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár, ma Egis Gyógyszergyár Zrt.; Phylaxia Szérumtermelő Rt., ma Ceva-Phylaxia Oltóanyagtermelő Zrt. MEDICOR. Kőolajipari Gépgyár
• Élelmiszeripar: Haggenmacher Kőbányai és Budafoki Rt.; Barber és Klusemann Serfőzőház; Első Magyar Részvényserfőzde; Polgári Serfőző Rt.; Dreher Kombinát, később Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde Rt., később Kőbányai Sörgyár, ma Dreher Sörgyárak Zrt.; Maul Kakaó- és Csokoládégyár Rt., később Budapesti Keksz- és Ostyagyár; Magyar Édesipar, később Duna Csokoládégyár; Budapesti Konzervgyár, később Duna Konzervgyár, később Globus Konzervipari Rt.; Növényoaj- és Szappangyár, később Kőbányai Növényolajgyár, később Cereol Növényipari Rt.; Kőbányai Dohánygyár.
• Villamossági és híradástechnikai ipar: Egyesült Villamosgépgyár (EVIG); Engel Károly Alkatrészgyár N. V. Műszergyára (EKA); ORION Rádió és Villamossági Vállalat; REMIX Rádiótechnikai Gyár; Ganz Kapcsoló- és Készülékgyártó Kft.; Finommechanikai Vállalat., VBKM Vilesz Villamos Berendezések és Készülék Művek (Venyige utca)
• Egyéb ágazatok: Budapesti Lakásépítő Vállalat (BULAV); KIPSZER Építési Rt.; HUNGEXPO Vásár és Reklám Rt., ma Hungexpo Zrt.; Athenaeum Nyomda Rt.; Hungarocamion Rt. Fékon Ruházati Vállalat, Kőbányai Porcelángyár (Tárna utca), Kőbányai Textil, Kőbányai Vas- és Acélöntöde (KÖVAC), Kőbányai Likőrgyár, Ganz Gépgyár, MÁV Járműjavító,

A Drasche Gyár pohara – Kőbánya

Oktatás

Általános iskolák

• Janikovszky Éva Általános Iskola
• Harmat Általános Iskola
• Fekete István Általános Iskola
• Bem József Általános Iskola
• Kada Mihály Általános Iskola
• Kápolna Téri Általános Iskola
• Keresztury Dezső Általános Iskola
• Kertvárosi Általános Iskola
• Szervátiusz Jenő Általános Iskola
• Szent László Általános Iskola
• Széchenyi István Általános Iskola
• Komplex Általános Iskola és Szakszolgáltató Központ
• Felnőttek Általános Iskolája
• Kőbányai Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Kőbányai Zeneiskola)
• Wesley János Általános Iskola
• Orchidea Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
• Szivárvány Magántanoda Általános Iskolája

Középiskolák

• Szent László Gimnázium
• Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola
• Zrínyi Miklós Gimnázium
• Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola
• Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola
• Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatikai Szakgimnázium
• Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola

Felsőoktatás

• Nemzeti Közszolgálati Egyetem (2011 óta)
• Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (2000–2012)
• Vám- és Pénzügyőri Iskola

Közösségi közlekedés

A kerület városközpontjai

• Kőbánya alsó vasútállomás (korábban: Kőbánya, városközpont): buszpályaudvar, villamosmegálló, vasútállomás
• Kőbánya-Kispest (a köznyelvben: KöKi): buszpályaudvar, a 3-as metró végállomása, vasútállomás
• Örs vezér tere: buszpályaudvar, a 2-es metró és a H8-as és H9-es HÉV végállomása, villamosmegállók

Autóbuszvonalak

A X. kerületben 34 helyi autóbuszvonalnak van megállóhelye, további három csak áthalad rajta:

• A kerületben közlekedő viszonylatok: 9, 10, 67, 68, 85, 85E, 95, 98, 98E, 99, 117, 151, 161, 161A, 161E, 162, 162A, 168E, 185, 195, 202E, 217, 217E, 262, 277, 909, 956, 968, 990
• Az Örs vezér tere kőbányai oldaláról induló 97E, 169E és 261E buszok áthaladnak a kerületen (a Keresztúri és a Jászberényi úton), ám csak a XVII. kerületben állnak meg.
• Az Örs vezér tere kőbányai oldaláról induló 32, 176E, 276E, 907-es és 931-es buszok csupán a kerület határán közlekednek.

Metróállomások a kerületben

Vonal	Állomás neve	Megnyitás időpontja	Átszállási kapcsolatok
	Ecseri út	1980. március 29.	3 181, 281 914, 914A, 950, 950A
	Határ út	1980. március 29.	42, 50, 52 66, 66B, 66E, 84E, 84M, 89E, 94E, 94M, 99, 123, 123A, 194, 194B, 194M, 199, 294E, 294M 626, 628, 629, 654, 660 1080, 1110 914, 914A, 950, 950A, 966, 999
	Kőbánya-Kispest	1980. március 29.	68, 85, 85E, 93, 93A, 98, 98E, 132E, 136, 148, 151, 182, 182A, 184, 193E, 200E, 202E, 268, 282E, 284E 909, 968 575, 576, 577, 578, 580, 581
	Népliget	1980. március 29.	1, 1M 607, 608, 626, 628, 629, 630, 631, 632, 633, 635, 636, 650, 653, 655, 656, 660, 661, 705 1080, 1081, 1085, 1087, 1090, 1092, 1094, 1110, 1111, 1113, 1115, 1120, 1121, 1125, 1131, 1134, 1136, 1172, 1173, 1174, 1175, 1176, 1177, 1183, 1184, 1185, 1188, 1189, 1190, 1193, 1194, 1201, 1205, 1212, 1215, 1216, 1229, 1251, 1253, 1254, 1257, 1268 901, 914, 914A, 918, 950, 950A
	Örs vezér tere	1970. április 2.	3, 62, 62A 80, 81, 82 10, 31, 32, 44, 45, 67, 85, 85E, 97E, 131, 144, 161, 161A, 161E, 168E, 169E, 174, 176E, 231, 244, 276E, 277 410, 419, 430, 440, 441, 484, 485, 486, 505, 508, 509, 510 1040, 1049, 1070, 1075, 1077, 1078 907, 908, 931, 956, 990
	Pillangó utca	1970. április 2.	10
	Pöttyös utca	1980. március 29.	914, 914A, 950, 950A, 999

A kerület vasútállomásai

Állomás neve	Átszállási kapcsolatok
Kőbánya alsó	3, 28, 28A, 62, 62A 9, 95, 117, 151, 162, 162A, 185, 195, 217, 217E, 262 909
Kőbánya felső	37, 37A 10
Kőbánya-Kispest	68, 85, 85E, 93, 93A, 98, 98E, 132E, 136, 148, 151, 182, 182A, 184, 193E, 200E, 202E, 268, 282E, 284E 909, 968 575, 576, 577, 578, 580, 581
Rákos	161, 161A, 162, 162A, 168E, 262 956, 990

Látnivalók

A Csősztorony

• Conti-kápolna (1740), Kápolna tér 3.
• Csősztorony (1844; Zofahl Lőrinc és Brein Ferenc tervei alapján), Harmat utca 41.
• Evangélikus templom; (1931), Kápolna utca 14.
• Lengyel nemzetiségi templom (1930), Óhegy utca 11.
• Népliget (1868; Ilenczfalvi Sárkány József városi tanácsos indítványára)
• Református templom (1900), Ihász utca 15.
• Mindenki Temploma; (1907; volt zsinagóga), Cserkesz utca 7-9.
• Szőlőfürtös feszület (1773), Kada utca 140/B és Sörgyár utca sarka
• Szent László-templom (1899; historizáló, Lechner Ödön tervei alapján), Szent László tér 25.
• Szent László Gimnázium (1907), Körösi Csoma Sándor út 28.
• Tűzoltó Múzeum (1955), Martinovics tér 12.
• Söripari Emléktár – Dreher Sörmúzeum (1979), Jászberényi út 7-11.

Városrészek

Kilátás egy Mádi utcai panelház tetejéről

Budapest X. kerülete összesen 11 városrészből épül fel, amik a következők: Felsőrákos, Gyárdűlő, Keresztúridűlő, Kőbánya-Kertváros, Kúttó, Laposdűlő, Ligettelek, Népliget, Óhegy, Téglagyárdűlő és Újhegy. Korábban a régi Kőbánya is a városrészek között volt, de a Fővárosi Közgyűlés 2012. december 12-én kelt rendeletben területét beolvasztotta más városrészekébe.

Híres emberek

A kerület híres szülöttei között találjuk Szőke Szakállt (1884-1955), aki a XX. század elejének jelentős komikusa volt létrejövő első kabarék világában, majd neves magyar-amerikai filmszínészként volt ismert. A világhírnevet az Oscar-díjas Casablanca című filmben játszott szerepe kapcsán érte el. Közkedvelt kőbányai volt Hoffmann Géza (1936–2002) Hofi Géza néven ismert Kossuth-díjas humorista, és előadóművész-legenda. A százados úti telepen született és élt fiatalon egykor a hazai film noir csillaga, Karády Katalin (1910-1990). A kerület híres operaénekese volt Udvardy Tibor (1914–1981), ma is sok szép emlék köti a kerülethez az itt született világhírű opera-énekesnőt, Rost Andreát (1962–). A kerület neves szülöttei között találjuk a francia új-hullám neves filmszínészét, aki később filmrendezőként is debütált, László Szabót (1936–). Játszott Jean-Luc Godard, Claude Chabrol filmjeiben, valamint François Truffaut Oscar-díjas alkotásában, Az utolsó metró (1980) című filmjében is. A színművészek szerény óriása Pap Vera (1956–2015) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő pályája is innét gyökerezett. A Kada utcai általános iskolába járt, akkori otthonától nem messze Gazsó György (1950–) Jászai Mari-díjas színművész, a kerület szülötte, és ma is ezer szállal kötődik a kerülethez Varnus Xavér (1964–) orgonaművész, aki nem csak a magyar állam által adományozható legmagasabb kitüntetéseinek, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti- és Középkeresztjének birtokosa, de a kerület díszpolgára is egyben. A sokáig a kerülethez tartozó Százados úti művésztelep révén, számos szobrászművész, festőművész kötődött Kőbányához, mint például Medgyessy Ferenc, Kisfaludi Strobl Zsigmond, akinek volt műterme korábban a Kápolna utcában is, Kerényi Jenő, Sidló Ferenc vagy Pór Bertalan.

Magyarország első európai versenyeken is részvevő autóversenyzője volt Hartmann László (1901–1938) Grand Prix versenyző, akinek sikerei révén Magyarország első GP versenye is lezajlott 1936-ban a Népliget fái között, az erre a célra épített ringen. Szekrényessy Károly (székelyhídi) (1867–1938) Kőbánya ismert mecénása, Részvénytársaság tulajdonos, földbirtokos. Régi magyar nemesi családból származott. Kőbánya első kórházát ő alapította és tartotta fenn a Mázsa téri több holdas földterületén. Kőbánya valamennyi egyházának lelkes támogatója, a katolikus és református templom építésének kiemelkedő adományozója. A református templom országos hírű orgonáját saját költségén állíttatta. Részt vett Kőbánya villamosításában, s valamennyi jótékonysági- és gazdasági egyesület igazgatóválasztmányi tagja, vagy elnöke volt. Hölgy utca 18-as számú, 1905-ben épített háza helyi védettség alatt áll, melynek falai között majd mindennapos vendégnek számított 1905-1923 között az első magyar úszó, első sportlap alapító, és első Balaton-átúszó Szekrényessy Kálmán (1846–1923), aki előbbi nagybátyja volt. Sport terén a kerület díszpolgáraként is ismert Cseh László (1985) világbajnok, olimpiai ezüst- és bronzérmes úszó is a neves kőbányaiak sorát növeli.

A kerület számos kitüntetést adományoz az arra érdemeseknek. Kőbányáért Díjat kapottː Tihanyi Károly magyar-latin szakos tanár (1994).

Érdekességek

Kilátás a régi sörgyári területről: előtérben a Szent László-templom, háttérben a Budavári Palota

Kőbányai víztározó medence

• Óhegy városrész központja a 148 méter magas Ó-hegy, mely közel azonos magasságú, mint a budai Várhegy és a Gellért-hegy, éppen ezért némely pontjáról kitűnő panoráma tárulhat a szemünk elé.
• A gondozott parkok összterületét tekintve Kőbánya listavezető, 2 675 000 m²-nyi zöldterülettel.
• A kerületben működik az ATV, melynek székháza és stúdióinak többsége a volt Kőbánya Mozi épületében található.
• A Kőbánya moziról Urbán Mária írt cikket A Kőbánya mozi – élt 35 évet címmel, mely a Budapesti Negyed 2001. 1. számában jelent meg.
• A sörgyári pincerendszer víz alatti részén készült videó

Parkok a X. kerületben

• Népliget: a főváros legnagyobb parkjának területét 1855-ben kezdték akácfákkal beültetni, majd 1868-ban elkészült a park terve is. 1870-ben platánfákat, hársakat, amerikai kőriseket és juharfákat ültettek. A park 1942-ben nyerte el mai méretét. 1973-ban alakították ki a Centenáriumi parkot, amely a főváros egyesítésének 100. évfordulójára emlékeztet.
• Óhegy park: A terület alatt sokáig alagútrendszer húzódott, majd a kőbányai kőfejtés vette használatba a helyet. 1965-ben kezdték meg a feltöltését. 1973-1975 között parkká alakították Magyar-Szovjet Barátság Park néven, majd a rendszerváltozást követően átnevezték mai nevére.
• Csajkovszkij park: Egykoron a Dreher-kastély magánparkja volt. 1950-ben alakították közparkká Kőbányai Ifjúsági Park néven, majd 1963-ban megkapta mai nevét Pjotr Iljics Csajkovszkij orosz zeneszerzőről. Itt található Budapest mértani középpontja. A parkban látható Csajkovszkij szobra (alkotó: Kisfaludy Strobl Zsigmond) mellett Chopin (alkotó: Kocsornyik János), Berlioz és Liszt Ferenc szobra (alkotójuk: Hűvös László).
• Dausz Gyula park: Nevét Kőbánya monográfusáról kapta, akinek kötete 1913-ban jelent meg Kőbánya múltja és jelene címmel.
• Rottenbiller park: A park korábban a Rottenbiller család tulajdonában volt, majd megvásárolta a Dreher család. 1913-ban megvásárolta a főváros, hogy közkertet nyisson rajta, de ez meghiúsult. Az 1930-as években kezdték parkosítani, de a terület teljes rendbehozatalára egészen az 1950-es évekig kellett várni. 1973-ban állították fel Rottenbiller Lipót bronz mellszobrát, Kamotsay István szobrász alkotását.
• Újhegy park: A környéken korábban a Guttmann-téglagyár agyagbányája működött, melyet vízbetörés miatt meg kellett szüntetni. A bányába betörő vízből idővel bányatavak alakultak ki. A parkot pihenőövezet céljára 1977-ben alakították ki az Újhegyi lakótelepen két bányató feltöltésével. A harmadik bányató, a mai Mély-tó a horgászok által is keresett hely lett.
• Sportliget: Nagy alapterületű park játszótérrel, családi napok és más rendezvények helyszíne.
• Gépmadár park: A Gépmadár utca mentén álló parkot 1977–78-ban alakították ki a helyi lakótelep parkosítása során.

• 
  Óhegy park
• 
  Népliget
• 
  Rottenbiller park
• 
  Sportliget
• 
  Kincsem Park
• 
  Csajkovszkij park

Testvérvárosok

• Balánbánya, Románia
• Vinkovce, Horvátország
• Wolverhampton, Anglia
• Jarosław, Lengyelország
• Párkány, Szlovákia
• Litóchoro, Görögország

Galéria

• 
  Az Újhegyi lakótelep
• 
  A Lavotta János utca (Óhegy)
• 
  Lakóházak a Szent László téren
• 
  Villamos 1930 előtt
• 
  Óhegy parkban
• 
  Óhegy park
• 
  Kőér utca, háttérben a Száva utcai torony
• 
  Dausz Gyula park
• 
  Conti-kápolna
• 
  Kőbányai látkép nyáron...
• 
  ... és télen
• 
  Kőér köz
• 
  Kápolna Téri Általános Iskola
• 
  Csajkovszkij park
• 
  Lakóház a Halom utcában
• 
  Budapest Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona
• 
  Szent László tér
• 
  Szent László-templom
• 
  Szent László Gimnázium
• 
  A Kőrösi Csoma Sándor út és a Harmat utca sarkán lévő panelházak
• 
  Giorgio Perlasca SZKI
• 
  Panelházak
• 
  Lakótelep az Óhegyen
• 
  1896-ban épült Napköziotthonos Óvoda
• 
  Sörgyár utca
• 
  Bajcsy-Zsilinszky Kórház
• 
  Kertváros Óhegyen
• 
  Újhegyi sétány
• 
  Újhegyi Uszoda udvara
• 
  Sportliget
• 
  Újhegy park felé
• 
  Mély-tó és az Újhegyi lakótelep
• 
  Újhegy park
• 
  Mély-tó
• 
  ...háttérben a Büntetés-Végrehajtási Intézet
• 
  Óhegyi lakótelep Újhegyről
• 
  Újhegyi lakótelep
• 
  Mádi sétány
• 
  Budapest-Kőbányai Református Egyházközség temploma
• 
  Lengyel nemzetiségi Mindenkor Segítő Szűz Mária templom
• 
  Kőbányai Szent György plébániatemplom
• 
  Sion-Budapest Gyülekezet Mindenki Temploma
• 
  Kőbányai Szent László templom
• 
  Kőbányai Önkormányzat
• 
  A Hungexpo légifotója
• 
  A Planetárium madártávlatból
• 
  A sörgyár
• 
  Panoráma egy panelház tetejéről

Források

• Budapest Teljes Utcanévlexikona. Budapest, Sprinter Kiadó, 2003
• Palasik Mária: Kőbánya: X. kerület. Budapest, Ceba Kiadó, 2000
• http://kobanya.info/index.php?option=com_content&view=article&id=4020:kbanya-jaroslaw-ket-jo-barat&catid=42:kozelet&Itemid=84

További információk

• Kőbánya Online
• Kőbánya.Infó – a kerület hírportálja
• Újhegy Online
• Óhegy Online
• TV10 – a kerület televíziója
• Kőbányai Kilátó
• Légi fotók Kőbányáról
• A X. kerület légi felvételeken
• Képgaléria Kőbányáról
• Kőbánya érdekességei
• Budapest ostroma 1944–45 (Kőbánya)

Kapcsolódó szócikkek

• Emléktáblák Budapest X. kerületében
• Kőbányai lebegő vasút