Ugrás a tartalomhoz

„Tardona” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Szucso (vitalap | szerkesztései)
696 szerkesztés
78. sor: 78. sor:


== Képek ==
== Képek ==
<center>
<gallery class="center">
<gallery>
Kép:Tardona légifotó2.jpg|A horgásztó
Kép:Tardona légifotó2.jpg|A horgásztó
Kép:Tardona légifotó1.jpg|A református templom és környéke
Kép:Tardona légifotó1.jpg|A református templom és környéke
87. sor: 86. sor:
Kép:Jókai Mór Általános Iskola emlékműve.jpg|A [[Jókai Mór Általános Iskola (Tardona)|Jókai Mór Általános Iskola]] udvarán álló emlékmű
Kép:Jókai Mór Általános Iskola emlékműve.jpg|A [[Jókai Mór Általános Iskola (Tardona)|Jókai Mór Általános Iskola]] udvarán álló emlékmű
</gallery>
</gallery>
</center>


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap 2018. március 10., 21:08-kori változata

Tardona
A református templom és környéke (2008)
A református templom és környéke (2008)
Tardona címere
Tardona címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásKazincbarcikai
Jogállásközség
PolgármesterBalla György[1]
Irányítószám3644
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség960 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség82,36 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,3 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájTardonai-dombság[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 10′ 19″, k. h. 20° 32′ 02″48.171811°N 20.533881°EKoordináták: é. sz. 48° 10′ 19″, k. h. 20° 32′ 02″48.171811°N 20.533881°E
Tardona (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Tardona
Tardona
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Tardona weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tardona témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tardona község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai járásban.

Fekvése

A megye nyugati részén, a Bükk-vidéken, a településről elnevezett dombság területén fekszik. Kazincbarcika és Dédestapolcsány irányából közelíthető meg.

Története

Első írásos említése 1240-ből származik. Legkorábbi ismert birtokosa a Kán nemzetségből származó Gyula bán volt[4], melyre címerállata az oroszlánra emlékeztet.[5] A Turduna alakban írt nevű település valószínűleg a közeli dédesi vár tartozéka volt. IV. Béla, György fia Miklós gömöri ispánnak adta. Ekkor készült az a bizonyos oklevél, melyben először szerepel a falu neve és a település határának leírása, amely egészen Szentlélekig, a pálos-kolostorig terjedt. A 14. században a dédesi várral együtt a Palóczi család kezébe került. A következő évszázad a gyakori tulajdonosváltások kora. Főbb birtokosok a Szathmáryak, a Szentimreiek, a Csányiak. Egyik ilyen tulajdonos váltás 1585. június 15-én amikor Balassi Bálint egyik faluját, a Hevesben fekvő Tardonát famulusának, Pozsgai Gáspárnak adományozza szolgálatai fejében[6], amely a pataki ostrom volt[7]. A Rákóczi-szabadságharcot követően a reformátusok 1732-ben a régi templom helyén új fatemplomot építettek, amelyben 1775-ben tűz ütött ki és leégett. 1786-1789 között épült fel a mai is álló kőtemplom.

A Bükk lábánál fekvő, egykor vadregényes környezetben elhelyezkedő falu ma az egyik legjelentősebb Jókai-emlékhelyek közé tartozik. Jókai Mór a szabadságharc bukása után a feltételezett megtorlások elől itt keresett és talált menedéket addig, míg felesége Laborfalvi Róza nem szerzett számára menlevelet. A Jókai-háznak nevezett épületben (egykori elemi iskola és tanítói lakás) kapott helyet a nagy mesemondó emlékszobája, tájházzal együtt.

Népcsoportok

A település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallja magát.[8]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1053
1041
1043
971
980
969
960
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

Nevezetességei és turisztikai látványosságai

  • Jókai-emlékszoba és Tájház

Az író bujdosásának emlékét őrzi a régi iskola épületének kisszobája. Láthatók relikviák, régi regények, képek. Az épület többi helyisége tájházként működik, ahol a néprajzi gyűjteményből mutatnak be válogatást, felelevenítve a helyi gazdálkodás, a lakáskultúra jellegzetes tárgyait, eszközeit.

  • Csányi Benjámin sírja

A Jókai Mórt bújtató földesúr sírja a mai napig megtalálható a községi temetőjében, sajnos elég rossz állapotban.

  • Tardonai-horgásztó (Borókás-dűlő), honlapja
  • Református templom

A templom oldalát Jókai-emléktábla díszíti.

  • Jókai-túra: évente megrendezett ügyességi és tudásteszt túra.

A Jókai Mór Emléktúra Facebook oldala

  • Tardona-vulkán: főként miocén-kori vulkáni anyagok (andezit és andezit-breccsa) találhatóak a maradványokban. Az eredeti vulkán több kürtővel rendelkezett. Mára már csak sziklák, sziklakibúvások jelzik eredeti helyét.

Infrastruktúra

A község infrastruktúrája teljesen kiépített: ivóvíz, szennyvízhálózat, vezetékes gáz, kábeltelevízió, korszerű közvilágítás, 11 km portalanított út.

Megjelenése irodalmi művekben

„Egy nyáron, egy ősszel, egy télen bujdostam én ezekben az erdőkben, üldözöttje a hatalomnak. Házigazdám a derék Csányi Béni, nemes úr volt, földesúr; hatszáz hold erdő birtokosa. Kis szántóföldjét maga szántotta fiaival. Álnév alatt rejtegettek. Tudta mindenki, hogy bujdosó vagyok; senki sem árult el. A falut Tardonának hívták (...)”

– Gyűjteményes díszkiadás, 1993 (a 314. oldal lábjegyzete)

„Én Tardonán bujdokoltam. Áldottak legyenek azok a szép bükkfák, amik bennünket elrejtegettek, de még áldottabb legyen a nép, mely titkunkat megőrizte, a veszélyt elhárította rólunk, házát vendégszeretettel nyitá meg előttünk, akkor midőn a vendéglátás tilalmas volt, s szeretetével enyhíté lesújtó bánatunkat. Holtomig emlékezetes marad rám nézve ez a szép vidék.”

Porkoláb Tibor: A bujdosó Jókai (Kísérlet egy kultikus történet (re)konstrukciójára)

Lillafüredi Állami Erdei Vasút ?

A vonalat 1997-98-ban tervezték, de végül nem épült meg. A mahócai szárnyvonalból Tizesbérc állomás előtt ágazott volna ki és északi irányba 5,7 km-en át Tardonáig tartott volna. Eleinte megvolt a szükséges pénz, de a környezetvédők megakadályozták, és mire a bíróság megállapította, hogy nincs igazuk a szükséges források már nem voltak meg.

Ma álmodozás szinten tervezik a megépítést, de pénz híján nem építették meg, ugyanis már Tizesbércnél sincsenek sínek. 34 éves tanulmányok szerint 70 millió forintra lenne szükség.

Képek

  • A horgásztó
    A horgásztó
  • A református templom és környéke
    A református templom és környéke
  • Református templom, Tardona
    Református templom, Tardona
  • Jókai Mór Emlékszoba és Tájház, Tardona
    Jókai Mór Emlékszoba és Tájház, Tardona
  • Jókai Mór Művelődési Otthon és Könyvtár
    Jókai Mór Művelődési Otthon és Könyvtár
  • A Jókai Mór Általános Iskola udvarán álló emlékmű
    A Jókai Mór Általános Iskola udvarán álló emlékmű

Jegyzetek

  1. ↑ Tardona települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. augusztus 22.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Benkő Lóránd: Doboka és társai
  5. ↑ Nemzeti jelképek
  6. ↑ Irodalomtörténeti Közlemények 1962. 66. évf. 6. füzet
  7. ↑ A STOLLWERK 28. oldal
  8. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  9. ↑ Balogh Béni: A tardonai papírmalom c. novella szövege

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tardona&oldid=19722474”