Ugrás a tartalomhoz

„Nola (Olaszország)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nolai egyházmegye
Porribot (vitalap | szerkesztései)
botok
133 388 szerkesztés
a →Fő látnivalói: link kékítés AWB
(4 közbenső módosítás, amit 3 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{hasonló}}
{{Olasz település infobox
{{Olasz település infobox
| név = Nola
| név = Nola
22. sor: 23. sor:
| weboldal = www.comune.nola.na.it/
| weboldal = www.comune.nola.na.it/
}}
}}
{{más|Nola (keresztnév)}}
'''Nola''' város (közigazgatásilag ''[[Olaszország közigazgatása#Comune|comune]])'' [[Olaszország]] [[Campania]] régiójában, [[Nápoly megye|Nápoly megyében]]. A város a [[Nolai egyházmegye]] püspöki székhelye.
'''Nola''' város (közigazgatásilag ''[[Olaszország közigazgatása#Comune|comune]])'' [[Olaszország]] [[Campania]] régiójában, [[Nápoly megye|Nápoly megyében]]. A város a [[Nolai egyházmegye]] püspöki székhelye.


32. sor: 32. sor:
Nola területét már a [[bronzkor]]ban lakták, azonban a [[Vezúv]] sorozatos kitörései miatt az i. e. 18-17. században a vidék hamar elnéptelenedett. Az ásatások során számos [[agyag]]edényt és egyéb értékes leletet találtak ebből az időszakból. Ugyanakkor a Vezúv által lerakott hamurétegekben korabeli épületek lenyomatait találták meg a [[régészet|régészek]].
Nola területét már a [[bronzkor]]ban lakták, azonban a [[Vezúv]] sorozatos kitörései miatt az i. e. 18-17. században a vidék hamar elnéptelenedett. Az ásatások során számos [[agyag]]edényt és egyéb értékes leletet találtak ebből az időszakból. Ugyanakkor a Vezúv által lerakott hamurétegekben korabeli épületek lenyomatait találták meg a [[régészet|régészek]].


''Nuvlana'' néven, [[Campania]] egyik legősibb települése volt. Alapításának körülményei még nem tisztázottak. Egyes történészek szerint az [[ausonok]], mások szerint a [[cumae]]i [[görögök]] vagy az [[etruszkok]] alapították. Az utóbbiak jelenléte i. e. 560-ban már bizonyított. Az [[etruszkok]] [[Nápoly|Neapolist]] támogatták a [[Római Birodalom|rómaiak]] elleni háborúban i. e. 328-ban. Ebben az időben foglalták el a várost az [[oszkok]] illetve [[szamniszok]]. A szamniszi háborúkban (i. e. 311) a rómaiaknak sikerült elfoglalniuk. A [[pun háborúk]] során háromszor is ellenállt a [[Hannibál (karthágói hadvezér)|Hannibal]] vezette ostromoknak. A [[Polgárháborúk a Római Birodalomban|római polgárháborúk]] idején visszakerült a [[szamniszok]] birtokába, míg [[Lucius Cornelius Sulla]] győzelmet aratott a polgárháborúkban a szamniszok által támogatott [[Caius Marius (i. e. 107)|Caius Marius]] felett. Később a [[Spartacus (gladiátor)|Spartacus]] vezette lázadó rabszolgák is időlegesen elfoglalták. A város megerősítése és bővítése érdekében [[Augustus római császár|Augustus]] és [[Vespasianus római császár|Vespasianus]] is telepeseket küldött Nolába.
''Nuvlana'' néven, [[Campania]] egyik legősibb települése volt. Alapításának körülményei még nem tisztázottak. Egyes történészek szerint az [[ausonok]], mások szerint a [[cumae]]i [[görögök]] vagy az [[etruszkok]] alapították. Az utóbbiak jelenléte i. e. 560-ban már bizonyított. Az [[etruszkok]] [[Nápoly|Neapolist]] támogatták a [[Római Birodalom|rómaiak]] elleni háborúban i. e. 328-ban. Ebben az időben foglalták el a várost az [[oszkok]] illetve [[szamniszok]]. A szamniszi háborúkban (i. e. 311) a rómaiaknak sikerült elfoglalniuk. A [[pun háborúk]] során háromszor is ellenállt a [[Hannibál (hadvezér)|Hannibal]] vezette ostromoknak. A [[Polgárháborúk a Római Birodalomban|római polgárháborúk]] idején visszakerült a [[szamniszok]] birtokába, míg [[Lucius Cornelius Sulla]] győzelmet aratott a polgárháborúkban a szamniszok által támogatott [[Caius Marius (i. e. 107)|Caius Marius]] felett. Később a [[Spartacus (gladiátor)|Spartacus]] vezette lázadó rabszolgák is időlegesen elfoglalták. A város megerősítése és bővítése érdekében [[Augustus római császár|Augustus]] és [[Vespasianus római császár|Vespasianus]] is telepeseket küldött Nolába.


Nola, amelynek kezdetben [[municipium]]i rangja volt a birodalmon belül, [[Augustus római császár|Augustus]] császár idején római coloniává fejlődött vissza. A Kr. u. első évszázadokban fontos ókeresztény központ lett, miután [[Nolai Szent Pál|Paulinus]], keresztény [[szenátor]] ide költözött és felvette a nolai püspök címet.
Nola, amelynek kezdetben [[municipium]]i rangja volt a birodalmon belül, [[Augustus római császár|Augustus]] császár idején római coloniává fejlődött vissza. A Kr. u. első évszázadokban fontos ókeresztény központ lett, miután [[Nolai Szent Pál|Paulinus]], keresztény [[szenátor]] ide költözött és felvette a nolai püspök címet.
124. sor: 124. sor:
* ''Palazzo Orsini'' – 1470-ben épült az Orsini hercegek számára
* ''Palazzo Orsini'' – 1470-ben épült az Orsini hercegek számára
* ''San Biagio-templom'' – a [[Szent Balázs]] tiszteletére épült templom a 17. században épült
* ''San Biagio-templom'' – a [[Szent Balázs]] tiszteletére épült templom a 17. században épült
* ''[[Szeminárium (papnevelő intézet)|Szeminárium]]'' – amelynek falain oszk feliratokat találunk, melyeket Cippus Abellanus név alatt ismer a tudományos világ.
* ''[[Szeminárium (teológia)|Szeminárium]]'' – amelynek falain oszk feliratokat találunk, melyeket Cippus Abellanus név alatt ismer a tudományos világ.
* ''Castello Cicala'' – erődítmény a város közelében
* ''Castello Cicala'' – erődítmény a város közelében
* ''[[Giordano Bruno]] emlékműve''
* ''[[Giordano Bruno]] emlékműve''
134. sor: 134. sor:
* Nola volt az otthona [[Nolai Szent Félix|Szent Félix]]nek és [[Nolai Szent Pál|Szent Paulinusnak]], aki a [[Nyugatrómai Birodalom]] legjelesebb teológusa volt, illetve az ő nevéhez fűződik az első harangtorony ''(campanile)'' megépítése.
* Nola volt az otthona [[Nolai Szent Félix|Szent Félix]]nek és [[Nolai Szent Pál|Szent Paulinusnak]], aki a [[Nyugatrómai Birodalom]] legjelesebb teológusa volt, illetve az ő nevéhez fűződik az első harangtorony ''(campanile)'' megépítése.


==Források==
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
{{jegyzetek}}

==Források==
*{{BlanchardSouthernItaly}}
*{{BlanchardSouthernItaly}}
*[http://www.comuni-italiani.it/ Comuni-Italiani]
*[http://www.comuni-italiani.it/ Comuni-Italiani]

A lap 2024. április 4., 14:21-kori változata

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Nola (egyértelműsítő lap).
Nola
A nolai dóm
A nolai dóm
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióCampania
MegyeNápoly (NA)
FrazionékPiazzolla, Polvica
VédőszentFelix of Nola
Irányítószám80035 és 80037
Körzethívószám081
Forgalmi rendszámNA
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség33 629 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség839 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság400 m
Terület39 km²
IdőzónaCET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 40° 56′, k. h. 14° 32′40.933333°N 14.533333°EKoordináták: é. sz. 40° 56′, k. h. 14° 32′40.933333°N 14.533333°E
Elhelyezkedése Nápoly térképén
Elhelyezkedése Nápoly térképén
Nola weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nola témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nola város (közigazgatásilag comune) Olaszország Campania régiójában, Nápoly megyében. A város a Nolai egyházmegye püspöki székhelye.

Fekvése

Nápolytól kelet-északkeletre 25 km-re, a Vezúvtól 15 km-re északkeletre fekszik, a Nolai-síkság területén. Határai: Acerra, Camposano, Casamarciano, Cicciano, Cimitile, Liveri, Marigliano, Ottaviano, Palma Campania, Roccarainola, San Felice a Cancello, San Gennaro Vesuviano, San Paolo Bel Sito, San Vitaliano, Saviano, Scisciano, Somma Vesuviana és Visciano.

Története

Ókor

Nola területét már a bronzkorban lakták, azonban a Vezúv sorozatos kitörései miatt az i. e. 18-17. században a vidék hamar elnéptelenedett. Az ásatások során számos agyagedényt és egyéb értékes leletet találtak ebből az időszakból. Ugyanakkor a Vezúv által lerakott hamurétegekben korabeli épületek lenyomatait találták meg a régészek.

Nuvlana néven, Campania egyik legősibb települése volt. Alapításának körülményei még nem tisztázottak. Egyes történészek szerint az ausonok, mások szerint a cumaei görögök vagy az etruszkok alapították. Az utóbbiak jelenléte i. e. 560-ban már bizonyított. Az etruszkok Neapolist támogatták a rómaiak elleni háborúban i. e. 328-ban. Ebben az időben foglalták el a várost az oszkok illetve szamniszok. A szamniszi háborúkban (i. e. 311) a rómaiaknak sikerült elfoglalniuk. A pun háborúk során háromszor is ellenállt a Hannibal vezette ostromoknak. A római polgárháborúk idején visszakerült a szamniszok birtokába, míg Lucius Cornelius Sulla győzelmet aratott a polgárháborúkban a szamniszok által támogatott Caius Marius felett. Később a Spartacus vezette lázadó rabszolgák is időlegesen elfoglalták. A város megerősítése és bővítése érdekében Augustus és Vespasianus is telepeseket küldött Nolába.

Nola, amelynek kezdetben municipiumi rangja volt a birodalmon belül, Augustus császár idején római coloniává fejlődött vissza. A Kr. u. első évszázadokban fontos ókeresztény központ lett, miután Paulinus, keresztény szenátor ide költözött és felvette a nolai püspök címet.

Nola a Via Popilia mentén feküdt, amely Capuától Noceráig vezetett, és Atella valamint Avellino felé is elágazott. Egyes kutatások szerint az út Neapolisig illetve Pompejig vezetett.

Középkor

Kr. u. 410-ben az Alarich által vezetett vizigótok fosztották ki a várost, majd 806-ban és 904-ben a szaracénok foglalták el rövid időre. A 13. században Manfréd, Szicília régense és királya elfoglalta és a Szicíliai Királyság részévé tette. A 15. század közepétől, az Anjouk nápolyi megtelepedése után a város az Orsini bárói család birtoka lett. 1459-ben zajlott le a nolai ütközet, amely során Anjou János legyőzte Aragóniai Alfonz seregeit. Miután a 15. században földrengések súlyosan megrongálták, Nola fokozatosan veszített jelentőségéből.

Jelenkor

Napjainkban Nola egy jelentős ipari központ Nápoly vonzáskörzetében, noha gazdasági életét nagymértékben befolyásolja a camorra bűnszövetkezet jelenléte. Ez utóbbi a Nola, Acerra és Marigliano által határolt úgynevezett „halál-háromszögben” engedély nélkül tárol veszélyes hulladékokat, ami negatív hatással van az ott élő emberek egészségére. Ezen a területen a rákos megbetegedések száma kimagaslóan magas az európai átlaghoz képest.

Népessége

A népesség számának alakulása:

Fő látnivalói

  • Katedrális – gótikus stílusban épült, majd 1866-ban és 1870-ben átépítették miután belsője egy tűzvészben elpusztult.
  • San Tommaso-bazilika – a 3. században épült, freskói a 9-11. századból származnak.
  • SS. Apostoli-bazilika – a hagyományok szerint 95-ben épült, majd 1190-ben újjáépítették. 1593-ig a város katedrálisa volt.
  • Palazzo Orsini – 1470-ben épült az Orsini hercegek számára
  • San Biagio-templom – a Szent Balázs tiszteletére épült templom a 17. században épült
  • Szeminárium – amelynek falain oszk feliratokat találunk, melyeket Cippus Abellanus név alatt ismer a tudományos világ.
  • Castello Cicala – erődítmény a város közelében
  • Giordano Bruno emlékműve
  • Római kori romok – ma is láthatók az egykori római város romjai: amfiteátrum, színház, Augustus temploma, stb valamint néhány római kori síremlék. Az értékesebb leleteket a Régészeti Múzeumban tárolják.

Híres nolaiak

Jegyzetek

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nola_(Olaszország)&oldid=27035096”